Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz bteebi #21 üzenetére

    Például minek a néhány 10-100 GB-os kapacitás, ha az összes szükséges program elfér 2-3 GB-on;

    A Curiosity roveren például mindössze 2GB flash háttértár van, meg 256MB RAM (redundásan). Itt valódi próbléma az, hogy a rögzített adatok közül melyiket mentsék el. Jelenleg a folyamatos rögzítés felbontása részben pont a háttértár mérete miatt korlátozott, illetve határozza meg azt, hogy hány FPS-el rögzítsék azokat. Ha lenne több TB-nyi háttértár, akkor reális lehetőség lenne az, hogy folyamatosan mentsék a kamerák képét, és az átjátszásnál csak kis felbontásban menjen, és ha valami érdekes történik, akkor utasítják a robotot, hogy a nagy felbontású felvételt az adott időszakra vonatkozólag küldje át.

    vagy épp minek a GB/s-es sebesség, ha max. néhány megát olvasgat, vagy az online kapcsolat sebessége (mondjuk egy Mars körüli szonda esetében) még az 1 kbps-et se éri el?

    A Curiosity a Föld felé 32kbit/s folyamatos adatfolyamot tud küldeni, ha rálát a Földre, ezt alapvetően a rover "élőképének" közvetítésére használják.

    Az előre meghatározott tudományos eredmények, nagyobb méretű képek, stb. a Mars körül keringű űrszondák részére vannak továbbítva, amelyek átjátszóállomásként funkcionálnak. A Curiosity-ról az MRO felé az adatkapcsolat a 2Mbit/s sebességet is elérheti, a fő probléma az, hogy csak nagyjából egy Marsi nap (Sol) alatt 7-8 perc kommunikációs ablak van a szonda és a műholdak között (főleg a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) és a Mars Odyssey (MO), de az ESA Mars Express műholdja is képes szükség esetén kapcsolatot teremteni vele). Az MRO egyébként elvileg max. 6 Mbit/s sebességgel képes adatot küldeni, gyakorlatilag 2 Mbit/s körül szokták használni (részben hibajavítás miatt).

    A JWST űrteleszkóp számára tervezett Ka hullámhosszú adó sávszélessége 28 Mbit/s lesz.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák