Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Bad Pritt

    nagyúr

    válasz cyberkind #4 üzenetére

    Tudom, nem akartam ott válaszolni. :D
    Az volt érdekes, hogy mintha nem akartad volna észrevenni azokat a pozitívumokat, amik korábban úgy tűnt fontosak neked. Batman bunyói mintha egy az egyben az Arkham játékokból lettek volna átemelve, például mikor kis bogyókat lő a lőfegyverekre és így nem tudnak lőni a rosszarcok, ugyanez Arkhamban is hasznos volt. Az meg szimplán zseniális lett, ahogy először feltűnt a zsaru előtt, Nolan nem igazán tudta vagy akarta kihangsúlyozni azt, hogy az utca egyszerű népéből milyen érzéseket vált ki Batman, magasabb szintű képet festett a városról. Snyder megtette három percben. Azt a tehetetlen dühöt is jól elkapta, ami a TDKR Batmanre volt jellemző és amit itt Alfred ki is mond, hogy öreg már és úgy érzi, semmit nem ért el a városban.
    Vagy ott volt Supermannél az egyértelmű Dr. Manhattan utalás, ami akár lopás is lehetne, de látszik, hogy inkább csak ezzel akarta Snyder hangsúlyozni az Isten párhuzamot, ami ott a tévés beszédnél, itt meg a robbantásnál csúcsosodott ki (az amúgy hihetetlen erős jelenetsor volt onnantól, hogy a szenátor majd Superman belépett a terembe). Vagy például az a tény, hogy Superman globális tényező, bárhol ott lehet és bármit megtehet, nem csak bazi nagy terraformálókat szakít darabokra az óceán közepén, embereket ment, ahol tud. Ez a legnagyobb különbség a TDKR-féle változathoz képest, ott egyértelműen az USA katonája a vörös köpenyes.
    Alfredről azért nem beszéltem, mert már a The Dark Knight-nál is marginális szerepe volt a Begins-hez képest, nem viselkedett már morális iránytűként, a Rises-nál meg kvázi ki is írták a film nagy részéből. Itt is volt egy jó beszélgetésük Bruce-szal, aztán a sorozatos megjegyzéseivel csak emelte néhol a jelenetek hangulatát.

    [ Szerkesztve ]

    Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

Új hozzászólás Aktív témák