Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • legeny

    csendes tag

    Sziasztok,

    Tetszett a cikk, és habár tudom, hogy nem volt célja a CRT monitorok ismertetése, de én mégis hiányoltam belőle...

    Amikor a mozit ''feltalálták'', ezt oly módon ment, hogy másodpercenként 24 képkockát vetítettek le az embereknek, de minden képkockát kétszer vetítettek le, és ezt tették úgy, hogy egy képkocka míg ott volt, egy ''redőnnyel'' eltakarták és vissza.
    A Televízió megalkotásánál adott volt a hálózati frekvencia (50 Hz), és ezen nem is változtattak. A lényeg: az emberi agy ezt a másodpercenkénti 50 képváltozást folyamatos mozgó képnek látja.

    A televízió színeit alapvetően meghatározza a képcsövön lévő por minősége, utánvilágítási ideje (pl. az oszcilloszkópoknál olyan port választanak, ami nagy utánvilágítási idővel rendelkeznek).
    Szintén a por határozza meg (részben) a szemet rongáló sugárzást is. A másik részét az a vastagított, szűrővel ellátott üveg határozza meg, amit elé tesznek. Vastagnak azért vastag, mert ha betörik egy képcső, akkor a végén lévő elektronágyú eszeveszett sebességgel elindul befelé, ami az előtte ülő halálát is okozhatná... De ez már nagyon régi történet.

    A por elé egy maszkot tesznek, ami ha belegondolunk nem is kellene, ha az elektronsugarat elég jól lehetne fókuszálni ahhoz, hogy csak azt a színű port támadja meg, ahova célozták. De mivel nem így van, ez a maszk (ami egyébként a gyorsító szerepét is játssza, mert 25 kV körüli feszültségen van) elnyeli az elektronsugár nem pontos részét. A fókuszálás nem más tulajdonképpen, mint az elektronsugárnak olyan kicsi méretűvé tevése, és ennek a maszknak az eltalálása (a kívánt ponttal együtt) úgy, hogy nemkívánt pontot ne ingereljen. (különben nem lesz helyes a kapott szín)

    Ez természetesen lehetséges, az elektronágyú részét képző elektronoptika teszi ezt hasonló képpen egy üveges domború - homorú optikához, mint ami pl. a fényképezőgépeknél is van (hány fotós van szerintetek aki a digitális fotózásra tenné mostanában az esküt? :-) ).

    Az elektronsugarat természetesen el kell téríteni, ezt lehet statikusan (oszcilloszkóp) és mágnesesen (televízió). A statikus eltérítás hátránya az, hogy nagy feszültségek kellenek hozzá, ráadásul hoszabb úton kell hatni az elektronsugárra is, ezért van az, hogy az oszcilloszkóp sokkal hoszabb általában a tévénél még akkor is, ha sokkal kisebb a képernyője.
    A mágneses teret amit a TV -ben (és a monitorban is) alkalmaznak sokkal könnyebb, előállítani, bár több energiába is kerül (átfolyó áram). Viszont rövidebb lehet a nyak.

    A televízióban az 50 herzet úgy oldják meg, hogy váltott soros letapogatást alkalmaznak, az utánvilágítás idejét kihasználva arra, hogy egy képnek lássuk. Ténylegesen egy másodperc alatt 25 képet nézünk meg és 50 félképet.

    Színes TV-k esetén 3 elektronágyú dolgozik, mindegyik elektronágyúnak más színű képpontot kell eltalálnia, mindegyik elektronsugarat fókuszálni kell. A képcső szélén a mágnes sokkal jobban hat az elektronsugárra mint a közepén, ezért adódhat, hogy a szélén mintha színes szellemképes lenne a monitor, ez azért van, mert az elektronágyúk nem a saját színeiket bombázzák. Erre plusz oda kell figyelni. Természetesen odafigyelnek :-) Konvergenciahibás monitorral kevéssel találkoztam eddig.

    A Sony Trinitron típusú képcsövének az a speckó tulajdonsága van, hogy nem rácsot feszítenek ki, hanem csíkokat (azért ez is rács :-) ), így a függőleges színtévesztéssel nem kell foglalkoziuk. Ez nagyon jó a ''gagyi'' TV-k nél, de a monitorokák óriási problémát is okozhat! Hozzáértő (aki olvassa ezt a röffenést pl.) Trinitron képcsöves monitort álmában sem vásárolna :-))

    A végtelen szín az csak annyira igaz a monitoroknál, amennyire az alkalmazott színréteg megengedi, természetesen tökéletes itt sincsen.

    TFT -k nél egy képpont egy szín (bár lehet, hogy ez már upgradelődött), így a felbontás gyakorlatilag a negyede a valóságosnak: piros, zöld, kék + fehér, hogy legyen fényereje is. A CRT -knél 3 alapszín van, a fényerőt a bombázás intenzitása adja (mennyire fojtjuk el az elektronágyút).

    Egy biztos: az ember szeme hamarabb tönkre megy abban, ha nem használja, mint abban, ha igen. Én már elég régóta ülök monitor előtt, hogy indokolt legyen egy 10 -es szemüveg, de mivel az utcán használom ;] nem romlik észrevetően. Mivel a NEON csövek 50 Herzes ragyogása sem zavar, a 60 Hz -es monitorfrekvenciát sem veszem fel. Igaz, nem is azon használom :-)

    Személyes véleményem, hogy ha valaki úgy tudja, hogy a 85 Hz -től romolnia kell a szemének, akkor romlani is fog, de akkor fájni fog a feje akkor is, ha Aigner Szilárd azt mondja, hogy fronthatás lesz.

    Elnézést kérek a hosszú hozzászólásért, remélem nem hagytam ki semmit :F

    legeny

Új hozzászólás Aktív témák