Új hozzászólás Aktív témák

• #2 _tamas_ csendes tag

  Új Válasz 2009-07-25 12:52:49 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  _tamas_

  csendes tag

  Üdv Szöcske!

  Nem igazán tudom mit írjak. Rólad hallva nekem legelőször mindig a régebbi emlékek ugranak be. A régi nagy összejövetelek, focizások ( kis túlzással most nevezzük annak amit műveltünk ), a biciklitúrák, amikor defektes kerékkel kellett hazáig tekernünk Vépről, és mindhármunknak keringési elégtelenség lépett fel a lábaiban mire hazaérkeztünk. A közös Futrinkás/Escobaros italozások, Tankcsapda koncert, a végén elnyúlva a a piros textilen, nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel, azon töprengve hány doboz cigarettát kell még elszívnunk, mire olyan hangunk lesz mint Lukácsnak.

  Most nem fogok azzal jönni, hogy az öngyilkosság nem megoldás semmire, néha igenis tud az lenni, bizonyos helyzetekben végül is jelenthet megoldást az, ha a válasz keresése helyett inkább elfelejted a kérdést. Ellenben nem hinném hogy ez ilyen helyzet lenne. Nem hinném hogy húsz évesen egy a távolságtól idealizálódott lány jelentené az élet kizárólagos értelmét, az egyetlen kiutat abból a helyzetből ( értve itt anyagi, családi, miegymás ) amibe kerültél. Nem lehet nyom nélkül eltűnni. A barátságok amik szövődtek, a családi kötelék, mind-mind olyan kapcsolatok, amikből nem lehet csak úgy, egyszerűen kilépni. És ha tetszik, ha nem, felelősséggel tartozol ezekiránt az emberek iránt, és ennek mindig eszedbe kell jutnia ha ilyeneken agyalsz, mert nem lesz rá alkalmad sosem hogy ezért bocsánatot kérj. Nincs mennyország, tartja a mondás.

  Az öngyilkosság a gyenge ember menedéke. És én nem ilyen embernek ismertelek meg. Küzdj! Mi mindenképpen melletted állunk.

  vassté

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák