Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • totron

    addikt

    Nem lehet és nem is kell egyenlőre hozni a világ szereplőit, területeit. Eltérő forrásokból tudnak gazdálkodni, gigászi kulturális különbségek és lehetne sorolni. A műanyagszennyezés-kizsákmányolás mondjuk tényleg közös. Mindegy, győz az elsőnek említett halmaz, a lokális önérdek. Az egyén szintjén is ez a sláger. Hogy ugyanez a mentalitás aládúcolva egy garantált létbiztonsággal mit szülne, az egy jó kérdés. Szociológiai szempontból a legizgalmasabb kérdések egyike. Az alanyi részre beeső, feltétlen jövedelmet viszont ingyenenergiának, örökmozgónak érzem. Népszerű téma, mert vágyott, de épp azért annyira vágyott, mert annyira alkalmazhatatlan a gyakorlatban. Klasszikus délibáb a nép ajkán.

    (#1) Freeware, fejlesztőket képző oktatók óradíja
    Miért nem járják ők is a jobb fizut hozó utat?

    (#2) bkercso, hanem lokális érdekek mentén
    Te is ezt írod, fine. Tényleg ez van. Tudatos vagy nemtudatos szereplő tollából is ugyanúgy ez van. Ott lakunk ahol, ott szeretnénk inni, lélegezni, élni. Az űrből nézve kezelhető 1 masszaként a történet. A megoldóképletre áhitozó, jó érzésű polgár gondolata is egyből az egymassza, teszem hozzá, ha tudat alatt is, de szigorúan önérdektől vezérelve. :) A gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elve lehet a híd a gondolat és a helyi valóság/igény között. Ám a helyzet az, hogy ez a papíron tök jó mondat is csak egy hangzatos rigmus szintjét volt képes eddig elérni, automatikusan közhellyé lett, tőlem is akként cseng. Ugyanott vagyunk.

    "szemben állok az egész világgal"
    Illetőleg ne a természeten kívüli elemekként értelmezzük magunkat. Ez elég sok szart hoz, sokszoros áttétekkel. Lehetetlen persze kiradírozni a fejekből, hiszen a legtöbbünknél ez a születéstől kezdve táplált identitástudat, nincs is másmilyen vagy csak igen elvétve. Kívül vagyunk, uralmunk alá hajtottuk. Buksisimi.

    és max. a természeti kincseiből élő országokban lesz alapjövedelem.
    Ez inkább úgy néz ki, hogy nincs semmiféle jövedelem, hanem fillérekért lecsorog hozzájuk a fast fashioni hozadék (végre egy előny) vagy segélyszervezetektől kapják ingyen a ruhát, ahogy néha orvosi ellátást is. De azt az életszínvonalat nem fehér embernek találták ki. Létezik tulajdonképpen a vágyott idill, de olyan áron, hogy mégse kell az, fúj, csúnya.

    amiben jobban érezzük magunkat
    A mai napig dacol a tudatom a gyakorlattal, mert szeretném azt hinni, hogy egyre jobb lesz a lét, a közérzet: a befektetett munkát követő megszerzett javak stabilan megmaradnak és alapvetően épülés van, biztonság, kiszámíthatóság. Van ilyen is, részben. De itt is a közhely győz inkább kis és nagy léptékekben is, azaz egyszer fent, egyszer lent. Ezt már nehezebb befogadni.
    Hogy fejlődünk a "jobb" felé, az is egy érdek. Az a fajta érdek, amit desktruktívként önérdekként emlegetünk. Nem tudunk felmutatni más fajta érdeket. Fejlődnek a gyógyszerek, de 1-1 mellékhatástól megnyomorodottat ez nem vigasztalja, ahogy a 3. világban élők legjavát sem, akikhez nem jut el. Fejlődünk, de ott lohol a sarkunkban az inzulin- ás antibiotikum-rezisztencia. Gyártjuk a jóléti társadalmakat, de ki fogja eltartani a nyugdíjasokat és így tovább.

    Inkább: hogyan lesz a jövőnk, amiben még kapunk levegőt és amiben tudunk vegyszermentes ivóvizet szlopálni. Hogy ne kelljen kapálózni ezek után ahhoz nem jól érezni kellene akarni magunkat, hanem a csoportérdekek mögé helyezni a sajátjainkat (keleti kultúrák néhai alapvetése). Ezt még képzelet szintjén sem vagyunk képesek megugrani. Egy bizonyos számosság felett persze már ez mentalitás sem segít.

    aki felülre kerül, az már "kópé"
    Ebből szerintem csak az AI húz ki minket. Azt sem teljesen értem, hogy miért nem tudósok a világ vezetői. A kópéság jobban van jutalmazva. Buta, ősi ösztönök, befolyásolhatóságok.

Új hozzászólás Aktív témák