- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
Hirdetés
-
Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
ph A cég megoldása centralizált vezérelhetőséggel, masszív radiátorral és robusztus ventilátorokkal igyekszik vásárlásra csábítani.
-
Az Apple iPadOS-t is megrendszabályozza az EU
it Az EB közölte: az Apple iPad táblagépekre írt iPadOS rendszere is kapuőrnek számít, az üzleti felhasználókra gyakorolt fontossága miatt.
-
Xbox Game Pass [2024] - A májusi lista
gp Az elkövetkező időszakban többek között megkapjuk a Kona II Brume című játékot.
Új hozzászólás Aktív témák
-
robohw
aktív tag
Köszönet a cikkért.
Jó volt kicsit noszi-taszizni. Volt ilyen gépem (is).A teljesség kedvéért érdemes talán megemlíteni, hogy azidő tájt egy-egy ilyen masina, szó szerint a megfizethetetlen kaptegóriába tartozott, legalábbis az átlagemberek számára.
Én is csak akkor tulajdonolhattam egy ilyen jószágot, amikor ennél lényegesen korszerűbbek is elérhetővé váltak, úgy 250-400 ezer forintos áron.My own programming language: http://www.robomax.online
-
robohw
aktív tag
válasz
nyisziati
#21
üzenetére
Hát igen.. Azok az árak.
Az én PC-s korszakom 1991-ben kezdődött. A 8 bites gépekről nemigen tudok jó szívvel nyilatkozni, mivel Primo-m volt csak (fekete-fehér kompozit kimenet, magnó), később nem is tudom miért, vettem egy zx81-et, 16 K-s bővítővel, ami szintén FF volt, szóval, ezek a gépek nem nyújtották azt a maradéktalan felhasználói élményt, amit a c64-esek, spectrumosok, vagy az amigások élvezhettek.
El is döntöttem, hogy nekem commodore, vagy más 8 bites nem kell, pedig akkor még sláger gép volt a c64-es. A korábbi kudarcaim okán már óvatos voltam. Na meg az anyagiak is szűkösek voltak, így egy PC mellett döntöttem.
Hogy miért hangsúlyozom ki ezt ennyire?
Mert volt ugye az IBM vagy ezzel kompatibilis PC, majd jött az XT és később az AT.
Nos, én PC-t szerettem volna venni, de az eladók mindenhol azt kérdezték, hogy jó, de milyet? XT-t vagy AT-t?
Nem tudták, hogy a "sima" PC is a termékcsoport része volt, ráadásul mint a legelső modell. Sőt, volt PC junior is. Ez a PC egyfajta kistestvéreként látott napvilágot.
Sokan azt sem tudják, hogy az IBM szállított rendelésre PC-t 16 kB memóriával is!A végén egy használt XT-t vettem meg, amiben volt 640 K (DIP) ram, egy 1.2 MB-os (!) és egy 360 KB-os meghajtó, egy intelligens EGA kártya és semmi több. HDD később került a gépbe, ÁFA mentesített áron 33 ezerért, a kapacitása pedig 32 MB volt. RLL kódolású volt és bár sokan kinevetnek, de nagyon gyors is. Akkori viszonyokhoz képest, persze.
A közelben volt egy jó ismerős. Egy nagyon jó fej TV szerelő, tőle kaptam - hitelbe - egy CGA monitort, hogy használni tudjam a gépet. Az a 320 x 200-as grafika és a 4 szín, amit a monitor nyújtott, nekem akkor a világot jelentette, a rendszeresen jelentkező kötőhártya gyulladás mellett.
Ez a konfig, a korábbi Primo-val összehasonlítva az űrkorszakba repített engem. Végleg elfelejthettem a magnós, fekete-fehér világot annak összes nyűgjével.Akkor ismertem fel a szinek információ-hordozó értékét, a vizuális élményen túl, akkor, azon a gépen vált belőlem PC felhasználó.
A dolog költségvonzata akkor 100 ezer forint környékén kumulálódott, de szerencsére beleálltam a hardverekkel való foglalatosságba, ami a velük való kereskedést is magában foglalta, így a befektetés viszonylag hamar (másfél-két év múltán), úgy-ahogy meg is térült. Sokaknak, a legtöbbeknek viszont az első kör bizony bukás volt.
Az árakról:
Egy db FF kézi szkenner 25 ezer,
egy db 256 szinre képes VGA illesztő 10 ezer,
egy db TV kártya 35 ezer forintba került. A bele való teletext modul plusz 10 rugót ért akkoriban.
4 MB RAM nagyon sokáig, évekig 20 ezer Ft volt és az első Pentium 100-as processzoromat 1996-ban 45 ezer forintért vásároltam.
Egy 20 MB-os kapacitású kalok MFM HDD 25 ezer, később egy 130 MB-os seagate pedig 60 ezer forintot kóstált.Mennyi is ma egy 32 GB-os pendrive???
[ Szerkesztve ]
My own programming language: http://www.robomax.online
-
robohw
aktív tag
"És akkor az egy egész jó havi fizu volt"
Hajaj! Meglehetősen jó havi fizetés, igen, jól mondod.
TV kártya nem tudom, hogy milyen volt XT-hez, vagy, hogy volt-e egyáltalán.
Az én gépem sorsa az volt, hogy az eredeti IBM alaplap ki lett cserélve egy gyorsabb, turbo XT klónra, a nyereség pedig így nézett ki: 4.77 Mhz helyett 10 Mhz. Az eredeti IBM lap ugyanis nem tudott turbo módot. De ezen a lapon is hamar túladtam, mert Bertók Zsolt egyik játéka, a lunar lander nem futott kielégítően csak 286-oson. Akkor én ezt a lépést kihagytam* és mindjárt egy 386 SX-re váltottam.Az első TV kártyám ISA buszos volt, de a márkájára már nem emlékszem, azt tudom, hogy később volt video galaxy-m is. Emlékszem, a 150 MB-os HDD-t, hogy televágta a hiradóból felvett röpke 18 perc.
Én gyakorlatilag szinte minden hardvert megvásároltam az évek során, amit csak kapni lehetett (egzotikusakat is, mint EISA, vagy micro channel kártyák és lapok, olykor gépek, vesa local BUS-os cuccok, SCSI illesztő és HDD, digitalizáló tábla, trackball, infra bridge, MO drive, teletext vevő, hang kazettára dolgozó streamer, stb.). Persze erre anyagi fedezetet teremteni nem lehetett másképp, csak úgy, hogy kis idő múltán el is adtam a szerzeményt, beruházva egy másik, újabb darabra. Ebben olyan gyakorlatot szereztem - a piacot jól kiismertem- hogy még némi haszonra is sikerült szert tennem, így tudtam a gépemet rendszeresen update-elni.
A szkenner beszerzését mondjuk valós igény szülte. Az a munkámhoz kellett.
* valójában vettem egy 286-os lapot, ami a beszerelés során a kezemből kicsúszó csavarhúzó miatt elhalálozott, így a 286-os tulajdonlását, mint minőségi ugrást sajnos nem volt alkalmam a gyakorlatban is megélni.
Most már csak röhögök ezen, de emlékszem, hogy akkor nagyon nehéz volt lelkileg túlélni a balesetet.
My own programming language: http://www.robomax.online
-
robohw
aktív tag
A digitalizálás volt (lett volna) a cél.
Legalábbis nálam. Akkoriban a teletext is tartalmazott értékes információkat, azokat ki lehetett menteni .txt formátumban.
A kort kell megidézni, hogy képesek legyünk megérteni az akkori késztetéseket. Ma már ezek fölös hercehurcának tűnnek talán, de akkoriban nagy dolog volt a digitális videó, mivel digitális mozgókép tárolás mint olyan, még nem is létezett.A digizés akkoriban nagy sláger volt. Igaz, csak szűk körben, mivel drága hardvert igényelt és az eredmény elég visszafogott minőségű lett. Az én első video digim 352 x 288-nak a negyede volt. Szél-hossz fele. De a gondot inkább a képkocka sebesség jelentette. Asszem valami 8 frame per sec.-et tudtam kisajtolni a rendszerből. Én a pozitívumot a "kopásállóságban" láttam, szemben a komoly minőség-romlást elszenvedő VHS szalagokkal. Persze ez a kívánalmam még egy jó ideig csak óhaj maradt.
Itt egy ISA buszos TV kártya, az enyém is hasonló volt:
Utána néztem, volt 8 bites video digi kártya is, elvileg XT-be illeszthető, csak hát, dos alá?
Más:
A DVD az TV képminőséget szolgáltatott. PAL 720 x 576 pixelt.
My own programming language: http://www.robomax.online
-
robohw
aktív tag
" DVD felbontása ha reálisan nézzük a PAL, SECAM vagy NTSC kódolás hiányosságait, akkor minimum kétszeres részletességet jelent egy TV-hez képest."
Nem egészen.
A PAL-szabvány szerint sugárzott kép 625 sorból áll (ebből azonban csak 575 sor alkotja magát a képet). A maximális horizontális felbontás (az egy sorra jutó képpontok száma) 768 pont.
Ez kb. megegyezik a DVD felbontásával. Ez is volt a cél a DVD megalkotásánál.A VHS valóban sokkal gyengébb a PAL vételi minőségnél. Jó esetben úgy kb. 360 x 240, de ezt elég nehéz meghatározni, mert függ a jelforrástól (kamera, egyéb), a rögzítő egység (VHS magnó) műszaki paramétereitől és hát, ez amúgy is egy tök analóg rendszer.
Egyébként, a PAL vagy NTSC rendszernek nem sok hiányossága volt, hiszen úgy fél évszázadon keresztül elég jól beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Szóval, két, nagyon jól kidolgozott rendszer volt, különösen a PAL.
My own programming language: http://www.robomax.online
-
robohw
aktív tag
Emlékeim szerint nekem 18 fps-t sikerült elérnem, vagy egy Intel p-I 166 Mhz, vagy egy AMD procival, úgy, hogy a Video for Windows forrásából kiszedtem mindent ami nekem nem kellett és úgy fordítottam le, valamint, interleave-es HDD-re dolgoztam amit előtte defragmentáltam (hogy az írás lineáris legyen, ne kelljen ugrálnia a fejnek), plusz hang nélkül (a hangot külön, utólag digiztem be) és a digi megkezdése után sem az egeret nem mozgattam, sem a billentyűzetet nem érintettem meg, csak a digi végén. A felbontás 352 x 288 volt az alkalmazott kompresszorra viszont már sajnos nem emlékszem.
Ami biztos: akkoriban nem volt a tömörítőkből túl nagy választék.
Elvileg ment a 20 fps is, de akkor már volt képkocka veszteség is.
A kép tartalmától függően droppolt.Próbáltam tömörítés nélkül is, de a HDD volt a bottleneck, mivel a tömörítetlen képek túl nagyok voltak, így az írás művelet folyamatossá vált, nem maradt processzoridő a bejövő adatok feldolgozására.
Ez egyébként még a 2000-es évek közepén is igaz volt, bár akkor már jóval nagyobb felbontásokkal kisérleteztem.
Akkoriban jobban járt az ember, ha egy jpg tömörített képet beolvasott a HDD-ről és a proci bontotta ki, mintha egy tömörítetlen .bmp képet olvasott volna be (képnéző). Gyorsabb volt a megjelenítés a .jpg esetén.My own programming language: http://www.robomax.online
Új hozzászólás Aktív témák
lo Bemutatok egy igazi, prémium minőségű 30 éves laptopot mechanikus billentyűzettel és VGA kijelzővel.
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Helldivers 2 (PC, PS5)
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- Posta, csomagküldés
- Szevam: Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Politika
- Motorola Edge 40 neo - színre és formára
- Fotók, videók mobillal
- Yettel topik
- További aktív témák...
