Hirdetés
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tuomas
addikt
A számításod jó, de...
Miért csak a földfelszín területének tizedével számolsz? Inkább többel kellene számolni, mert kb 500 km magasan egy nagyobb felületű gömbről beszélünk (és feltételezzük, hogy ezek egymástól egyenlő távolságra oszlanak szét)."Ha hosszútávon kihoznak egy adag műholdat 10 millió $ / 60 műholdból, akkor a teljes hálózat kerül majd 7 milliárd dollárba."
Azért azt számoljuk hozzá, hogy a Starlink műholdak mellett szokott lenni még 1-2 potyautas műhold is, amikért valamelyik megbízó fizet, így a fajlagos kilövési költségegyenleg kisebb, mert nem tisztán csak a saját terméküket lövik fel, hanem valaki "helypénzt" is fizet nekik, hogy az ő termékük is beférjen. Azaz a kilövés ára ugyan fix, de jelentkezik mellette bevétel, ráadásul a saját termékük kilövési díját nem kereskedelmi áron kell számolni.
Továbbá vannak pontosnak tűnő áraink is:
"During a 2015 speech, Musk suggested it could come at a steep price. The CEO floated the idea of a figure somewhere around $100 and $300.
That means, all in all, Starlink could launch for somewhere around the $80 per month mark, plus an extra $100 to $300 for installation costs."Tehát kb 80$ havonta, továbbá egyszeri 100-300$ telepítési költség.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
Ahogy a Rocket Lab sem, meg a Blue Origins sem, és a ULA sem (bár ez utóbbi ha jól tudom nem magánszektor). Rakétát fejleszteni senki nem fog magától elkezdeni, kell az ösztökélés, és ha a NASA azt tűzte ki célul, hogy a hangsúlyt a kereskedelmi űrrepülésre helyezik át, akkor oda tőkét is kell nyomni. Ahogy például a nagyberuházásokat (új gyárak letelepedésekor) itthon az állambácsi megtámogatja.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #65 üzenetére
"Ezeket nem lehet elterelni egy fellövési pályáról."
Mármint miket? A műholdakat?
Egyrészt ezek a műholdak a szokásos pályamagasság felett vannak, pl az űrállomás pályálya ennél alacsonyabb.
Másrészt van rajtuk hajtómű, a Starlinkeken pl ion hajtómű, ha valami gáz lenne, el lehet navigálni az útból.
Ezeknek az eszközöknek a helyzete legalább pontosan ismert, szóval tudják, hogy mikor, hol van.
Harmadrészt a kb 12 000 km2-en elterülő, autó méretű eszközt nem könnyű eltalalálni a 3 dimenziós térben mozogva, még szándékosan sem.We were here
-
Tuomas
addikt
Általánosságokat írsz, de semmi konkrétumot.
Azt tudtad-e, hogy a hagyományos Tesla személyautók a legbiztonságosabbak közé tartozik, kiemelkedő töréstesztet produkáltak, ebből adódik, hogy odafigyelnek a biztonságra.
Miért szarnák ezt telibe a cybertruck tervezésekor?[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
Ha koncepció, akkor miért írod azt, hogy csodálkoznál ha átmegy az engedélyeztetésen? Mire alapozva írod ezt, és ne a guglival gyere, ha már valamit állítasz, legalább vedd a fáradtságot, hogy azt alá is támasztod és linkelsz valamit.
Egyébként gyalogosvédelem: még mindig a tesla rendelkezik a legfejlettebb automata irányítási rendszerrel, ami nyilván beleszámít a biztonsági faktorba, még akkor is, ha a teljes önvezető rendszer nem működhet.
Továbbá a cybertruckot nem feltétlen (vagy elsődlegesen) a civil szektorban kell elképzelni, hanem pl rendvédelmi szervek szolgálatában:
[link]
[link]
[link]
[link][ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
"Dolgozz meg az információért, ne mástól várd a megoldást."
Lol. Ez mégis hol működik így?
Tudod az érvelés, és az eszmecsere egyik alappillére, hogy az általunk leírt állításokat alátámasztjuk, bizonyítjuk (ha tudjuk). Ha valamit te állítasz, azt neked is kell alátámasztani, nem annak, akinek írod. Ha mégis ezt várod, el kell, hogy szomorítsalak, nem nagyon fognak komolyan venni.
Nem keresem meg az információt, miért tenném, elvégre nem nekem kell az álláspontomat alátámasztani.
Ha valakit feljelentesz (magyarul azt állítod xy-ról, hogy bűnös valamiben) , akkor is neked kell bizonyítani a bűnösséget, nem mondhatod azt sem a bírónak, sem a vádlottnak, hogy dolgozz meg az információért, ne mástól várd a megoldást."A hivatkozásokat nem értem, mi volt a célod vele?"
Az volt a célom, amit az előbb leírtam, nevezetesen az, hogy alátámasszam azt az állításomat, hogy milyen felhasználási területen lehet elképzelni.
Lehet, hogy nem sok, mégis több konkrétumot tartalmaz, mint amiket ide leírtál.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #158 üzenetére
How Much Do Rockets Pollute? Are They Bad For Our Air?
Ez biztos érdekelni fog téged. Én még nem vettem rá magamat, hogy végignézzem (ezért is nem reagálok a tartalmi részére az írásodnak, mert nem ismerem a pontos tényeket a kibocsátásokról), mert bitang hosszú, de elég jól le van vezetve összehasonlításokkal.
"Társadalmi haszna" - csak nem GDP $-okat hallok csengeni a háttérben? Ki kell ábrándítsalak, minden egyes $ megfordítása környezetterheléssel jár. Ha ennek köszönhetően tesz szert álmai suv-jéhez vezető karrierre a pakisztáni pásztorgyerek, nem is kicsivel."
Most nemrég az Amerikában tomboló tűzeseteknél a katasztrófavédelem már élesben használta a Starlink rendszerét. [link], [link]
Ilyen esetben mi a konklúzió?[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #161 üzenetére
Én itt nem látom mitől lenne életbevágóan fontos ez a rendszer.
Mondjuk az általam írt példa pont egy indok arra, milyen hasznos dolgokra lehet fordítani.Biztos volt más megoldás, de mondd csak, te tudod, hogy számukra ez milyen előnyt jelent?
Én nem vagyok se tűzoltó, se katasztrófavédelmis, így nem tudom összehasonlítani, hogy számukra mi a különbség a rádiós és a műholdas interneten keresztül végzett kommunikáció között, mi az egyik előnye a másikhoz képest, tekintve, hogy nem az én szakterületem, viszont valaki érti amit csinál, aki talán tudja, hogy miért van szüksége erre, milyen előnyökkel jár, és miért nem korábbi technológiát használnak.Ezt én szakértelem nélkül mondjuk nem kérdőjelezném meg, de te gondolom jobban képben vagy, ha már írod a rádiós megoldást, csak akkor légyszi fejtsd ki, hogy miért jobb, ha a rádiós megoldást használják, mik az előnyei a starlink rendszeréhez képest, szakmailag.
Mert ugyebár a példád alapján vödrökkel, és élőlánccal is lehet tüzet oltani, nem kell hozzá fejlődés, mint a tűzoltóautó, meg helikopter, meg repülő, csak lehet, hogy utóbbiak egy kicsit hatékonyabbak, nem igaz?
Nem lehet, hogy azért nem rádiót használtak, hanem starlinket, mert valamely feladatukat hatékonyabban el tudták látni?[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #163 üzenetére
Egyrészt nem a kérdésre válaszoltál.
Másrészt mellé is beszélsz, mert ezek szerint te azt feltételezed, hogy a tűzoltók azért használták a starlink rendszerét, hogy instaribanckodásra, és a fodrász kipletyizésre használják? "!=leszólok a gyereknek a játszótérre walkie-talkie-n" Ja, mert tök ugyan az a gyerekre rászólni, meg emberek életét és az ökoszisztémát veszélyeztető katasztrófahelyzetet elhárítani.
Ha nem vagy szakmabeli, honnan tudod, hogy milyen koordinációt és hogy bonyolítanak le egy katasztrófahelyzet kellős közepén, és honnan tudod, hogy mennyivel hatékonyabb a munka így?Ha nem tudod, a fenti kérdésekre a választ konkrétan, akkor hogy állíthatod azt, hogy semmi haszna a rendszernek?
A hadsereg hogy jön ide? De ha már idehoztad, azt tudod, hogy mivel szállták meg Irakot? Fejlett technológiával, vagy lóháton, kardokkal, esetleg ágyúval? Mert ugye lóháton, karddal és ágyúval, elöltöltős puskákkal egész Észak-Amerikát meg lehetett hódítani, szóval akkor mi szükség volt a tankokra, miért nem lovagoltak (vagy tevegeltek) be Irakba?
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #166 üzenetére
Nem sikerült, még soha nem találkoztam vele, így azt sem tudom, mit jelent, szóval mea culpa
Egyébként pedig nem tudom, hogy miért magadból indulsz ki állandóan, miért nem tudod elfogadni azt, hogy valaki hasznosítani tud ilyet és tényleg a segítségére lehet? Értem én, hogy neked elég a rádió, meg a betárcsázós net, stb. de..
A te érvelési hibád a személyes kétely[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #169 üzenetére
Ezt csak az idő fogja megcáfolni, vagy épp igazolni, hogy megérte-e "telef.sni".
Látható, hogy használható társadalmi és környezeti szempontból hasznos dolgokra is, az meg majd kiderül, hogy ezt a jövőben hogy aknázzák ki, és az előnyök felül tudnak-e emelkedni a vele járó negatívumokon.We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #183 üzenetére
Ez az 5 évenkénti csere honnan jött?
Komolyan az 50-85 km magasan elégő elektronikai hulladék, majd nano méretű szennyezésként a tüdődbe, fejedre lebegő részecskék miatt félted az egészségedet, miközben itt a Föld felszínén napi szinten jóval több káros anyagot és mikrorészecskét lélegzel be?
Ha nagyon alapos szeretnél lenni, kiszámolod ezeknek a részecskéknek a higulását a levegő részecskéi között. Egy kis segítség: A légkör tömege 5,2x10^15 tonna, akkor a 2000 tonna, ami elég, ennek hány százaléka? Ha ez megvan, akkor utána össze lehet hasonlítani, mondjuk az autók károsanyag kibocsátásával.[ Szerkesztve ]
We were here
-
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #194 üzenetére
Azért egy kamion kereke már elég közel van az orrodhoz egyrészt, másrészt meg fékezéskor ezek minden fele szállnak, elég ha megnézel egy autóversenyt, amikor már eléggé kopott a fékbetét, milyen kosz-por jön ki a kerékből, és nem egyszerre csak ott lesz a földön, hanem előtte száll minden fele, már csak a légáramlatok miatt is. Aztán átmegy a poros úton egy jármű, az megint felveri. Ezt lehet nevezni szálló por koncentrációnak is.
(#194) a példádban 40 000 Gazsival kellene számolnod. Mármint 40 000 gazsi * 250 kg gumi/5 év
Egyébként a föld légkörében elégő meteorok is károsak ilyen elven, mert ugye többségük nagy mértékben tartalmaz nehézfémeket. Mégse panaszkodott senki, amikor meteorit társaikkal együtt idehozták a vizet, és az élet alkotóelemeit.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #203 üzenetére
De ettől még nem ez lesz a világon a legkörnyezetszennyezőbb vállalkozás, ahogy állítottad.
Logikai hiba szerintem nincs, mert amire az a lehulló műhold leesik és elég, egyrészt nem is biztos, hogy kapsz belőle, mert mire a nagy földi légkörzéssel és az esővel ideér, adigra úgy felhígul, hogy ha kapsz is belőle, akkor is olyan minimális adagot, hogy a napi szinten belélegzett károsanyag mellett azt ki sem lehetne mutatni.
"Hogyan tudok neked segíteni abban, hogy megértsd, ezen fajta környezetszennyezés értelmetlenségét?"
Korábban linkeltem 2 cikket arról, hogy nemrégiben az Amerikában pusztító tűzvész során segítségül bevetették a Starlink rendszert.
Nyilván nem tudni, hogy mennyit segített a tűzoltóknak, és az összes embernek, aki azon dolgozott, hogy megszüntessék és megelőzzék a katasztrófát, de ha valamennyit is segített, az már árnyalja az "értelmetlen" kijelentést.
Ha pl segít abban, hogy hatékonyabban végezzék a munkájukat, a koordinációt, ezzel közveteten életeket mentve, esetleg egy jóval nagyobb katasztrófa megtörténtét, akkor is kijelenthető, hogy értelmetlen? És akkor ezt most képzeld el globálisan, mondjuk egy amazonasi tűzvész, vagy ausztráliai tűzvész megfékezésében, földrengések, szökőár túlélőinek mentésének megszervezésében.
Nem állítom azt, hogy meg fogja váltani a világot, de azért előre kijelenteni azt, hogy értelmetlen, az szerintem egy elkapkodott kijelentés.Amúgy tök rendben van, hogy ennyire odafigyeltek a környezetre, én is ezt teszem, de szerintem nem itt, nem a tudomány és az innováció oldalán kell ezt elkezdeni, hanem ott, ami már bebizonyosodott, hogy ártalmas, mert rengeteg olyan helyen lehetne védeni a környezetet, ami globálisan sokkal nagyobb problémákat okoz, pl szemétégetés, szénerőművek, talaj és vízszennyezés, mértéktelen pazarlás, mértéktelen autóhasználat, stb.
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #204 üzenetére
A meteoros rész poén akart lenni, kár, hogy azt a részét vágtad le a hsz-emnek, ezzel véletlenül sikerüt máshogy beállítanod.
Úgy értettem, hogy ha nincs életet és vizet adó meteorit, nyilván nem is tudna panaszkodni senki.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #203 üzenetére
Jah és bocs, lejárt már a szerkesztési idő, az arányok kiszámításaával adós vagyok.
Szóval te azt mondod, hogy 40 000 műhold 5 év alatt 0%-ban hasznosítható újra. Rendben. Én meg azt mondom, hogy legyen mondjuk a világ összes gépjárművének száma 1 milliárd db (fogalmam sincs mennyi, lehet több, vagy kevesebb, de szép kerek). Ha ennek jóhiszeműségből csak a minimum 1%-át nem (tehát 99%-át igen, ami nem hangzana rosszul) hasznosítják újra (fejlődő országok ugye) 5 év alatt, akkor az pontosan 10 millió db újra nem hasznosított bádogdoboz, ami 250-szer több, mint a 40 000 műhold.
Mondjuk, hogy 100 millió autó van a világon, ha itt is csak 1%-ot nem hasznosítanak újra, az is 1 millió környezetszennyező roncs lesz.
És ehhez akkor adjuk hozzá azt is, hogy 5 év alatt, amíg megy jobbra-balra, előre-hátra egy autó, addig is mennyit szennyez (üzemanyag, gumik, olaj, stb stb).Most pedig megyek és megnézem a "David Attenborough: Egy élet a bolygónkon" c. filmet.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #211 üzenetére
De nem mindegy, hogy az az 1 tonna itt ég el az orrod előtt 5 km2-en (pl autók károsanyag kibocsátása, előbb lélegzed be, minthogy felhigulna), vagy 50 km (vagy legyen 30 km) magasan, és jóval nagyobb területen terül szét. Az az 1 tonna nem mindegy, hogy 10 km2-n vagy 10 000 km2-en koncentrálódik. Példa: egy pohárba egy pezsgőtabletta jó ízű innivalót csinál. Azonban ha a tablettát egy úszómedence egyik sarkába rakod, te pedig az azzal átellenes sarokból próbálod meginni, nem fogsz belőle érezni semmit. Az igaz, hogy benne lesz a rendszerben a pezsgőtabletta, de sokkal több pisit (értsd: egyéb károsanyag) fogsz benne érezni, mert rajtad kívül még vannak a medencében 50-en, és nem mindenki száll ki, hogy elmenjen a mosdóba.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #213 üzenetére
És ezt kivétel nélkül meg is teszik mindenhol a Földön? Kétlem. Akkumulátorokat mindenhol ártalmatlanítják? Ezt is kétlem.
Nagyobb mértékben szennyez, mint 40 000 db légkörben elégő műhold? Szerintem igen. Így nem jelenthető ki, hogy a legszennyezőbb üzlet lenne.Szerk.: Még mindig nem arról beszélek, hogy egyik legalizálja a másikat, hanem továbbra is azt az állításodat cáfolom meg újra és újra, hogy:
"Öt esztendőnkénti ütemezésben 40 - 50 ezer műhold fellövése, üzemeltetése és a légkörben történő szétégetése a világ legnagyobb környezetszennyezésévé emeli emeli a vállalkozást."
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #215 üzenetére
Az igaz, hogy ha annyi lenne belőle, mint autóból, akkor a számok már rosszabbul festenének, de kétlem, hogy ez megtörténik. Ezért mondom azt, hogy a 0%ban újrahasznosuló műhold rendszer kevésbé szennyez, mint egy 99%ban újrahasznosuló autóállomány, jelenleg. Mert egyik esetben (műhold) a 0% újrahasznosuló (vagy megfordítva 100%-ban nem újrahasznosuló) 40 000 db-ot jelent, a másik esetben (autó) az 1% nem újrahasznosuló pedig 10 milliót. De abban igazad van, hogy a két csoport "tagjainak" száma jelentősen eltér.
Zártam én is.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #227 üzenetére
Viszont, amit nem számolsz bele az az, hogy felszíni adótoronyból, és antennából ha el kívánják érni ugyan azt a lefedettségi területet, jóval több kell belőlük, mint műholdból. A műhold 500 km magasból jóval nagyobb területet fed le, mint egy adótorony 50-100 m magasan, vagy ha mondjuk dombok, hegységek tetejére telepítik, akkor pár 1000 m magasan.
We were here
-
Tuomas
addikt
Pont tegnap néztem meg Netflixen a "David Attenborough: Egy élet a bolygónkon" c. filmet. Nagyon is érdemes volt, igazából a főbb probléma ami a bolygót veszélyezteti az a biológiai sokszínűség csökkenése, az arányok és az egyensúlyok felbomlása, aminek okozói az alábbiak:
Fosszilis energiahordozók, a kiáramló CO2 és üvegházhatású gázok miatt az óceánok hőmérsékletének emelkedése -> jégtakarók olvadása -> kevesebb napfény verődik vissza -> további melegedés.
Túlnépesedés, és ebből fakadóan az egyre növekvő területigény
Túlzott húsfogyasztás - az állattartás jóval nagyobb helyigényű, mint pl a növénytermesztés, ami miatt egyre kevesebb terület marad a vadonnak, erdőknek, ami ugye egyrészt megköti a CO2-t, másrészt gondoskodik az állatvilág sokszínűségéről, és a víz körforgásáról (erdő párásabb levegője).
Erdők kiírtása, és szabályozott haszonerdők ültetése (pl olajpálma) - lásd előző pont, a mesterséges erdőültetvényekből hiányzik a biodiverzitás.
Túlhalászás, orvvadászat - a tápláléklánc és az élővilág egyensúlyának megbomlása, aminek következtében borul a tápláléklánc, és a növények sokfélesége is csökken.Szóval szerintem nem a műholdakon, távközlésen, űrkutatáson kéne csámcsogni, hanem azon, hogy miért pusztítják az esőerdőket, miért pusztul az élővilág, és miért eregetnek annyi Co2-t a levegőbe, mert ezek sokkal súlyosabb problémák.
És ugye azzal sem kéne jönni, hogy de hát a gyártás területet vesz el. Na igen, de nem azért vágják ki az esőerdőket, hogy oda gyárakat építsenek, hanem azért, hogy mezőgazdasági művelés alá vonják, mert a legjobb talaj itt található, a fát meg tudják hasznosítani.We were here
-
Tuomas
addikt
Max kábelen.
A világűr határa jelenleg 100 km-nél kezdődik, ez a Kármán-vonal (egyébként meg 75-100km-es sávban helyezkedik el ez a határ). Ez alapján mondhatjuk, hogy a jelnek a levegőben 100 km-t kell a légkörben utaznia, utána már nem torzul jelentősen.
A földfelszín közelében (horizontálisan) továbbítva a jel viszont 100-km után is a légkörben halad, ami továbbra is torzít, csillapít. Vagy tévedek?[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
Ez esetben sorry. Nem vagyok távközlési szakember, így beismerem, nem tudom pontosan mi a különbség a jel torzulása, és a jel csillapítása között, nálam ez egybeolvad.
"másodszor a földfelszínen sehol nem lövöldöznek horizontálisan 100 kilométerre jelet a levegőben, mert geometriailag lehetetlen."
Tehát ez lényegében azt jelenti, amit itt többször említettünk, hogy 1 műhold által lefedett területet a földfelszínen csak jóval több földi eszköz telepítésével lehet lefedni.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #257 üzenetére
Ez egyre inkább megmosolyogtat.
Jól értelmezem, azt állítod, hogy azért fognak odamenni szállodahajók, turisták, ahova eddig soha, mert lesz ott internet?
Ha nem lenne starlink, akkor nem mennének oda, vagy mi az elképzelés, mi a kapcsolat? Én eddig azt hittem, hogy az emberek azért mennek ide-oda, mert dolguk van ott, vagy látni szeretnének valamit, nem pedig azért, mert van ott internet.
Elképzelem a párbeszédet:
-szia drágám, elmentem
-szívem, hova mész?
-leugrom az Antarktiszra netezni a starlinken keresztül, majd jövök, sietek![ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
OMG, ne add a számba a szavakat, amit nem mondtam ki. Az, hogy te szűk látókörű vagy, és nálad a net használata kimerül az instaribanckodásban, attól még más láthat benne fantáziát. Írva lett jópár példa, hogy mire és hol lehet használni, arról nem tehetek, tehetünk, hogy ez nem jut el a tudatodig, vagy szándékosan ignorálod.
Egy szolgáltatást démonizálni egy társadalmi réteg hülyesége miatt, elég korlátolt gondolkodásmódra vall.
Ennyi erővel hibáztasd, a turisztikai vállalkozásokat, a hajógyártókat, a mobilgyártókat, mindenkit, de magadat is, amiért valaha is elmentél nyaralni.
Mert ugye ugyan úgy, ahogy megmondtátok itt, hogy a nagy szennyezés még nem oltja ki a kisebb szennyezést (mert hogy attól még az ugyan úgy szennyezés), úgy a nagy turistáskodás sem oltja ki a hébe-hóba utazgatást. Úgyhogy erről ennyit.Opsz, a válasz gomb rossz helyre ment, #266-ra volt ez válasz.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #278 üzenetére
Hogyne számítana a darabszám.
Minél több van valami mesterséges dologból, annál jobban terheli a környezetet, nem? Gyártás, szállítás, telepítés, karbantartás, bontás. Nem mindegy, hogy 1 db, vagy 100 ezer db készül és kerül ki valahova valamiből.
Arról nem beszélve, hogy helyet is foglal, mondjuk a szabadon álló (értsd nem épületek tetején lévő) tornyok helyén lehetne minimum 1 fa, ami több 100 000 - es darabszám esetén már elég jelentős tétel.
A több ezer km hosszú kábelhálózat is mivel van leszigetelve? Műanyaggal, aminél én nem tudom, hogy mi károsabb: az előállítása, vagy az, hogy évszázadokig (évezredekig?) nem bomlik le.
Vagy ha nem számít a darabszám, akkor miért vagytok fennakadva a 40 000 műholdon?Szerk: én értem azt, hogy 1 műhold szennyezőbb, mint mondjuk 1 torony. De ezt már nem biztos, hogy el lehet mondani 1 műhold vs 1000, vagy 1 műhold vs 10 000 torony viszonyában. Pontosabban így, hogy nem ismerünk jópár adatot, nem tudjuk biztosra kijelenteni, csak következtethetünk.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #282 üzenetére
Hát egyébként ha lesz egy jól működő műholdas rendszer, aminek lehet, hogy az első lépése a starlink, akkor szükséges lesz a földi rendszerekre? Nem lehet vele kiváltani idővel, akár fokozatosan, 20-30 év múlva? Akár milyen hihetetlen, de a fejlődés ilyen. Kiépítenek valamit, ami elavult lesz, és idővel fokozatosan lecserélődik valami újabbra.
Úgy gondolod, hogy a földi rendszer kész van? Nem fektetnek le újra és újra kontinenseket átszelő vezetékeket a tengerek fenekére, nem létesítenek új adótornyokat, stb? A tartószerkezeteket nem kell cserélni meghatározott időközönként?
A te meglátásod akkor állná meg a helyét, ha ezekhez egy ujjal nem nyúlnának, de ez messze nem így van. Az IT őrült mértékű növekedése miatt a meglévő berendezéseket rendszeresen korszerűsíteni kell, legalábbis szerintem.
Tehát messze nem kijelenthető az, hogy majdnem teljesen elkészült, mert ez sose lesz kész.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #290 üzenetére
"Műhold távolságra kommunikálni nem lehet tartósan, készülékbe épített antennával és kis méretű akkumulátorral. Nem lesz könnyen hordozható a rendszer."
A jelenlegi technológiai háttérrel nem. De honnan tudod mi lesz 30 év múlva? 30 évvel ezelőtt el tudtad azt képzelni, hogy tenyér méretű telefonnal internetezel, smsezel, telefonálsz, fotózol, videózol, hallgatsz zenét, nézed vissza az emlékeidet, nézel teljes estés mozifilmeket, stb stb. Ugye, hogy nem!? Még talán 20 éve sem.
A többi részhez pedig: egy rendszert csak addig fejlesztenek, amíg megéri, aztán jön egy új, más, ami vagy jobb, vagy nem.
Hogy a Windows-os példánál maradjunk, igazából pont jó példa: elkészítenek egy rendszert, azt egy jó ideig fejlesztik, majd megjelenik egy új rendszer,de egy ideig még frissítik az előző rendszert is. Viszont ha idővel ha olyan jó az új rendszer, akkor a régit nem biztos, hogy tovább erőltetik.
Szerintem legalábbis.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz t72killer #292 üzenetére
Ha fáradt olajat öntesz a patakba az szándékos. Ha egy tartályhajó széttörik a korallzátony felett, az gondolom nem szándékos, hanem baleset, valami hiba, mulasztás okán. Persze attól még nem szép dolog, de senki nem önt ki csak úgy x tonna értékes kőolajat, főleg, hogy aztán még kap egy jó vaskos csekket is.
"Az is simán lehet, hogy elsiették a dolgot és ez a prototípus-terv még nem az igazi és pl <200km-es pályára lőtt esetleg jóval hatékonyabb napelemtechnológiából is profitáló nanoműholdakkal is meg tudják majd oldani 10év múlva a feladatot."
Ebben simán lehet igazad, sőt, szinte biztos vagyok benne, hogy a következő, vagy az azutáni ciklusban pályára állított starlink műholdak (ha lesznek ilyenek) jóval fejlettebbek lesznek, követik a technológia fejlődését. De a gőzmozdony, az első automobilok feltalálóitól és megépítőitől sem volt az elvárható, hogy várjanak és majd egyből a villanymotoros meghajtást használják a gőzmeghajtás helyett, hiába volt az talán a legszennyezőbb.
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
Nem valószínű, hogy ránk esik. Egyrészt ezek nem olyan nagyok, hogy ne égjenek el (általában a nagyobb darabból álló tárgyaknál fordulhat elő az, hogy nem ég el teljesen), másrészt a hajtóműveik segítségével olyan fékezési, illetve zuhanási pályát tudnak nekik kijelölni, ami nem lakott területre irányítja őket.
We were here
-
Tuomas
addikt
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #342 üzenetére
"Ennyire ne legyél már elfogult. Nem tudod senkinek sem bemagyarázni, 42 ezer műhold legyártástása olcsóbb és kevesebb szennyezéssel jár, mint 15 darabé. Ugyan ez igaz a fellövéshez kapcsolódó szennyezésre és költségekre. A holdakat sem kell 5 évente cseréni a magasabb pályán."
(#278) Hieronymus
"Mint írtam a környezet terhelése számít nem a darabszám."Akkor ez most hogy is van? Korábban a jóval több adótorony - műhold legyártása, szállítása stb. összehasonlításban azt vallottad, hogy nem számít a darabszám, hanem a szennyezés számít, most meg már mégis számít a darabszám?
[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
Erre a feladatra mondjuk az x37-b-t tökéletesen alkalmasnak találnám.
Több hónapig képes a világűrben tartózkodni, van raktere, nem kell ember a működtetéséhez.
Egyetlen hátránya, hogy önerőből nem képes az űrbe jutni, de ha egy starshipbe/ falcon heavybe beszuszakolható lenne, ez a probléma is megoldódna, és megvalósítható lenne az űreszközök újrahasznosíthatóságának (pontosabban nem újrahasznosíthatóságának) problémája is.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #347 üzenetére
Tudom, ebben én nem is kételkedek.
De te pont ezt cáfoltad (vagyis írtad, hogy nem a db szám számít) a 42 ezer műhold vs több 100 ezer adótorony/kábel/ akármi esetében.[ Szerkesztve ]
We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Hieronymus #356 üzenetére
Még mindig nem erről beszéltem, de semmi baj. A lényeg, hogy te csak arra ügyelj, hogy magaddal ne kerülj ellentmondásba.
We were here
-
Tuomas
addikt
Nem heavyvel viszik fel, hanem sima falcon 9-essel jelenleg, aminek az indulótömege 549 054 kg. Ebből az első fokozat és a műholdakat védő burkolat visszajön, a 2. fokozat a veszteség.
Ezekre nem találtam infót, hogy mekkora tömegűek, de a műholdak tömege ebből kb 15-20 000 kg.
Aztán pár éven belül jön a Starship, amivel egyszerre több száz műholdat fognak felrakni, és ott a teljes űrhajó újrahasznosítható lesz.We were here
-
Tuomas
addikt
válasz Jim Tonic #387 üzenetére
Átolvasgattam (csak átfutottam), igazából nem vagyok neurológus, hogy pontosan értsem miről van szó és megcáfoljam. Viszont azt olvastam az általad linkelt dolgok között, hogy ez nem újdonság. Igazából ez tökre így van, ez szóba került az eszköz demózásakor, viszont ez az eszköz a mérete miatt lesz újdonság, mert ha minden igaz, ilyen eszköz ekkora méretben nem elérhető.
A nasa megmenti a spacex-et alatt erre gondoltál? [link][ Szerkesztve ]
We were here
Új hozzászólás Aktív témák
- Melyik tápegységet vegyem?
- Veszprém és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Filmvilág
- HTPC (házimozi PC) topik
- Politika
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Milyen videókártyát?
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- További aktív témák...