Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz EmberXY #4 üzenetére

    De, csak a sebesség lényeg. Az aerodinamikai kialakítás azt befolyásolja, hogy képes lesz-e az adott konstrukció egyáltalán átlépni a kritikus sebességet. Ha átlépte, akkor már szuperszónikus.

    A wiki-s szócikkben azért vannak hülyeségek. Pl: "Az üzemanyagtartály hőszigetelést igényel, hogy a mozgás okozta hő nem melegítse túlságosan"

    Ez azért hülyeség, mert a legtöbb gép esetén az üzemanyag 30-60%-át a szárnyakban tárolják. És mindenféel hőszigetelés nélkül, mivel maga a szárny borítása adja a tartályt. Ezt nevezik integráltartálynak. A szigeteletlenségre a legjobb példát pont a valaha sorozatban gyártott leggyorsabb gépcsalád (A-12, SR-71, M-21, YF-12) adja. Annál annyira nem volt szigetelve semmilyen szinten sem a tartály, hogy amíg a szerkezet fen nem melegedett 200°C felé folyamatosan szivárgott belőle az üzemanyag. Földön állva meg egyenesen folyt belőle.

    "A súrlódás csökkentése érdekében a gépnek nagy magasságban (20 km fölött) célszerű repülnie"

    Ehhez képest 20km felé csak pár típus képes egyáltalán felemelkedni, ott tartósan repülni meg még kevesebb.

    Cikkhez: éles forduló közben biztosan nem lépi át, mert akkor a legtöbb gép elég durván lassul. A Gripen is, mivel durván alulmotorizált. Fordulóban jobban veszti a sebességét, mint mondjuk egy F-16, F/A-18 vagy akár MiG-29. (De pl az F-22 és a Typhoon nem lassul fordulóban sem, a Raptor meg akár gyorsulni is tud közben.)

    Hangrobbanás pedi akkor keletkezik, amikor a szuperszonikusan repülő test nyomáskúpja eléri a felszínt (legyen az föld vagy víz felett). Az, hogy milyen erejű lesz a hagrobbanás függ pár dologtól. Pl a repülési magasságtól, a repülőeszköz méretétől, aerodinamikai kialakításától.

    Amíg a szovjet csapatok ideiglenesen itt állomásoztak teljesen mindennapos volt a hangrobbanás, a többség fel sem kapta rá a fejét.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák