Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tuomas

    addikt

    válasz Hieronymus #426 üzenetére

    A szél és a normál mennyiségű csapadék eróziója ellen véd. A fagy, a gyökérzet, és a folyóvíz (esetleg még beszivargó vizek) eróziója ellen nem véd.
    Annyira meg azért nincs mélyen, hogyha felszíni fejtéssel, vagy a talaj felső rétegének eltávolításával bányászható.
    Biztos meg tudod mondani pontosan, hogy mennyi az a nagyon kevés hely a földfelszínen, ahol található.
    Amúgy csapkodhatod a tenyeredet, az élővilág (igen, az állatok is) ténylegesen hozzájárul az erózióhoz, kár, hogy ezt az egészet (az erózióval együtt) pont olyannak kell megmagyarázni, aki annyira védi a környezetet, hogy 40 0000 db műhold légkörben való elégéséből fakadó alumínium szennyezés káros hatásait boncolgatja hozzászólásokon keresztül. :U

    We were here

  • Tuomas

    addikt

    válasz Hieronymus #426 üzenetére

    Írok neked néhány példát, hogy értsd miről van szó.
    Olyan útbevágásnál, ahol meredek sziklafalak mellett haladsz el autóval, láthatod, hogy jó vastag fémhálóval beburkolják az egész sziklafalat majdnem, amin bizony növényzet is van.
    Nos ez pont amiatt van, mert a növényzet gyökere, a jég és a csapadék is jókora szikladarabokat törnek le a falból.
    Másik példa, biztos láttál már (legalább képen) olyan áradást, ahol nem hogy a talajt vitte magával a víz, hanem az egész erdőt, minden növényzettel együtt. Ez a földcsuszamlás.
    Elmondom neked azt is, hogy egy-egy kőzetréteg nem csak úgy bukkanhat a felszínre, ha a felette lévő réteg lepusztul. Úgy is felszínre bukkanhat, hogy mellette pl egy jóval puhább kőzetréteg található, ami könnyebben lepusztul, vagy esetleg a beszivárgó víz alámossa a talajt és lezökken a szomszédos réteg, így felszínre kerülve a mellette lévő, addig mélyebben fekvő kőzetréteg is.
    És akkor a jóval nagyobb geológiai folyamatokról (ami igaz ritkább is) még nem is beszéltünk, például a gyűrődés.

    [ Szerkesztve ]

    We were here

Új hozzászólás Aktív témák