Hirdetés
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Ülésezik a hardveregylet
ph Az irodai készülékek és monitorok társaságát egy ház, egy egér és egy DAC egészíti ki.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#54625216
törölt tag
Néhány gondolat, a hozzászólásokra reagálva:
Starlinket akarok, de azonnal:
Elon Musk maga mondta, hogy a sűrűn lakott területeken nem lesz versenyképes a Starlink, mivel a kapcsolatok száma a feletted kóválygó műholdakhoz limitált. Azaz otthoni netezéshez nem fogja kiváltani a kábelt, nem is az a célja.Mire jó akkor a Starlink:
Amiben a Starlink többet tud bármi másnál, az az alacsony latency nagy távolságokra. Mivel a műholdak egymás között laserrel kommunikálnak gyakorlatilag vákuumban, így sokkal gyorsabb az adatáramlás a Föld bármely két pontja között, mint ugyanakkora szakaszon üvegkábelen.
A szűk keresztmetszet a műhold és a földi vevő közötti kommunikáció, de pl. a New York - London tőzsdék összekötésekor a Starlink latencyben simán előzni fogja a tengeralatti kábeleket.
És ebben van az igazán nagy lóvé, egyes elemzések szerint 10-15 milliárd dollár / év bevételük lehet csak az üzleti szférából. Értsd: ha milliárdos tőzsdeguru a magánrepülőgépéről gyorsabban érheti el a honkongi tőzsdét, mint a new yorki irodájában direkt terminálról, azért hajlandó lesz rendesen fizetni.
Az "internet a Föld bármely pontján" igazából már csak ráadás, további 2-5 milliárd / év.Költségek:
Mivel nagyüzemben, sorozatban gyártják, egy műhold költsége kb. 300 ezer dollár, azaz már most olcsóbb maga az eszköz, mint az űrbe juttatása.
Most Falcon 9-el max. 60 műholdat tudnak egyszerre fellőni, de ha elkészül a Starship (még kb. 1.5-2 év), akkor ez a szám felmegy 700-ra miközben egy fellövés költsége 90 millió dollárról lecsökken 3-4 millióra.
Így már érthető, hogy miért is csinálják:
Első körben 12000 műholdat terveznek, 12000/700 = 17 Starship küldetés, mondjuk a biztonság kedvéért triplázzuk meg a Starship fellövesek költségét és számoljunk 12 millió / fellövéssel, az akkor is csak 204 millió dollár. A műholdak bekerülési költsége 3.6 milliárd, azaz az egész kijön 4 milliárdból.
Miközben a rendszer évente behozza a kiépítési költségek három-négyszersét.
Brutál.Űrszemét:
Ahogy feljebb már többen leírták, ezek a műholdak LEO pályán lesznek, ezért is kell olyan sok belőlük. Minél alacsonyabb a pálya, annál kisebb a latency, viszont annál kisebb területet lát a műhold és annál több kell belőlük. Viszont pont az alacsony pálya miatt nem kell parázni az űrszeméttől, mert ha nem korrigálnák folyamatosan a pályáját, akkor a műhold pár hónapon belül elég a légkörben. De eleve van bennük biztonsági rendszer, így ha kivonják a forgalomból, akkor direkt zuhanó pályára navigálják.
A csillagászoknak okozhatnak egyedül problémát, de ebben jelenleg is zajlik az együttműdökés és azért annyi belátható, hogy a rendszer előnyei nagyobbak, mint az amatőr csillagászoknak okozott hátrányok.
A kilövéseket ezek a műholdak semmilyen módon nem befolyásolják, kb. akkora veszélyt jelentenek az űrhajókra, mint egy focipályán egyenletesen szétszórt vödör kavics a focisták testi épségére.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
"Az üvegkábelben milyen sebességgel halad a foton? Segítek: fénysebességgel. "
Tévedés, a fény csak vákuumban halad c sebességgel. Ezen kívül az üvegkábelben a fénynek hosszabb utat kell megtennie.
"És mennyit számít, ha teszem azt 50ms lesz és nem 71ms? Emberi felhasználóknál nagyjából semmit..."
Emberi felhasználóknak semmit, de tőzsdei ügyleteknél és bankközi tranzakcióknál nagyonis.
1ms kb. évente 100millió USD különbséget jelent."Az űrben nincs "zuhanó" pálya. Keringési pályák vannak."
Valóban slendrián megfogalmazás volt, de a lényegen nem változtat: ki lehet vonni a műholdakat a forgalomból, nem fognak évekig űrszemétként keringeni.
"Cserébe a tudományos élet hatalmas pofont kapott... "
Max. a csillagászat kapott hatalmas pofont, a tudományos élet egyéb területei meg profitálnak belőle. Ha jól tudom a SpaceX-nél aktívan dolgoznak a problémán, ez innentől már állami szabályozó vs. csillagászok vita, hogy kinek van nagyobb prioritása.
"Megbocsáss, de ekkora zöldségeket ne írjunk le. Befolyásolják, hiszen számolni kell velük az űrjárművek indításánál, illetve a többi LEO pályán keringő és áthaladó űrjármű manővereinek kiszámításakor."
Nyilván mindennel számolni kell az űrjárművek indításánál, de attól még felesleges túldramatizálni a Starlink jelentőségét.
40000 műholdat könnyen be lehet adni a laikus közönségnek, hogy omg nem látjuk majd tőlük a napot, csak a laikus közönség nem nagyon tudja elképzelni, hogy mekkora méretekről is van szó és azokon belül mennyit foglalnak el a Starlink műholdak. -
#108
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#107
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#107
üzenetére
"A kábelen hosszabb utat is kell megtennie a fénynek a kanyarodás kompenzálása miatt. idáig valós a történet."
Nem csak a hossz a lényeg, hanem a refrakció is. Nézd meg a linket:
"Latency is a term that is used to describe a time delay in a transmission medium such as a vacuum, air, or a fiber optic waveguide. In free space, light travels at 299,792,458 meters per second. This equates to 299.792 meters per microsecond (µs) or 3.34µs per kilometer. In fiber optics, the latency of the fiber is the time it takes for light to travel a specified distance through the glass core of the fiber. Light moving through the fiber optic core will travel slower than light through a vacuum because of the differences of the refractive index of light in free space and in the glass."
Tehát vákuumban ~299m/ms ezt kell elosztani a kábelben használt üveg törésmutatójával, ami átlag 1.47, azaz kb. 204m/ms.
Amúgy alapvetően mérnöki kérdés, hogy mennyit tud a rendszer az elméleti lehetőségeiből megvalósítani. Ha csak 10ms-al jobb latency-t tudnak produkálni az üvegkábelhez képest a jól fizető ügyfeleknek, már az is milliárdos nagyságrendű bevétel évente.
-
#118
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#109
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#109
üzenetére
Hogy mekkora latency-t tudnak produkálni a kábelhez képest, az majd kiderül. Ha jobbat, akkor lesznek piacok, amiket elvihetnek az üvegkábel megoldások elől. Ha nem, akkor maradnak a lefedetlen területek. De a terv az, hogy adott végpontok között gyorsabb legyen, mint a kábel.
-
#54625216
törölt tag
Annyiban igaza van, hogy a műholdak közötti kommunikáció is időbe telik, így minél több műholdon megy keresztül a jel, annál több a rárakódott késleltetés is és ez független a protokoltól.
Csakhogy a távolság arányával a vákuum abszolut előnye egyre jelentősebb az üvegkábelhez képest, míg két műhold közötti átjátszás ideje állandó, azaz a jeltovábbítás késleltetése csak a műholdak számával nő, ami meg persze arányos a végpontok távolságával.Azaz ha n az üvegkábel késleltetése, s a távolság, x a műholdankénti átjátszás késleltetése, y pedig az adott távolságonként szükséges műholdak száma, akkor az üvegkábel:
n * s
a Stalink pedig:
(n * 0.7) * s + x * y * s
azaz ahhoz, hogy a Starlink latency-je jobb legyen az üvegnél az kell, hogy:
n * 0.3 > x * y
Tehát ha a műholdak közötti jeltovábbítás ideje szorozva a méterenként szükséges műholdak számával kisebb, mint 80-90 mikroszekundum (ennyi nagyjából n * 0.3), akkor a Starlink meg tudja előzni az üvegkábelt, ráadásul a végpontok távolságának arányában egyre jobban.
(Persze azt feltételezve, hogy az üvegben is ugyanannyi távolságot kell megtennie a fénynek, mint a műholdak között, azaz pl. a kábel nem kanyarodik, a műholdak között pedig nem tesz felesleges kitérőket a jel.)
Ez persze csak logikai okfejtés, a valós adatokat nem ismerjük, így simán lehet, hogy az x * y nagyobb, mint 80-90 mikroszekundum, de azt én is valószínűtlennek tartom, hogy úgy lődözzenek fel kb. 700 műholdat, hogy ne számolták volna ki, hogy megéri-e.
-
#54625216
törölt tag
A Starlink nem tud és nem is fog a sűrűn lakott régiókban a kábelszolgáltatókkal versenyezni, nem erre találták ki.
A tengeralatti üvegkábeles megoldásokhoz képest tud majd jobb latency-t biztosítani, mert ott már érvényesül a technológia előnye, ráadásul minél nagyobb távolságokra, annál inkább. Az igazán nagy pénz ebben van, nem a lakossági netszolgáltatásban.
A "net a világ bármely pontján" csak jótékony mellékhatás, persze a média erre fókuszál, mert mégis csak jobb sztori, hogy "lesz net az utolsó afrikai faluban is", mint hogy 10ms-al alacsonyabb lehet a latency a new yorki és a londoni tőzsde között.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
A késleltetés nem mindegy, erről volt szó feljebb, hogy miért:
"tőzsdei és banki ügyleteknél 1ms kb. évente 100millió USD különbséget jelent."
Tehát itt nagyon nem a gamerekről van szó, hanem jól fizető ügyfelekről. Ha csak 10-15ms-al kisebb latency-t tudnak biztosítani az üvegkábelhez képest, az már tízmillárdos nagyságrendű éves bevételt jelenthet.
-
#54625216
törölt tag
Jah oké, bár ez legfeljebb csak a tesztüzem szempontjából érdekes.
Minden forgalomból kivont űreszköz előbb-utóbb elég a légkörben. Sőt elárulom, hogy a Falcon 9 első fokozatát, meg az űrsikló segédrakétáit leszámítva minden, ami a rakétákról a fellövés során leválik: segédrakéták, fokozatok, takaró elemek, stb. a légkörben égnek el, és előbb-utóbb az ISS-re is ez a sors vár.
Jah meg ott van még az az évente átlag 10 ezer meteorit is, szóval elhiheted, hogy a forgalomból kivont Starlink műholdak se fognak komolyabb gondot okozni.Az internetes tartalmak szabályozásában lényegtelen, hogy milyen technológiával csatlakozol a nethez, mert ha az oldalt betiltja a hatóság, akkor amúgy sem a netkábelt vágják el, hanem elkobozzák a hardvert, vagy a szolgáltatót kötelezik a tartalom törlésére.
Hogy egyébként az arab diktatúrák hogyan fogják fizikailag letiltani a Starlinket, arra majd csak kitalálnak valamit, nagyon kreatívak tudnak lenni, ha az eltérő vélemények lekussolásáról van szó. -
#54625216
törölt tag
Látom itt is szalmabábozol.
Bármi, ami a légkörbe jut az természetesen környezetszennyezés, senki sem állította, hogy nem az.
A teljes kiépítéssel együtt is legjeljebb 40 ezer műhold lesz, nem 60 ezer (egyelőre csak 12 ezerre kaptak engedélyt), de ezeket nem fogják évente ezres nagyságrendben amortizálni.
A fellövéshez szükséges rakéták közül a Falcon 9-ből egyedül a második fokozat az eldobható, a többit visszahozzák a Földre, beleértve a műholdakat védő takarólemezeket is. A nagy mennyiséget viszont Starship-el fogják felvinni, ami 100%-ban újrahasznosítható, azaz az egész rakéta visszajön.
A lényeg, hogy az egész program nem szennyezi jobban a környezetet egy egész év alatt, mint egyetlen átlagos szénerőmű egy hetes tesztüzeme.Hogy mi éri el a Föld felszínét, az első sorban a tömegén, az anyaga összetételén és a pályáján is múlik. A Starlink műholdak olyan kicsik, hogy zéróhoz konvergál az esélye, hogy bármi is megmaradjon a légkörbe lépés után, de ha valami véletlen folytán mégis, az is valahol a Csendes óceán közepére fog pottyanni (és ez esetben is max. pár centiméteres darabokról beszélhetünk).
Évente átlag 10000 meteor csapódik a légkörbe, ezek pályája, tömege, összetétele random, közülük mégis mindössze 500 éri el a felszínt és átlag 10 db.-ot sikerül megtalálni az esetek 99.99%-ában lakott területen kívül hosszas keresgélés után.
Annak az esélye tehát, hogy egy forgalomból kivont Starlink műhold (amit irányított pályán küldenek a légkörbe) bármiben is kárt tegyen olyan minimális, hogy nagyobb az esélye, hogy holnap délután pontban 14:37-kor agyoncsapjon egy villám. -
#54625216
törölt tag
"tök frankón megvoltunk nélküle"
Lol.
Mondhatnám erre hasonló demagógiával, hogy Te is széndioxidot termelsz, az is plusz szennyezés és nélküled is tök jól megvoltunk.
De hogy komolyra fordítsuk a szót: bármilyen ipari tevékenységnek természetesen van ökológiai lábnyoma, a kérdés az, hogy arányaiban mekkora a társadalmi haszna a szennyezéshez képest.
A Starlink által okozott környezetszennyezés pedig elenyésző a társadalmi hasznához képest. -
#54625216
törölt tag
válasz
t72killer
#158
üzenetére
"Ha engem karóbahuzat a Greténisták klubja mert 2évente merészelem elvinni a családot 1-1 kanári nyaralásra és ahelyett h odaúsznánk, felülünk a gépmadárra (ismételten 2évente 1x), akkor Musk egyszemélyes hobbijának se kelljen már tapsolni ha lehet..."
Tőlem ne tapsolj, ha nem akarsz, de csípőből fikázni az interneten a globálisan mindenki számára elérhető internetet az enyhén szólva szánalmas.
A környezetszennyezéshez meg annyit, hogy mindenen lehet sötétzöld idiótaként pampogni, hogy ez is mennyire szennyez, meg az is, csak ha valaki egy kicsit is komolyan gondolná, amit mond és nem csak mellényzsebből előkapott demagógiaként hivatkozna a környezetvédelemre, akkor talán érdemes lenne előbb felállítani prioritásokat.
Zárd el a vizet, ha fogat mosol, jah, csak közben a 60-as évek technológiáját használó timföldgyár a szomszédban egy óra alatt szennyez össze annyi vizet, mint egy kisváros egy egész év alatt, de legalább lehet fals bűntudatot gerjeszteni a környezettudatos középosztályban, hogy fogja be a pofáját, mert ő sem ártatlan.
Szóval tőlem nyugodtan tiltsuk be akár a teljes űrkutatást is, csak előbb lássam a konkrét számokat, hogy mégis mihez képest mekkora környezetszennyezésről beszélünk, mert így látatlanba könnyű benyögni, hogy a legkevesebb is sok, mert ha "nem muszáj a bolygó minden m2-erét telef.sni olcsó nettel", akkor elavult szénerőművel áramot termelni se muszáj és ha már választani lehet, akkor inkább a net maradjon. -
#205
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#204
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#204
üzenetére
"Az, hogy más módon is szennyezzük a környezetünket nem hozható logikai kapcsolatba egy új (fajta) környezetszennyezéssel. Olyan összefüggés, hogy ha azt lehet, akkor ezt is, primitív megközelítése a problémának."
Minden emberi tevékenység környezetszennyező, de a környezetszennyezés mértéke és a tevékenység várható társadalmi haszna nem minden estben azonos.
Pl. a logikádat követve azonnal be kellene tiltani a kávéfogyasztást, mert baromi környezetszennyező:
- a kávéültetmények miatt pusztítják a természetes élőhelyeket
- a termesztéshez olajzabáló gépeket és mérgező vegyszereket használnak
- a szállításhoz meg olajzabáló gépjárműveket, hajókat és repülőgépeket
- a kávégépek gyártása, szállítása, forgalmazása is durva ökológiai lábnyomot hagy
- rengeteg műanyag csomagolóanyagot használnak fel, ami előbb-utóbb a természetben köt ki
- de még a barrista tanfolyamokon is papírt és áramot használnak
Tessék, lehet kampányolni a kávé ellen.
Van értelme?
Nincs.
Mert ha betiltják a kávét, attól még nem szűnik meg a fogyasztása (csak a szervezett bűnözés járna jól vele).Ugyanígy Starlink nélkül is előbb-utóbb eljutna a net a Föld legtávolabbi szegletébe is, csak sokkal de sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagyna.
-
#209
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#206
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#206
üzenetére
Azt mondod, hogy az adott cél érdekében a kevésbé környezetszennyező megoldást kell választani.
Egyetértek.Magamtól idézem:
"Ugyanígy Starlink nélkül is előbb-utóbb eljutna a net a Föld legtávolabbi szegletébe is, csak sokkal de sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagyna."Most add össze, hogy ha mondjuk nem is kábeleznek, hanem csak a mobil technológiát terjesztik tornyokkal és átjátszó berendezésekkel, azzal is nagyságrendileg nagyobb környezetrombolásról lenne szó, mint amit a "homeopátiás műholdszennyezés" valaha is okozni tud.
[ Szerkesztve ]
-
#224
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#215
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#215
üzenetére
"Semmilyen érv sem igazolja egy ennyire környezet károsító megoldás létjogosultságát."
Semmilyen érv nem igazolja, hogy ez a megoldás bármivel is környezetszennyezőbb lenne bármilyen más internetszolgáltatás kiépítésénél.
Egyszerűen olyan kis számokról beszélnük, hogy az általad vizionált nehézfém mérgezésért még hálásak is lehetnek a homeopátia hívők, hogy ingyen belélegezve jutnak hozzá az életmentő nehézfémhez.
" A mobil adótornyokat nem szükséges elégetni. Nincs felbocsájtási környezetszennyezés. Fejlesztés alkalmával lehetséges részben cserélni a rajta lévő eszközöket.
A használt eszközök részben vagy teljesen újra hasznosíthatóak.
Miből gondolod, hogy környezetkárosítóbb a 4G, 5G technológia?"Az adótornyokat le kell gyártani, szállítani, a helyüket ki kell építeni. Nagyságrendekkel nagyobb ökológiai lábnyomról van szó, mint a műholdak esetében.
A felhasznált eszközök hamarabb elavulnak, mint hogy felhasználhatóak lennének, így harmadik világbeli szeméttelepeken kötnek ki elektronikai hulladékként.[ Szerkesztve ]
-
#236
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#227
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#227
üzenetére
"Nem.
Mindent legyártva és helyszínre szállítva sem lesz nagyobb az ökológiai nyom, mint 50 - 55 ezer kilométer magasságba emelni a holdakat, öt esztendőnként ismételt ciklussal.
A megépített tornyot további célokra is fel lehet használni. Több és eltérő jellegű szolgáltatás is üzemelhet róluk. Az életciklusuk végén értékes alapanyagok. Kiváltják a bányászatot és acél előállítás költségét közel 100%-ban.
Feldarabolják és újra öntik nyersanyagnak."Több százezer tornyot legyártani: fémbányászat, szállítás, gyártás. Már ennek nagyságrendekkel nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a teljes Starlink projektnek kilövésekkel együtt.
De erre még rájön a helyszín letarolása, betonozás, stb.
Aztán az adótornyok odaszállítása. Sok esetben kerozinzabáló helikopterekkel, mert máshogy nem megközelíthető a hely.
Aztán a karbantartás: szintén valahogy oda kell jutni, szintén csak helikopter jöhet szóba. És így tovább.
Az életciklusuk végén meg nettó szemét marad a tornyokból valahol a természet közepén, mert az elbontásuk és újrafelhasználásuk több környezetkárosítással járna (a költségekről nem is beszélve), mintha hagynák őket simán elrohadni.Ami a műholdak fellövését illeti:
A teljes 40 ezres konstellációt Starship-el akarják felvinni. Egy Starship 700 műholdat tud majd pályára állítani, ez 57 darab fellövést jelent.
A Starship 100%-ban újrahasznosítható lesz és folyékony oxigén és metán hajtja.
A metánt a légkörből kivont CO2-ből akarják előállítani, azaz ami CO2 a fellövéskor a metán elégetéséből a levegőbe kerül, azt idővel ki is vonják onnan, azaz a fellövések önmagukban nem okoznak környezetszennyezést.Ehhez képest 57 darab adótorony helikopterrel szállítása már önmagában nagyobb környezetszennyezést okoz, és ugye nem 700-asával szállítják a tornyokat, hanem egyesével és a globális lefedettséghez nem 40 ezer adótorony kell:
- ennyi adótorony van jelenleg csak Magyarországon: [link]
- és ezt vesd össze a terület lefedéséhez szükséges 8 db. műholddal"Mivel te tudsz a nehéz fém mérgezés lehetőségéről, és ezt megosztottad velünk, csak további alapot adtál a projekt elítélésére."
Ez vicc akart lenni, hogy az általad kritkusan súlyosnak minősített környezetszennyezés csak a homeopátia nagyságrendjében mérhető.
-
#54625216
törölt tag
válasz
t72killer
#230
üzenetére
"Leesett azért, h ezek tengeralatti kábelek, a szárazföldiek nincsenek rajta?"
Ezért volt baromság egy globális lefedettséget biztosító műholdrendszer ellenében érvként felhozni.
Hogy egyébként meg kinek hol és miért van szüksége netkapcsolatra, azt döntsék már el ők maguk és ne Te, aki - egyébként önmagát rögvest cáfolva is egyben - egy netes fórumon osztja az észt.
-
#54625216
törölt tag
válasz
t72killer
#240
üzenetére
Ez volt az kérdésed:
"Ahova kell net igazán, oda nem húztak már kábelt
?"Erre válaszolták, hogy nem, mire Te belinkelted a tengeralatti kábel térképet.
Ha szerinted csak a partmenti településekre kell igazán net, azzal a véleményeddel pár milliárd ember vitatkozni fog, de csak hajrá."Ha nagy vagányan belovagolsz és osztani kezdesz valamit, azt ők döntötték el? Ld pl Irakban, Líbiában osztott "demokrácia"
..."És ennek mi köze a globálisan elérhető internethez?
Jelenleg egy feketeafrikai gyerek karrierkilátásai nagyjából kimerülnek annyiban, hogy halálra melózhatja magát egy kobalt bányában. És még így is hajlandó naponta 20 kilométereket gyalogolni az iskoláig, meg ugyanannyit vissza, mert ha megtanul írni-olvasni, akkor egyszer akár munkafelügyelő is lehet belőle és talán 5-10 évvel tovább él.
Na most abban az iskolában még mindig 70-es évekbeli tankönyvekből tanulnak, amiket anno a baptista szeretetszolgálat jutatott el nekik, ha tehát csak annyit elér a Starlink program, hogy pár millió feketeafrikai gyerek közül néhány tucatnak sikerül a tehetsége révén kitörnie, mert rendelkezésére áll az az információ mennyiség, amit a fejlett nyugati államokban készen a polgárok segge alá raknak, akkor már érdemes benyelni a légkör felső 20 kilométerében azt a légköbkilométerenkénti pár darab nehézfém atomot. -
#268
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#260
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#260
üzenetére
Ezt írja:
"nem hiszem, hogy 42 ezer műhold az kevesebb, mint amennyi földi cucc kellene a műholdashoz hasonló szolgáltatáshoz"
Tehát 42 ezer földi cuccnál nem többel szerinte megoldható a műholdashoz hasonló szolgáltatás.
Mivel a műholdas internet a bolygó teljes területét lefedi, sőt az adja a szolgáltatás lényegét, hogy ahol fizikailag nagyon nehéz vagy üzletileg nem éri meg a kábeles szolgáltatás, ott is legyen alacsony késleltetésű gyors net, így csak akkor tekinthető egy szolgáltatás a "műholdashoz hasonlónak" ha az a bolygó teljes területét lefedi.
A hozzászólás szerint ez 42 ezernél nem több eszközzel megoldható. Az valóban már csak az én feltételezésem volt, hogy a "cucc" szót alatt "torony" értendő, de ha elmondjátok, hogy akkor miből elég 42 ezer darab, ami se nem torony, se nem műhold és mégis a műholdashoz hasonló net csiholható belőle, akkor készséggel elismerem a tévedésemet.Ami a már meglévő műholdas internetszolgáltatást illeti, annak a latency-je nagyon magas, a sávszélesség limitált és borzasztóan drága (a limitált sávszélesség miatt), így pont azokhoz nem jut el, akiknek segíthetne.
"A helyzet viszont az, hogy a fontos területek mellett már a kevésbé fontosak is le vannak fedve mobilhálózattal a Földön, Mellete vezetékes internettel is nagyon sok helyen."
Erről valami konkrét adatot légyszi, hogy egyrész mi értendő "nem fontos terület" alatt, másrészt hogy mekkora az a lefedettség.
Én csak egy 2014-es térképet találtam hirtelenjében, ez alapján 6 évvel ezelőtt még nem volt tökéletes az a lefedettség, de persze lehet, hogy azóta javult pár nagyságrendet.
A "sok helyen" meg nem egyenlő azzal, hogy "mindenhol" és aki pont nem a sok hely egyikén lakik, annak is legalább annyira joga van a net hozzáféréshez, mint bárki másnak.
"Az, hogy Amerikában sok a nem lényeges terület, nem a mi gondunk."
Ahogy az sem a mi gondunk, hogy kb. egész Afrikát net szempontból "nem fontos" területként tartják nyilván, de attól még engedtessék meg másnak, hogy erről máshogy gondolkodjon.
-
#273
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#270
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#270
üzenetére
"Melyik bolygón laksz?
A Földön nincs olyan működű műholdas szolgáltatás ami a teljes bolygót lefedi."Oké, akkor pontosítok: a "műholdashoz hasonló" szolgáltatás alapfeltétele, hogy legalább akkora felületét lefedje a bolgyónak, amit a Starlink fog:
Ha ez a megfogalmazás elfogadható számodra, akkor lépjünk tovább és légyszi nevezd meg azt az eszközt, amiből elég 42 ezer darab, hogy ezt a lefedettséget és szolgáltatás minőséget garantálja de se nem műhold, se nem torony.
-
#281
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#274
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#274
üzenetére
"nem hiszem, hogy 42 ezer műhold az kevesebb, mint amennyi földi cucc kellene a műholdashoz hasonló szolgáltatáshoz"
Erre mondtam, hogy szvsz 42 ezer akármilyen eszköznél többre lesz szükség.
Most meg:
"Engedd el a 42 ezernél több vagy kevesebb dolgot."
Tehát annyiban maradhatunk, hogy a
"42 ezer műholdnál nem több földi cuccból is megoldható"
kijelentés szerinted is hülyeség volt?Egyébként ott tévedsz hatalmasat, hogy nem veszed figyelembe a nagyságrendeket. Csak a tornyok szállításához szükséges olajszármazékok elégetéséből több környezetszennyezés keletkezne, mint amennyit az egész Starlink projekt műhold égetéssel 100 év alatt okozni tudna. És akkor még sehol sincs a bányászat, gyártás, szervizelés vagy a kiépítéssel járó környezetrombolás.
"A sivatag vagy óceán közepére nincs szükség a jelenlegi ellátásnál jobbra."
És ezt onnan tudod, hogy?
-
#302
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#282
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#282
üzenetére
"Mi nem érthető azon, hogy ez a rendszer már majdnem teljesen elkészült."
Mert ez egész egyszerűen nem igaz.
"A Musk rendszere nem váltja ki a földi mobilhálózatot."
Nem is az a célja, hanem hogy egyrészt kiterjessze olyan területekre, ahova a földi szolgáltatást kiépíteni túl nehéz vagy túl drága, másrészt hogy az arra érzékeny ügyfeleknek az üvegkábelnél jobb késleltetésű kapcsolatot biztosítson.
"Ezért felesleges, redundáns szolgáltatás."
Mivel a jelenlegi rendszer nem képes biztosítani azt, amire a Starlinket tervezték, így se nem felesleges, se nem redundáns.
"Erre van hiteles forrásod vagy csak hasra ütéssel írtad le?"
Természetesen nem szó szerint értettem a száz évet, de némi számolással azért meg lehet saccolni a nagyságrendet:
Mivel a Starship-ről már feljebb leírtam, hogy a metán gyártás-égetés összességében kiegyenlíti egymást, így a légkörben elégő műholdak jelentik a komolyan számba vehető szennyezést.
Egy Starlink műhold súlya 227kg. Ha évente elégetnek 8400-at a légkörben (42000 / 5), az 1800 tonna, ami 5*10^15 tonna légtömegben oldódik fel.
(Nem mellesleg évente átlag 78000 tonna meteor és egyéb ég el a légkörben, aminek 0 azaz nulla százalékát érzékeled egyáltalán.)Nézzük a tornyokat:
A Föld felszíne 510 100 000 négyzetkilométer. Vegyük ennek a felét, mint lefedendő területet, mivel egyrészt a műholdak se fedik le a teljes bolygót és 2019-ben a bolygó 34%-át már lefedték legalább 2G-vel, így azzal most nem kell számolnunk.
Egy átlagos adótorony kb. 390 négyzetkilométert képes lefedni, az 255 000 000 / 390 = 653000 darab adótorony. De tételezzük fel, hogy a technológia fejlődik és a tornyok hatékonysága a következő pár évben a duplájára nő, ez esetben 325000 darab torony elég lehet.Szállítás:
Tételezzük fel, hogy a tornyok csak 10%-át kell helikopterrel a helyére szállítani, ez 32500 darab torony.
Egy Boeing BV-107/CH-46 180 gallont, azaz 681 liter üzemanyagot fogyaszt óránként. Mivel létezik hatékonyabb helikopter is, vegyük a biztonság kedvéért ennek a felét, azaz 340 litert.
Tételezzük fel, hogy minden terület elérhető átlag 3 óra repüléssel, az oda-vissza 2000 liter, azaz kb. 2 tonna üzemanyagot jelent tornyonként, összesen 65000 tonna elégetett kerozin.
65000 / 1800 = 36, tehát csak a tornyok 10%-ának kitelepítése fedezné a Starlink 36 évét.Viszont a többi 292500 tornyot is el kell juttatni valahogy a helyére és feltételezhetően nem ökrös szekérrel, a helyszínekre munkagépeket is kell vinni, amik szintén olajszármazékokat égetnek és így tovább. Tételezzük fel, hogy az összes maradék torony installálása a helikopter üzemanyag negyedéből megoldható, azaz 0.5 tonnából (ebben már benne van a sivatag közepe teherautóval és az Antarktisz is jégtörővel), az 146250 tonna / 1800 = 80 év Starlinket fedez.
De ugye a tornyokat karban is kell tartani, azokhoz el kell juttatni a szakembereket és az alkatrészeket, ezrét számoljunk évente átlagosan 0.5% karbantartással, az 1056.25 tonna olajszármazék elégetését jelenti.
Tehát a kiépítés: 211ezer tonna olajszármazék, a karbantartás száz évre további 105ezer, ez osztva 1800-al = 175 év.
És ebben nincs benne sem az eszközök gyártása és energia fogyasztása, sem az egyéb infrastruktúra kiépítése, stb. stb.Természetesen ezek mind durva becslések, de azért ahol lehetett igyekeztem igen nagyvonalúan alulbecsülni a feladatot és az ahhoz szükséges erőforrásokat (pl. a tornyok sem bírják 100 évig és mégis csak egyszeri kiépítést vettem figyelembe), tehát a konkrét számokba csak akkor köss bele légyszi, ha van konkrét adatod, ami nagyságrendileg negatív irányba befolyásolja az eredményt.
[ Szerkesztve ]
-
#305
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#304
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#304
üzenetére
Ott van az általad is idézett szövegben, hogy a tornyok 10%-ával számoltam. Mivel eleve a lefedendő területből levontam azt a 34%-ot, amit a jelenlegi mobil megoldások már kiszolgálnak, így első sorban olyan helyek jönnek szóba, amik a lakott területektől távol esnek, hiszen azt a hipotetikus esetet taglaljuk, hogy műholdak helyett földi adótornyokkal próbáljuk ellátni nettel az egész bolygót.
Mert ugye pont ez a műholdas net lényege: hogy ott is tud szolgáltatni, ahova földi szolgáltatást baromira nem éri meg kiépíteni.
De mivel itt most nem a profitábilitást, hanem az ökológiai lábnyomot vizsgáljuk, első sorban nem arra fókuszáltam, hogy egyáltalán ki lenne az az idióta, aki teleszórná a Szaharát adótornyokkal, hanem ha valaki mégis megtenné, akkor jobban szennyezné-e vele a környezetet, mintha műholdakat lövöldözne LEO pályára.
Úgyhogy az a 10% helikopterezés igen csak nagyvonalú becslés és azokat a helyeket még nem is számoltam extra, ahova a helikopternél jóval környezetszennyezőnn megoldásokkal lehetne csak tornyokat telepíteni.Szerk:
[ Szerkesztve ]
-
#311
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#308
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#308
üzenetére
Jah, tehát akkor az általam linkelt kép fake?
Mert ugye nem az volt a kérdés, hogy az összes tornyot helikopterrel szállítják-e, hanem hogy a Föld területének eddig tornyokkal be nem fedett területét be tudják-e úgy telepíteni, hogy a tornyok 10%-ánál ne kelljen helikoptert vagy még annál is olajzabálóbb szállítási módot alkalmazni. -
#54625216
törölt tag
Nem mi kezdtük összehasonlítani a mobil internetet a Starlinkkel, hanem fordítva, az volt az érv ellene, hogy minek, mert hogy ugyanazt mobil internettel is meg lehet oldani, kevésbé környezetszennyező módon. Ezt próbáltam cáfolni sima fejszámolással, hogy akármilyen földi technológiát használsz is, a Starlinkhez hasonló minőségű és lefedettségű netszolgáltatás kiépítése csak nagyságrendekkel nagyobb környezetszennyezéssel oldható meg.
-
#316
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#313
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#313
üzenetére
"Bizonyosan vannak olyan helyek, ahova az egyetlen lehetőség a helikopteres telepítés. A hálózatfejlesztők továbbra sem égetik a pénzt, csak oda telepítenek így, ahova nem lehet másként."
Így van, ezért számoltam mindössze az esetek 10%-ával.
"Ha ahhoz a 10%-hoz ragaszkodsz amit hasra ütéssel találtál ki, ismét, szólj az érintet cégeknek. Lőjék be a helikopteres telepítést 10 százalékra, hogy igazad lehessen."
Ha szerinted sok a 10% a bolygó teljes lefedettségét figyelembe véve, amibe ugye beletartozik az összes hegy, őserdő, sivatag és óceán is akkor mond meg, hogy szerinted mennyi a megfelelő arány és miért.
"Ezt hogyan gondolod?"
Mert pl. eljuttatni adótornyokat egy óceániai szigetre több hetes hajóutat igényel, ami alatt nagyságrendekkel több üzemanyag fogy, mint 3 óra helikopterezés.
De ha csak az általad linkelt képet nézzük is: van rajta ugyebár egy daru, egy teherautó meg jópár ember. Ezek valahogy odajutottak a helyszínre, majd ott is égették az olajat rendesen. Szerinted kevésbé károsították a környezetet annak a toronynak a felállításakor, mint amit egy 227kg-os műhold elégése okozna 50km magasságban valahol a Csendes óceán felett?
-
#54625216
törölt tag
"a valóság ezzel szemben az, hogy a starlinkhez hasonló minőségű és lefedettségű szolgáltatás földi cuccokkal sokkal környezetkímélőbben valósítható meg, mint a starlink"
És ennek a minden racionális alapot nélkülöző állításnak a cáfolatára végeztem gyors számolást, hogy milyen környezeti terheléssel járna egy Starlinkhez hasonló lefedettségű földi rendszernek csak a helyszínre szállítása.
Ha a becslésekkel nem értesz egyet, akkor kiváncsian várom a konkrét számokat:
- milyen földi cuccokra gondolsz egyáltalán
- azok legyártása milyen környezeti terheléssel jár
- a helyük kialakítása milyen környezetrombolással jár
- milyen környezeti terheléssel szállíthatók a helyükre
- milyen környezeti terheléssel jár az üzelemtetés, karbantartás
- hány évente kell őket cserélni -
#54625216
törölt tag
Most komolyan, hányszor kell leírni, hogy végre felfogjátok, hogy a Starlink nem a földi kábeles lakossági internet alternatívája. Eleve nem arra tervezték. Jelenleg a Föld területének 34%-án van valamennyire elfogadható netkapcsolat, a többin legfeljebb csak méregdrága, lassú és rendkívül rossz latency-vel elérhető műholdas net van.
A Starlink célja, hogy:
1. olyan helyekre is eljusson a nagy sávszélességű, alacsony késleltetésű net, ahova a kábeles szolgáltatást nem éri meg kiépíteni (sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontból)
2. egyes kiemelt ügyfeleknek az optikai kábelnél jobb késleltetésű kapcsolatot biztosítson nagy távolságokraInnentől kezdve az olyan érvek, hogy "sok embernek szüksége sem lesz rá" egész egyszerűen értelmezhetetlenek, mert nyilván, ha nem annak a sok embernek szánják, akkor azoknak nem is lesz rá szüksége, de ez mennyiben bizonyítja, hogy másoknak sem?
"Majdnem ingyen van gyors és korlátlan netem."
És ezt most valamiféle ellenérvként kellene elfogadni? Komolyan? -
#333
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#331
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#331
üzenetére
"Ezekre a helyekre a mobil internet tökéletes megoldás."
Most komolyan miért mondasz ennyire kínos hülyeségeket? Még egyszer: a Föld 34%-át fedi le valamilyen kábeles és / vagy mobil szolgáltatás. A többire pedig nem elég a jelenlegi műholdas kapacitás, kábelt vagy mobilt pedig nem éri meg kiépíteni.
"A nagyon eldugott helyeken már ma is elérhető műholdas internet, igaz nem olcsón. A Musk féle megoldás ennél csak drágább lehet."
És ezt mégis honnan veszed? Egy Starlink műhold előállítási költsége jelenleg 300 ezer dollár. Starship-el kb. 10 millió dolláros költséggel fognak fellőni 700-at.
Ehhez képest egy átlagos kommunikációs műholdnak csak a fejlesztési költsége százmillió USD nagyságrend."15 hold fenntartási költsége nem lehet több a 42 ezer darabnál."
Ez az, hogy ha van saját, 100%-ban újrahasznosítható rakétád, akkor de.
"Mint ahogyan a Magyarországon lakók többsége is csak a szennyezésből fog részesülni. "
Már volt szó a szennyezésről, ne menjünk le már olyan szintre, hogy cáfolat nélkül ignorálsz hozzászólásokat, majd később változatlan formában megismétled ugyanazt a kijelentést.
A geostat műholdak nem tudják a sávszélességet és a késleltetést, a mobil szolgáltatások nem tudják a lefedettséget és minden más hasonló minőségű és lefedettségű internet szolgáltatás csak nagyságrendekkel nagyobb környezetszennyezéssel oldható meg."Amúgy te fogod értékesíteni a szolgáltatást vagy legalább elő szeretnél rá fizetni, ha majd lehet, hogy ennyire véded a védhetetlent?"
Semmi közöm a Starlinkhez, én csak a légbőlkapott, demagóg szövegekre próbálok racinális érvekkel reagálni.
Lesz egy mindenki számára a világ igen nagy részén elérhető, gyors és olcsó internetszolgáltatás, erre - egy állítólag IT szakmai - fórumban a reakció:
[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
válasz
t72killer
#337
üzenetére
"Mert ezek full emissönfrí tesla kacsazsírral mennek
?"A Starship-et metán és oxigén hajtja, a metánt a levegőből nyert CO2-ből állítják elő házon belül, így amennyi CO2-t eléget a légkörben, azt ki is vonják onnan (pontosabban valamivel többet). És nem, nem máshol bányászott metánt használnak, mert a CO2->metán gyártást a Mars missziók miatt fejlesztik.
"A 15db-ot nem lehet ilyennel felvinni?"
15 db. műhold nem tudja azt a sávszélességet és késleltetést ugyanakkora lefedettségen biztosítani, mint a Starlink, így az összehasonlítás eleve nettó hülyeség.
"A racionális érvekből már ott kifogytál, amikor a Csendes Óceán vagy Szahara közepi szélessáv életbevágó fontossága mellett először törtél lándzsát."
A saját démonjaid ellen küzdesz (klasszikus szalmabáb érveléssel), mivel senki sem állította, hogy a Csendes Óceán vagy a Szahara közepén életbevágó lenne a szélessáv. A globálisan elérhető nagy sávszélességű internet fontosságáról beszéltünk, amibe ugyanúgy beletartozik egy kongói faluban az orvosi rendelő, vagy egy kameruni általános iskola ahogy a Csendes Óceán vagy a Szahara közepe.
-
#340
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#338
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#338
üzenetére
"Hogy érthető legyen. Nekem semmiféle érdekem nem fűződik ahhoz, hogy az USA középső részén ennyire környezetkárosító módon oldják meg az internet elérést."
Lehet, hogy sokkolni fog a hír, de mivel nem fognak a teljes világra kiterjedő népszavazást tartani a kérdésben, így a véleményed (és az enyém is) ebben a kérdésben teljes mértékben ignorálható, ezért aztán az sem különösebben hat meg senkit, hogy Neked származik-e bármilyen előnyöd ebből a projektből.
Azt próbáltuk csak elmagyarázni, hogy az USA középső részén (és még szerte a világon), ennél csak környezetszennyezőbb módon tudnának szélessávot biztosítani, és sajnos az, hogy Neked már van neted egy pillanatig sem fogja megnyugtatni azt, akinek még nincs, így azt a rosszallásod ellenére is ki fogják építeni.
Akkor meg már miért ne a kevésbé környezetszennyező megoldásnak drukkoljunk így innen a pálya széléről bekiabálva.
De ha neked megnyugvást okoz, hogy a minden alapot nélkülöző irracionális félelmeidet légbőlkapott, demagóg érvekkel racionalizáld, akkor csak hajrá. -
#343
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#342
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#342
üzenetére
"Nem tudod senkinek sem bemagyarázni, 42 ezer műhold legyártástása olcsóbb és kevesebb szennyezéssel jár, mint 15 darabé."
A 15 műhold nem tudja biztosítani azt a szolgáltatást, amit a 42 ezer, ezért eleve értelmetlen a felvetés.
Az egy más kérdés, hogy Te a 15 műhold által nyújtott kompromisszumos megoldást elégségesnek ítéled, de mivel nem neked kell vállalnod a kompromisszumokat, így nem is a Te véleményed a mérvadó."A szennyezés mennyiségét nem tudod megmagyarázni a műholdégetéskor. Ami lejön, az 100%-ban környezetszennyező anyag."
Más, hasonló minőségű és lefedettséget biztosító megoldásokhoz viszonyítva lehet csak értékelni egy adott szolgáltatással járó környezetszennyezést. Ez pedig a Starlink esetében nagyságrendekkel kisebb, mint bármilyen más megoldás esetén.
"Ha a Himalája nem akadály akkor más terület sem a szárazföldön."
És akkor most lássuk a számokat, amelyek igazolják, hogy a teljes szárazföldi mobil lefedettség kiépítésével járó környezeti terhelés mennyivel lenne alacsonyabb, mint évente 1800 tonna műhold elégetése 50km magasságban.
"A racionalitáshoz csak akkor lesz köze, ha az irracionális szót használód."
Leírtam a számokat, hogy mennyibe kerül legyártani és feljuttatni a Starlink műholdakat, magának a szolgáltatásnak mekkora a potenciális piaca és hogy miért várható, hogy brutálisan nyereséges lesz a projekt. Ha ezzel ellentétes információ birtokában vagy, akkor nyugodtan oszd meg velünk. Az lenne a racionális érvelés, nem pedig elintézni a kérdést annyival, hogy "nekem már van olcsó netem, ezért felesleges".
"Arra viszont megkérlek, hogy ne az én személyemmel foglalkozz. Ha már nincsenek valóban racionális és tartható érveid, akkor ne válaszolj."
Tőled idézek: "Amúgy te fogod értékesíteni a szolgáltatást vagy legalább elő szeretnél rá fizetni, ha majd lehet, hogy ennyire véded a védhetetlent?"
Tehát ha már a másik álláspontja mögötti motívációt firtatod, akkor viseld el, ha a Te motívációd is terítékre kerül.
Vagy ha már nincsenek valóban racionális és tartható érveid, akkor ne válaszolj.[ Szerkesztve ]
-
#359
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#356
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#356
üzenetére
"Az adótornyokat, méretüktől függetlenül a helyszínre szállítják és felállítják."
Mekkora környezetszennyezéssel?
"Amikor szükségtelenné válik lebontják és újra feldolgozzák."
Mekkora környezetszennyezéssel?
"A szükséges tornyok nagy része már elkészült."
Mihez szükséges?
Vagy még mindig ott tartunk, hogy neked legyen neted, az a szükséges, akinek meg nem jut, az így járt?
Ha nem, akkor konkrétan mekkora lefedettség szerinted a szükséges?
Hány darab torony készült már el és hány darabra lenne még szükség?
(Nem várok pontos számokat, elég a megalapozott becslés.)"Évenként átlagosan 1.715.000 kg műhold környezetszennyezésé alakítását jelenti a levegőben."
És ezt kellene összevetni a műholdakéhoz hasonló lefedettségű és sávszélességű földi netszolgáltatás kiépítésének és üzemeltetésének környezeti lábnyomával, de valahogy kínosan kerülöd a konrétumokat, mert ugye úgy könnyebb relativizálni a kérdést, hogy a műhold az "sok" a földi meg "kevés", meg a műhold "felesleges" a földi szolgáltatás meg "elegendő".
-
#54625216
törölt tag
válasz
t72killer
#361
üzenetére
"attól függ, mekkora és milyen messze van a legközelebbi fémmegmunkáló üzemtől"
Hány darab toronyra lenne szükség világviszonylatban, ezek átlagban milyen messze lennének a fémmegmunkáló üzemektől és a fémmegmunkáló üzemekbe mekkora környezetszennyezéssel lehene leszállítani az alapanyagot?
"Érdekességképp olvastam, hogy a II.vh alatt a britek fából csináltak rádióadó-tornyokat, mert kevés volt az acél. Erdősebb területen ezt is el tudnám képzelni..."
A fakitermelés tényleg mennyivel környezetkímélőbb...
-
#54625216
törölt tag
"egy 15 szekciós 45 méteres torony 2604 kiló"
Tehát ha 42000 darab adótorony elég lenne a műholdak kiváltásához, akkor tízszer akkora tömegű alumíniumot kellene elhasználni hozzá, miközben az aluminium az egyik legkörnyezetszennyezőbben bányászható alapanyag. (Vörösiszap katasztrófára emlékszik még valaki?)
És még mindig ott van a szállítás, telepítés, tereprendezés környezeti lábnyoma.
De ugye minimum 200-300 ezer torony kellene, azaz 780 ezer tonna (!) fémet kellene csak a tornyok miatt kibányászni, megmunkálni, leszállítani és telepíteni.
A tornyok nagy része pedig nem újrahasznosítható, mert többe kerülne a bontás és a szállítás, mint amennyit a kinyerhető nyersanyag ér.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
A 42 ezer műholdat Starshippel fogják felvinni 700-asával, most csak a tesztüzemhez szükséges mennyiséget viszik fel nem Falcon heavy-vel, hanem Falcon 9-el, ami tömegre a harmada a Falcon heavy-nek.
A Starship 100%-ban újrahasználható lesz és párszor már le lett írva, hogy metán hajtja, amit a légkörből kinyert CO2-ből gyártanak, így az ökológiai lábnyoma elenyésző az olajzabáló teherautókhoz, darukhoz, földmunkagépekhez, hajókhoz és helikopterekhez képest, amit a földi hálózat kiépítéséhez használnának."vagyis piszlicsáré 300 ezer toronyhoz (nem kell ennyi)"
Ha nem ennyi kell, akkor mennyi?
"a tornyot nem újrahasznosítani kell, hanem hasznosítani. galvanizált acélból vagy alumíniumból kell megcsinálni és akkor nem megy tönkre."
Előbb-utóbb minden tönkre megy, a kérdés az, hogy mennyi idő alatt. De ha a tornyok az örökkévalóságig is kitartanak, az azokon elhelyezett elektronika nem fog, azt mindenképpen cserélni kell, a jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve ha nem is 5, de legalább 10 évente (de ha tudsz konkrét számokat, ne fogd vissza magad). Az elavult eszközök meg már most is veszélyes elektronikai hulladékként végzik egy harmadik világbeli országban.
Tehát mihez kezdenének évente átlag 30000 tonna veszélyes hulladékkal, amit még 100%-os újrahasznosítás mellett is minimum szállítani és tárolni kell és az újrahasznosítás is energiabefektetéssel jár?Komolyan nem értem, hogy minek kellett egyáltalán belemenni az összehasonlítgatásba.
És mielőtt még belekezdenél, nem, nem én kezdtem példálózni a földi szolgáltatással, én végig amellett próbáltam érvelni, hogy a nagyságrendeket figyelembe véve eleve nettó hülyeség a műholdakat a földi szolgáltatáshoz mérni. Továbbá mielőtt még idézgetnél a hozzászólásokból légyszi próbáljuk már elkerülni a primitív poénokat, hogy - ignorálva az azt megelőző pár száz postot - kontextusából kiragadott mondatokat másolsz be, mintha én hoztam volna fel a témát. Azért szólok előre, mert más topicokban előszeretettel próbálkozol ilyesmivel.
De visszatérve a "minek vitázunk ezen" témára: eleve 100%-ban elméleti kérdésről van szó, mivel egy globális lefedettségű földi hálózatot soha az életben nem fognak kiépíteni, még tökéletes környezetvédelmi paraméterek esetén sem.
Miért?
Segítek: mert a műhold technológia a távoli, ritkán lakott területeken nagyságrendekkel gazdaságosabb. -
-
#54625216
törölt tag
válasz
Jim Tonic
#385
üzenetére
"a SpaceX-et a NASA húzta ki a csődből"
Ez így igaz, de mégis a SpaceX vitte fel a NASA űrhajósait az ISS-re és nem a Boeing, pedig a Boeing dupla annyi pénzt kapott rá.
Az a vicces ezekben a "Musk egy csaló" szövegekben, hogy a csalóknak nem szokásuk valódi eredményeket produkálni, márpedig mind a SpaceX, mind a Tesla folyamatosan hozza az eredményeket. -
#54625216
törölt tag
Ezt a nagyságrend problémát többször lefutottuk ebben a topikban és mindig ugyanoda lyukadunk ki, hogy neki nincs szüksége műholdas netre, ergo másnak se, így az egész projekt felesleges környezetszennyezés.
Hiába magyarázzuk, hogy a szennyezés mértéke elhanyagolható, míg a társadalmi haszna jelentős, mindig előjönnek "az elenyésző is több mint a semmi" demagógiával.
[ Szerkesztve ]
-
#408
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#406
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#406
üzenetére
"Ez továbbra sem igaz."
Leírtuk az arányokat, ezeket semmilyen konkrét adattal nem cáfoltad, csak rávágtad, hogy nem mert nem.
"Gyakorlatilag az üzemanyag előállítása sem túl környezetbarát eljárás."
Az üzemanyagot napenergiával állítják elő. Nem azért, mert itt a Földön ne lenne hatékonyabb energiaforrás, hanem mert a Marson nem lesz, és az üzemanyag gyártás technológiát a Mars missziókhoz fejlesztik.
[ Szerkesztve ]
-
#418
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#416
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#416
üzenetére
"Pontosan annyi ülepedik ki a levegőből, amennyit égetnek."
És az terület arányosan mekkora?
"Mint ahogyan arról sem arról sem én tehetek, hogy kpbendeguz fórumtársunk még mindig ott tart, hogy szén-dioxidból fognak üzemanyagot előállítani. Víz is kell hozzá, ráadásul eléggé vízigényes tevékenység."
A metán gyártásakor CO2-t és vizet használnak, elégése során pedig vízpára és CO2 keletkezik, a gyártáshoz szükséges energiát pedig napelemekből nyerik.
Azaz ami CO2-t a rakéták produkálnak, azt előzőleg a légkörből kivonják, ami vizet a metán gyártásakor felhasználnak, az az égés során visszakerül a légkörbe.
Hogy egyébként a Marson honnan szereznek vizet, az legyen a kutatók gondja, a lényeg, hogy az önfenntartó metán gyártás technológiáját a Mars missziók miatt fejlesztik, így nem a folyamat gazdaságossága az elsődleges prioritás.
?"
..."
Új hozzászólás Aktív témák
it A SpaceX Starlink műholdjai még erősen tesztfázisban nyújtanak szolgáltatást, de amerikai állami szervek már próbálgatják az új lehetőséget.
