- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
- A Colorful "fagyosan kompakt" alkatrészekkel megy elébe a nyárnak
- A Keychron ismét egy űr betöltését vállalta magára az egerek szegmensében
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
- Fujifilm X
- OLED TV topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- E-book olvasók
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- Apple notebookok
- Milyen processzort vegyek?
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
Hirdetés
-
A Colorful "fagyosan kompakt" alkatrészekkel megy elébe a nyárnak
ph A vállalat többek között egy slim profilos léghűtővel, egy helytakarékos táppal és egy ITX-es házzal adott magáról életjelet.
-
VR játék lesz az Batman: Arkham Shadow (Meta Quest 3)
gp Egyelőre csak egy teaser trailert kaptunk a teljes leleplezésre a Summer Game Festen kerül sor.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
PROHARDVER!
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
ityam
senior tag
Sziasztok!
Egy nagyon faramuci problémám van es telefonon eddig lerázott az összes ügyvéd így találkozni nem tudtam senkivel mégsem hiszem hogy én tévednék.
A probléma gyökere hogy az összes ügyvéd azt mondja hogy a speciális jogszabály felülírja az általánost elv alapján esélytelen az ügyem.
Az egyik jogszabály a PTK aminek egy kógens szabálya alapján jár nekem egyértelműen pénz. Egy másik törvény szerint ami az én tevékenységemhez kapcsolódik, a legáltalánosabb értelmezés szerint nem illet meg, de tudok olyan értelmezést is megadni mely szerint ez a jogszabály csak a PTK kogens szabályának egy alkalmazására utal.
A probléma hogy a 2 törvény azonos hierarhia szenten vannak, ami nem tiltja meg hogy ellentétes legyen egyik a másikkal, A másik törvény később született mint az új PTK.
A PTKban az adott szabályhoz semmilyen utalás nincs hogy eltérő jogszabály/rendelkezés hiányában kéne alkalmazni csak az hogy a Felek egyező akarattal sem térhetnek el tőle.
A másik jogszabályban semmilyen utalás nincs arra hogy ez eltérne a PTKtól. Egyedül az hogy a legáltalánosabb értelmezés szerint nem illet meg engem a pénz.Ami szerintem mellettem van:
"1:2. § [Értelmezési alapelv]
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni."
PTK kommentár szerint:"A Ptk. a kódexnek a polgári jogi viszonyokban játszott általános jelentőségét és kiemelkedő szerepét azzal is kifejezésre juttatja, hogy kimondja: a polgári jogviszonyokat rendező külön szabályokat e törvénykönyvvel összhangban kell értelmezni. Ebből a tételből természetesen nem következik az, hogy egyes polgári jogi viszonyokra egy törvény nem adhat a Ptk.-tól eltérő szabályozást. Az idézett rendelkezés azt biztosítja, hogy a polgári jogi viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák értelmezése és alkalmazása ne kerülhessen szembe e törvénykönyv céljával."A kivastagított rész alapján szerintem nem szabad úgy értelmezni a másik jogszabályt, hogy ne kelljen fizetni nekem ha a PTKban az van hogy kötelező.
Kérdéseim: Szerintetek szabad e ilyen ellentétes eredményre jutni 2 törvény között ha semmi indoklás és utalás nincs a törvényekben hogy ezek ellentátesek lennének?
Nem kötelező jelölni törvényekben ha valami mástól eltér?
Van e valami normatív meghatározás ami alapján eldönthető hogy az egyik törvény felülír egy másik törvény rendelkezését vagy pedig csak az alkalmazásának egy módját írja le a másik törvénynek?
Vagy fölösleges itt bármit kapálóznom, mert hát a speciális jogszabály felülírja az általánost és a speciális szerint a másik félen múlik hogy fizet e vagy sem.A speciális szabályt betartva ha elhajt a picsába akkor nem kell fizetnie.Azért írtam ilyen rejtélyesen és célzottan a dolgot mert eddig kb 10 ből 8 hajtott el hogy esélytelen vagyok. 1 mondta hogy szerinte nekem van igazam de nem olyan országban élünk ahol a bíróság nekem adna igazat, egy pedig azt mondta hogy esélyt megállapodásra nem lát a másik féllel és nincs kapacitása perre vinni a dolgot de szerinte sem sok esély van.
Ezen tapasztalatok után inkább nem írok elsőre konkrétumot, hogy minél jobban meghagyjam a teret annak hogy megtudjam mi állhat még az igazam mellett és ehhez kapjak segítséget.
Minden ügyvédnek telefonon a konkrét jogszabályi rendelkezéseket mondtam és utána már el voltam ásva a speciális szabály felülírja az általános szabályt elv miatt.
Atolvastam már a jogalkotásról szóló törvényt és a jogszabályszerkesztésről szóló IMR rendeletet, de nem jutottam előrébb.
Minden ötletet és választ szívesen fogadok.[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14285
üzenetére
Igazad van hogy tanácsot így nehéz adni ezért volt egy két olyan kérdésem ami független az esettől?
pl: Nem kötelező jelölni törvényekben ha valami mástól eltér? Vagy hogy erősebb e az 1500 éves jogelv hogy a speciális szabály felülírja az általánost mint a PTK értelmezés alapelve ami szerintem ellentétes ezzel a jogelvvel.De hogy legyen konkrétum:
Több mint 5 éve dolgoztam egy biztosítónál üzletkötőként. A tartós közvetítői szerződésem(továbbiakban: TKSZ) indoklás nélküli 90 napos felmondással felmondták.
PTK alapján:
6:298. § [A közvetítő kártalanítása]
(1) A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné
6:300. § [A kártalanítási szabályok eltérést nem engedő jellege a közvetítő javára]Semmis a feleknek a szerződés megszűnése előtt kötött olyan megállapodása, amely a közvetítő kártalanítására vonatkozó rendelkezésektől a közvetítő hátrányára eltér.
Biztosítási törvény: 386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.
Amint megkaptam a felmondást írtam fönökömnek emailt hogy szeretnék megállapodni egy méltányos kártalanításról, figyelembe véve ezt meg azt. Fönököm mondta hogy központba ajánlott tértivevényes levelet írjak x nek. Megírtam így is 1 hónap mulva megkaptama választ hogy nem megalapozott a kérésem mert az aláírt TKSZ-ben nincs ezirányú megállapodás . Írtam nekik pár hét után újra hogy tudom ezért szeretnék megállapodást meg hogy PTK értelmező rendelkezések miatt meg sok más miatt továbbra is szeretnék egy személyes találkozót hogy megállapodjunk. Erre újra válaszlevél jött 1 hónap után, hogy a amit írok azt nem lehet alkalmazni meg hát a 6:300 az csak a jogviszony fennálása alatt nem enged eltérést most viszont már hogy lejárt a felmondási időm igen ugyhogy elutasítják a kérésem.
Itt tartunk most. Első kérdés jár e nekem a kártalanítás vagy nem jár? Ha jár, akkor hogy lehetne meggyőzni a biztosító jogászát kétségek nélkül hogy jár és ezért állapodjunk meg. Ha nem sikerül megállapodni akkor mit érdemes indítani? pl:jognyilatkozat pótlása iránti kérelem bíróság felé? Szerintema megállapodás egy megkívánt jognyilatkozat PTK szerint is, mert a PTK csak egy maximum limitet ír hogy mennyi lehet a max kártalanítási összeg de pontosan hogy mennyi az nem így megállapodással kell helyére tenni a dolgokat szerintem. Ha viszont van megállapodás akkor viszont már a biztosítási törvény alapján is "megillet" a pénz.
-
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14289
üzenetére
Telefonon nem érdeklődni indultam az ügyvédeknél de amikor megkérdezték hogy milyen ügyről van szó akkor röviden elmondtam a szitut és utána állapították meg hogy esélytelen. Ha már megállapítja ennyi kommunikáció után nem erőltetem magam rá mert ha el is vállalja az ügyet nem tudom mennyire fog jól eljárni ha ő sem hiszi el hogy igazam van. Mindegyiknek mondtam hogy személyesen beszéljük át de akarták tudni telefonban kb miről van szó.
Először azt szeretném megtudni hogy jár e most valójában nekem pénz. Ha igen mi legyen a módja a megszerzésének. Direkt nem kérdeztem rá a mennyire mert az véleményes sok körülménytől hogy mennyi a méltányos összeg, ugyhogy a mennyi kérdését hagyjuk.
Arra az utalásra hogy "Ptk: A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha..." Méltányos.
Ha lenne pár kötött szerződésem akkor nehéz mondani hogy méltényos összeg meghatározható legyen.
Esetemben a maximum limit ami a PTK ír az valamivel 5 millió forint felett van. Nehéz úgy csavarni hogy a méltányosság nevében az jöjjön ki, hogy nem jár. Azt sem mondom hogy a maximum 5 millió jár mert hát miért az járna? Triviálisan meg kell szerintem valamiben állapodni ami mindkét félnek elfogadható.
A probléma, hogy nem akarnak megállapodni.
"Nekem ebben benne van az is, hogy nem muszáj megállapodást kötnie veled a cégnek, ezt célszerű lett volna korábban rendezni." Egyrészt csak miután felbontották a szerződésem akkor néztem körbe milyen jogaim vannak így korábban nem tudtam megállapodni. Az viszont optimista feltételezés hogy ha korábban jeleztem volna az igényem akkor megállapodtak volna, hiszen most sem akarnak.
2018.06.21 én kaptam meg a felmondást(90 napos felmondási idővel tehát a jogviszonyom 09.20.-án ért véget)
2018.07.18.-án küldtem emailt főnökömnek hogy továbbítsa a kérésem az illetékeseknek: "szeretnék méltányos kártalanítási összegről megállapodni", hívjanak fel személyes időponttal kapcsolatban.Erre megírta a Főnököm hogy azt mondták neki hogy Ajánlott tértivevényesbe küldjem el én a levelet x embernek y helyre a jogi osztálynak.
2018.07.26.-án elküldtem kb ugyanúgy az email tartalmát pontosítva, hogy személyes találkozáshoz szeretnék időpontot, valamint leírtam az általam lényeges figyelembeveendő dolgokat.
2018.09.10.-én megkaptam a válaszlevelet hogy kérésem nem megalapozott szerintük, mert hogy "az aláírt TKSZ nem tartalmaz erre irányuló megállapodást."(A felmondási időm ekkor még nem járt le tehát itt még nem lehetett volna hátrányosan megállapodni)
2018.10.26.-án írtam újabb levelet, hogy továbbra is fenntartom az igényem a megállapodásra mert jár. PTK értelmezés alapelv meg sok más érvet írtam.
2018.11.19.-én megkaptam az újabb levelet amelyben ők is leírják amit te hogy csak a szerződés fennállása alatt nem lehet eltérni de utána igen így a fentiekre tekintettel a kérésemet elutasítják.És itt tartok most hogy merre tovább. Gondoltam kéne írni egy olyan levelet nekik, amiből egyértelműen kiderül hogy a Biztosítási törvény rendelkezése nem a PTKtól eltérő rendelkezés így kötelező megállapodni. Csak nem találtam olyan egyértelmű magyarázatot hogy miért kell megállapodni ezért kérek segítséget.
Ha még egy elutasító levelet kapok(ami nagyon valószínű ha nem tudok egyértelmű utalást mondani, hogy miért kell megállapodniuk) akkor bíróságra hogy menjek?
Én erre gondoltam: 1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.De googli segítségével nem találtam információt ennek a menetéről és hogy ennek milyen költségei vannak.
Persze azt is előbb ki kéne deríteni hogy jogszabályok szerint jár e nekem tényleg pénz. Ha igen milyen módon lehet ezt érvényre juttatni. Ha nem jár, akkor nem hadakozok fölöslegesen bíróságon, csak én azt érzem hogy jár.
-
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14289
üzenetére
Közben olvasgattam már BTK-t is es az a kérdés merült fel bennem hogy inkább büntető feljelentést kéne tenni a biztosító ellen szándékos károkozás azáltal, hogy a jogaim(kártalanításhoz) érvényesítését ellehetetlenítették?
Csak peres eljárásban tudom a legutóbbi levelük alapján érvényesíteni a jogaim, mert már a jogviszony véget ért és amíg tartott a jogviszony addig is minden kérésem a megállapodásra zárt fülekkel találkozott.
[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14310
üzenetére
És polgári peres eljárásban én döntsem el hogy mekkora a méltányos összeg valami alapján vagy a jognyilatkozat pótlása iránti kérelemmel érdemes próbálkozni és akkor igazságosan dönt egy összegről a bíróság?
az a baj hogy a jognyilatkozás pótlása iránti példáknál hasonló példát nem találtam pedig szerintem azzal születhetne igazságos ítélet. Nem akarok én állást foglalni hogy 1-2-3-4-5 millió illet e engem mert nem tudom egyedül megállapítani.
[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz
EmberXY
#14589
üzenetére
Megakadt a szemem ezen a közérdekű bejelentésen hogy lehet ilyesmi hasznos lenne nekem, csak a leírás annyira általános hogy nem tudom jó e arra amire akarnám. Illetve ha ilyen bejelentést teszel akkor mi történik hivatalból? mennyire járnak utána.
Ha van egy cég aki egy bizonyos módon megkárosított engem/jogsértést követett el ellenem(pontosabban én azt gyanítom hogy ez az) és az esetemből látszik a csatolt dokumentumok alapján, hogy feltehetőleg ezt a jogsértést minden azonos beosztású emberrel elkövetik akkor ezt a bejelentést érdemes megtennem? vagy valamit nagyon félreértelmezek hogy mire való?
Ha bejelenthetem ezt akkor tovbítják valamilyen gyomozhatság felé és utánajárnak hogy tényleg mindenkit megkárosít ez a cég és szankcionálnak vagy próbálnak intézkedni hogy ez a jogsértés ne folytatójon a továbbiakban? -
ityam
senior tag
Kiegészítés:
Polgári pert tudnék indítani természetesen de ennek a kezdeti költségeire egyelőre nem állnak rendelkezésre az anyagi fedezetei. Feltételezésem szerint ez a akár a csalás bűncselekményt is megvalósíthatja üzletszerűleg, de azért ezt egyértelműen nem tudom bizonyítani.
A lényeg hogy ez a bejelentésből előfordulhat hogy végül egy büntetőper lesz(ha az általam becsatolt dokumentumok alapján úgy ítélik meg) amihez behívnak tanunak és mint bűncselekményben károsult megítélhetik nekem kártérítésnek az okozott kárt anélkül, hogy polgári perre kellene vinnem? -
ityam
senior tag
válasz
EmberXY
#14607
üzenetére
Korábban már tapogatóztam itt is de senki nem bíztatott semmivel.
Ami biztos meg van szegve esetemben:
6:298. § [A közvetítő kártalanítása](1) A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné,...(utána lévő feltételek teljesítve vannak)
Ezzel szemben amit betartanak velem szembe:
Bit: 386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.Természetesen hiába akarok megállapodást kötni nem hívnak be. Így nem születik meg a megállapodás. Írásban lökík a sódert természetesen.
Közvetítői szerződésben és a biztosító utasításaiban(amikre rálátnak legalábbis a közvetítők) egy szó sem esik a kártalanítás létezéséről sem.
Tehát aki nem olvas PTKt annak egyszerűen nem fizetnek és rendben van. Aki olvas PTK-t és jelzi hogy szeretne megállapodást(pl én) azzal meg direkt nem kötnek és így értelmezésük szerint nem kell fizetni.Holott a jogintézmény neve hogy kártalanítás. Tehát egy kár megtérítéséről/kompenzálásáról szól. Alap polgári elv hogy az okozott kárt meg kell téríteni, de a Bit alapján felhatalmazva érzik magukat hogy ezt a jogot magukhoz rendeljék azáltal hogy nem kötnek megállapodást.
[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz
EmberXY
#14610
üzenetére
kb 10 jogásszal beszéltem telefonon. Mindegyik telefonon mondta hogy röviden mondjam el a problémát. Elmondtam mindnek. Egyikkel sem tudtam személyesen beszélni mert senki nem mondta hogy jönnön be átbeszélni a részleteket hanem azt mondta mind hogy ha a biztosítási törvényben ez van akkor esélytelen ezt kiharcolni, mert nincs megállapodásom és a speciális szabály felülírja az általánost és hát itt a biztosítási törvény a speciális szabály.
Egy mondta hogy szerinte igazam van de szerinte ezt magyarországon esélytelen érvényesítenem és egy nem foglalt állást hogy igazam van vagy sem csak annyit mondott hogy látszik hogy megegyezés ebből nem lesz de nincs ideje egy ilyen ügyet elvállalni.
Természetesen olyan ügyvédhez nem fogok elmenni aki azt mondja hogy esélytelen az ügyem. Ha már ő sem hisz benne akkor régen rossz és fölösleges pénzkidobás, amit meg mint írtam jelenleg nincs. Jelenleg a PTK szerinti maximális összeghez való illetékre sincs elegendő pénzem. Az ügyvédi díjrol nem is beszélve, mert ahogy látom magamat kéne képveselnem mert legalább én elhiszem hogy nekem van igazam.Persze ha találnék olyan ügyvédet aki szerint igazam van akkor elmennék de ilyet még nem találtam.Amúgy a közérdekű bejelentésnél a más jogsértését/mulasztását jelentem be. Ami ezt írja: A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
A bejelentésem olyan körülményre hívja fel a figyelmet amelynek orvoslása a biztosításközvetítői közösség érdekét szolgálja.
Ezt ingyenesen ügyebár ezért talán ez alapján bejelenthetném HA jól értelmezem.
"Kérjük, hogy a közérdekű bejelentésének ismertetése során (legalább 150, legfeljebb 3.000 karakter terjedelemben) minél pontosabb, részletesebb információkat közöljön a jogsértés kivizsgálásának elősegítése érdekében."
Itt szerintem van jogsértés és talán kivizsgálják hivatalból. Ha kivizsgálják akkor szerintem a csalás bűncselekmény gyanúja felmerülhet abban hogy tévedésbe ejtenek minden közvetítőt hogy nem jár nekik kártalanítás, és tévedésbe is akarnak tartani a sóder szöveggel amit a tértivevényes levélbe írogatnak.
Ha igazam van akkor bűncselekmény károsultként elvileg megítélhetnek nekem valamennyi kártérítést elvileg. így van esély ingyenesen a kivizsgálásra is és talán valami kártérítésre is. Persze könnyen lehet hogy kukába kerül a bejelentésem és nincs értelme.
Nem tudom máshol érdemes lehet e valami ilyesmi bejelentést tenni ami nem jár nagyobb anyagi kiadással. (pénzügyi békéltető testületet néztem de az csak magánszemélyeknek van itt viszont egyéni vállalkozó mint jogi személyként járnék el így nem fordulhatok oda). -
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14612
üzenetére
Tisztában vagyok vele hogy Polgári jogi probléma.
De ahogy a te magánvéleményed hogy felesleges ügyvédet fogadnom az ügyvédek is ugyanezt mondják már telefnon pár perces tényállás felvázolás után.
Telefonálás nélkül nem akarok betoppanni ügyvédhez hogy nah ez az ügyem mert jó eséllyel a fenti véleményt fogja ő is vallani és ne azért fizessek már egy ügyvédnek hogy talán egy óra alatt meggyőzöm hogy nekem van igazam és valahogy képviseljen engem. Lehet hogy én vágyok sokra azzal hogy egy ügyvéd felismerje hogy igazam van és ő mondja el miért van igazam egy órában.Ameddig egy ügyvédnek sem esik le az a logikai bukfenc hogy ha valaki okoz egy kárt, akkor logikátlan azt állítani hogy mentesülhet a kár megtérítése alól, azért mert nem hajlandó megállapodni a kártalanítás összegéről.
Ha PTK alapján jár, a biztosítási törvény szerint pedig megállapodás esetén illet meg, akkor logikusan meg kell állapodni ha jelzem hogy szeretnék megállapodni. -
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14615
üzenetére
Lehet nem jól értelmezek valamit. Azt mondod leírtad hogy nincs ellentmondás a két szabályozás között.
Ha nincs ellentmondás akkor vagy mindkettő szerint jár vagy egyik szerint sem jár.
A legutóbbi válaszod alapján folösleges ügyvédet fogadnom tehát akkor szerinted ezekszerint egyik szerint sem jár? -
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14615
üzenetére
közben elolvastam mégegyszer mert könnyen lehet hogy valami elkerülte a figyelmem. Erre gondoltál?:
"A kettő nem mond ellent egymásnak, hanem kiegészítik egymást. Jár, de csak megállapodás alapján. A hátrányodra nem lehet eltérni a jogviszony alatt, de utána igen. Nekem ebben benne van az is, hogy nem muszáj megállapodást kötnie veled a cégnek, ezt célszerű lett volna korábban rendezni. De ez csak az én véleményem."
Célszerű lett volna korábban rendezni de mint ahogy most sem akar megállapodást kötni így korábban sem fűződött semmi érdeke a megállapodáshoz így logikus, hogy korábban sem lett volna esélyem megállapodni.
Én azt olvasom ki az idézett részből hogy ez inkább arra fele húz hogy jár nekem pénz de akkor miért írtad most hogy fölösleges szerinted ügyvédet fogadni? -
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14618
üzenetére
Egy legutolsó kérdést hagy tegyek fel amire elég egy véleményed szerinti rendben van vagy nincs rendben választ adni.
2018.06.21 én kaptam meg a felmondást(90 napos felmondási idővel tehát a jogviszonyom 09.20.-án ért véget)
2018.07.18.-án(emailen) valamint 2018.07.26 (tértivevényes levélben) kértem hogy hívjanak be hogy megállapodjunk a kártalanítás összegéről.
A 2018.09.10.-én írt tértivevényes válaszlevelük amely szerint nem hívnak be megálapodási beszélgetésre az rendben van e annak fényében közvetítő hátrányára a szerződés tartama alatt nem lehet eltérni.
Inkább húzzák az időt hogy elmúljon 9.20 a és utána már leírják hogy már lehet hátrányra is eltérni.[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14620
üzenetére
Köszönöm szépen a bő érthető válaszod. Mivel megígértem hogy az előző kérdésem az utolsó a témában ezért itt nem kérdezek bele. Elfogadom ezt a véleményed, valószínűleg ilyesmivel fog védekezni a biztosító ügyvédje is. Ez alapján érdemes készülődnöm.
Egyelőre fogalmazom a harmadik levelem a biztosítónak,ami nagyon lassan megy időhiány miatt. Ez íngyen van. Gyűjtöm tőlük a válaszaikban az ellentmondásokat és még az 1 éves jogvesztő határidőn belül megpróbálok valami jogi lépést tenni és összegyűjteni annyi pénzt hogy a levelekből felhasznált információkkal valahogy sikert érjek el. -
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#14620
üzenetére
"Ha abból indulok ki, hogy a megállapodás is a két fél egybehangzó akaratnyilatkozata, akkor nem köteles rá, de passzolom ezt a részt."
Én pedig ha abból induok ki hogy a PTK csak a kártalanítás maximális összegét határozza meg akkor a 0 és a maximális rész közötti szakaszon a kifizetendő összeget valami alappján meg kell határozni. Ez pedig megállapodásban a legnyilvánvalóbb.Egyoldalúan egyik fél sem igazságos hogy meghatározza a kifizetendő összeget és szerintem itt válik el hogy kell megállapodás minden közvetítőnek. azoknak is akik nem biztosítási területen vannak így a biztosítási törvény nem vonatkozik rá.Az a baj hogy tényleg egyértelműen nincs leírva a biztosítási törvényben vagy rendeletben de még egy belső biztosításos utasításban hogy hogy szabad alkalmazni a biztosítási törvény ezen pontját.
szerk: ha érdekel az eddigi levélváltásokat is elküldöm hogy jobban képbe legyél
[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz
#34576640
#14649
üzenetére
Az hogy a jog mint mond azt nem tudom, de ha rosszabbat kaptál volna mint amit rendeltél akkor te szóltál volna hogy tévedés van és te lennél felháborodva hogy cseréljék ki. Most az ellentétel oldal tényállása van.
Ha a számlán nem az a termék van mint ami nálad van akkor garis ügyintézésnél sem számíthatsz sok jóra.
Nem tudom mennyi a nyereséged hogy feltehetőleg egy jobbat kaptál mint amit rendeltél de én visszacserélném ha nem valami iszonyat jól járnék azzal ha megtartom.A jogtalan haszonszerzés az mondjuk jogilag okozhat problémát. Ha nagy úgymond a nyereséged és ezzel a bolt vesztesége csinálhat belőle ügyet de párezer forintos difiért valszeg nem fog ebből ügyet csinálni de neked garit valszeg nem fognak intézni ha bármi adat nem stimmel a számlán a termékkel kapcsolatban.
-
#14674
ityam
senior tag
zsoltzsolt
#14673
ityam
senior tag
válasz
zsoltzsolt
#14673
üzenetére
ez csak tipp de elsore en megkernem hogy mutassa meg a vasarolt monitort. ha nem az van a szamlam es az kellene gyari szam alapjan a raktarukba lenni az eleg nyomos bizonyiteknek gondolnam
-
#14676
ityam
senior tag
zsoltzsolt
#14675
ityam
senior tag
válasz
zsoltzsolt
#14675
üzenetére
valószínűleg a gyári szám stimmel a számlán de a tipus nem. A szerződés egy tipusu termékről szól. Ha nem az lett teljesítve akkor bármelyik fél részéről szerintem kérhető a szerződésszerű terljesítés.A tévedést könnyen lehet igazolni feltehetőleg a számla/garijegy alapján.
-
ityam
senior tag
A csatolt levél alapján szerintem a helyes eljárásrend az lenne hogy szépen sorban kell érvényesíteni a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényeket. Akinél van az bejelenti affelé akitől vette a terméket. Az ugyancsatovábbítja oda ahol ő vette és így tovább.
Mindenki alap esetben attól igényelheti a javítást cserét pénzvisszafizetést akitől vette.
Ha én NM kft nevében vettem valamit XY Kfttől akkor én NM kft nevében eljáró személyként érvényesíthetem a szavatossági igényem mert a szerződés ezt teszi lehetővé. Én mint Gipsz Jakab nem vagyok jogosult NM kft nevében pénzt átvenni. NM kft könyvelésének leltárfelelősének is lehet van dolga egy ilyen tranzakció során így nem a céghez kapcsolt személy szerintem triviális hogy ne intézkedhessen.
Nem állíthat ki egy sztorno számlát XY kft Gipsz Jakabnak ha NM kftnek volt a normál számla kiállítva. Csak XY Kftnek. Gipsz Jakabnak pedig nem adhatnak oda NM kft-t illető sztorno számlát és ezért ki sem fizetheti neki.
De ez csak az én véleményem.[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz
davenport
#14721
üzenetére
aa követelési sornak meg kell maradnia mindenképp hogy ne sérüljön papíron senki.
A variáció:
XY kft elad valamit 100E Ft ért NM kftnek
NM Kft eladja ezt 130E Ft-ért Gipsz Jakabnak
Gipsz Jakabnak igazából 130E ft járna ha vissza kéne kapnia a pénzét, de XY Kft max 100Et adhat mert ő annyiért adta el. Nem lenne racionális 130Et visszaadnia Gipsz Jakabnak. Ha viszont csak 100Et ad gipsz jakabnak akkor Gipsz Jakab bukott 30E ft ot. De az a 30E ft bukása NM kft nyeresége. Tehát törzult az igazságosság.B variáció:
XY kft elad valamit 100E Ft ért NM kftnek
NM kftnél eladják értékcsökkentnek/sérültnek stb 70E ft ért Gipsz Jakabnak.
Gipsz Jakabnak miért járna 100E Ft XY Kfttől amikor csak 70E Ft ért vette az értékcsökkent/sérült terméket.C variáció:
XY kft elad valamit 100E Ft ért NM kftnek
NM kft nem adja el. Ő nyereségét csökkenti mert elköltségeli, Az ő leltárában van benne, de odaadja Gipsz Jakabnak aztán majd leselejtezi pár év után.
Gipsz Jakab Kicserélteti XY Kftnél a hibás terméket. Semmi baj. Továbbra is NM kftnél van papíron költségben leltárban.
Ha vissza kell adni a pénzt akkor lesztornózzák az eredeti számlát vagy egy minuszos számlát állítanak ki NM kftnek. Ebben az esetben viszont nem költségelheti el NM kft mert hogy visszakapta a költséget bevételnek. De cserébe a leltárjából is kikerül.
Gipsz Jakabnak semmi keresnivalója ebben a helyzetben max ha kap megbízást NM kfttől hogy jogosult pénzt átvenni és számlát elhozni az NM kft nevében. De akkor csak mint futár működik Gipsz Jakab. Továbbra is NM Kft nevében történik minden. -
ityam
senior tag
válasz
davenport
#14724
üzenetére
Amit érdemes tudni hogy nagyon sok összefüggő jogszabálynak kell megfelelni a versenyszféérában lévő cégeknek ami alapján hivatalosan nekik A verziót szabad csinálniuk. B verziót csak megfelelő indokkal, C-t egyáltalán nem szabad. Ezek lehetőségek biztosítékaként is rengeteg jogszabályt alkottak. A jogszabályok ezért is lettek úgy kialakítva, hogy hivatalosan egy szavatossági/jótálási igény rendezéséből senkinek ne legyen kárja, legfeljebb elmaradt vagyoni haszna, cserébe senki se nyerhessen külön a ezen.
Alapvető polgári jogi követelmény hogy mindenki attól követelhet teljesítést, akivel szerződésben áll.
Ha nem attól kérjük a teljesítést akivel szerződésben vagyunk akkor az nem szavatossági/jótálási igény.
Az egy alternatív rendezési forma ami tetszőleges feltételekkel teljesíthető.
Ebben az esetben XY mondhatja hogy egy hibás terméket én megveszek tőled 10E forintért, mert 0 át kell teljesítenem. Aztán majd ő kap mondjuk 70E Ft ot a beszállítójától ha ő gariztatja, de ehhez Gipsz Jakabnak nincs köze. De nem is szavatosságról beszélünk hanem egy termék megvásárlásáról beszélünk Gipsz Jakab és XY kft között.
A lényege a dolognak hogy szavatosságot a szerződött partnereknek közvetlenül kell egymással leboxolni. Minden egyéb rendezés az nem szavatosság. Lehet bevizsgáltatásra külön céget megbízni, lehet eredeti eladót megbízni ugyanerre, de teljesíteni egy kötelezettséget csak annak kell akit a törvény kötelez.
Az államnak a cégek nyereségességéhez fűződik érdeke(mert azoktól lehet adót beszedni ügyebár legsikeresebben) az alap javítás és csere lehetőségnél megmarad a nyereség mert ugyan ezekkel van költsége az ellátó félnek de papíron kérheti fölfele az előző kötelezettektól ezen költségek megtérítését akinél ez felmerült.És csak ha se csere se a javítás nem megoldható akkor lehet elállni a vásárlástól amivel a vásárlás előtti állapotot kell visszaállítani így nem lesz elvileg papíron senkinek nyeresége sem és vesztesége sem(csak az ügyintézési munka költsége a veszteség. Ezt a kockázatot rakta az állam a cégekre.De első körben ezzel nem is lehet élni csak ha se javítás se csere nem megoldható ezzel minimalizálta az állam a cégek kockázatát).Az általad C verzióban kívánt cselekmény csak úgy megvalósítható hogy ha neki állít ki számlát akkor neki kell kifizetni. Ha elutalja a cég számlájára az teljesíthetó lenne pl. Ezzel viszont lenne papíron NM kftnek 100E nyeresége ami a bankszámlán materializálható és rengeteg adófizetési kötelezettsége keletkezik,
Ha viszont nem a cég kapja meg a pénzt csak a számlát akkor a cégnél mivel a számláhot nincs teljesítés így bevétel sem keletkezett így nincs nyereség nincs mire adót fizetni. Cserében viszont adómentesen kapott Gipsz Jakab NM kft segítségével 100E forintot. Ez megintcsak nem tetszik államnak. Ha nem NM akar pénzt adni Gipsz Jakabnak akkor fizesse ki a járulákokat szépen tehát adózzon csak.Ez persze csak saját elmélet az okokról. Közel sem biztos hogy igaz.
-
ityam
senior tag
válasz
davenport
#14724
üzenetére
Ha jól sejtem a jótálási feltételekben nem is szokott olyan lenni hogy ha nem tudják javítani vagy cserélni az eszközt, akkor visszaadják a vételárat(el lehet állni a vásárlástól). Tehát teljesíteni ez alapján nem is kell a pénz visszafizetést ha jótálást akarsz érvényesíteni.
Szavatosság a jótálástól függetlenül van de csak a szerződött partnerek között.
Jótálási feltételekben az szokott lenni hogy a jótálás nem érinti a szavatossági igényed és függetlenül a jótálástól érvényesítheted, csak nem azzal szemben aki a jótálást adta hanem aki a szavatosságot.
Hasonlóra van a jótálás és szavatosság de nem ugyanaz.
Most a sejtésemet nem állok neki keresgélni hogy nincs benne a jótálási vagy garanciális feltételekben hogy visszakaphatod a pénzt de valamikor kíváncsiságból ránézek.[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
Behajtó cégekkel kapcsolatos kérdésem lenne:
Ha egy követelést engedményeznek egy behajtó cégre az azt jelenti a gyakorlatban, hogy el lett adva az adott követelés/tartozás?
Engedményezés után már értelmetlen ezért az eredeti követelésre jogosultal tárgyalni?
Ha kiderül hogy nem is volt jogos(pl tisztázva lett az eredeti jogosultal) az eredeti követelés, akkor a behajtó céggel nem is kell foglalkozni azon kívűl hogy tájékoztatjuk a helyzetről(tehát további pénzt nem követelhet tőlünk a behajtó cég?)
Vagy a behajtó céget kell meggyőznöm hogy nem volt jogos a követelés amivel kapcsolatban keres, mert ilyenkor már csak vele tárgyalhatok? A behajtó cég minden üggyel kapcsolatos információt megkap(vagy legalábbis meg kéne kapjon) ha mondjuk volt ezzel a követeléssel kapcsolatban valami konzultáció(telefon/email,levél).
Nincs most perpill konkrét ügy hogy példát mondjak csak érteni szeretném a mehanizmust.
Én úgy gondoltam eddig hogy az engedményezés eladásnak gondoltam, de aztán azon gondolkodom hogy lehet rosszul gondolom. -
-
ityam
senior tag
válasz
Magnum_
#14832
üzenetére
nem emiatt kérdeztem de írok egy konkrét esetet.
Én pl Egyéni vállakozó vagyok. Volt egy számlám X cég felé, amit megállapodásunk alapján nem fizetnek ki, de ha engedményezem Y cégre akkor én Y cégtől fogok kapni valamit.
Kitöltöttük az engedményezési nyilatkozatot, leírtuk pontosan mit kapok én ezért Y cégtől és tájékoztattuk X cíget az engedményezésről. Ezt X cég elfogadta(lévén hogy az ő ötlete volt). Valószínűleg Y cég megkapta a számlám értékét vagy valami mást az most nem is tartozik rám, de Y cég jelezte hogy jogosult vagyok arra a valamire, amit az engedményezési nyilatkozatban(szezrődésben) szerepel. Végül megállapodtam Y céggel hogy nem azt a valamit kapom meg hanem egy bizonyos összeget. Ezt a bizonyos összeget megkaptam Y cégtől.
Kérdésem hogyha X cég kitalálja most 1 év után hogy az eredeti követelésem nem volt megalapozott, akkor nekem már X céggel nincs együttműködési kötelezettségem mert Ynak teljesített X cég és nekem elég Y al tárgyalnom. X cég nem követelhet gondolom tőlem semmit, mert engedményeztem(eladtam?) a követelésem Ynak. Tehát az engem nem érint hogyha Y megkapta Xtől a teljes összeget. Nekem csak Y-t kell kompenzálnom(a végül megkapott csökkentett összeg alapján) ha tényleg nem volt jogos az eredeti követelésem. Ha vitatom, hogy vitatja X a jogosságot, akkor sem X el kell vitatkoznom hanem Ynal? X et elküldhetem nyugodtan hogy menjen Yhoz a pénzéért? vagy tőlem is kérheti ha én engedményeztem az adott követelést Y ra? -
ityam
senior tag
Nem tőlem kérdezted de sok indok lehet. Legegyszerűbb pl utazásszervező mondja hogy a buszon adják oda a szervezőnek a pénzt azokra a programokra amikre menni akarnak az emberek hogy meg tudja venni a csoportos jegyet az idegenvezető egyben mindenkinek.
Meg van az a réteg aki azt szereti ha látja mennyi pénze van a pénztárcájába és ahhoz alkalmazkodik hogy mennyit költhet. El lehet ezt is fogadni. Kártyával az ember a világ pénzát eékölti mert nem látja mennyit költött. Még ha pénztárcából költ akkor tudja nagyából mi volt a terv és hogy áll a pénzköltéssel.
Természetesen jobban megéri anyagilag nem váltani, de a fenti példák pl érthetőek szerintem. -
ityam
senior tag
nem jogászként véleményem:
Ha hoz vevőt akkor legyél ott vele a tárgyaláson. Ha mondja a vevő mennyit adna érte akkor megmondod hogy a te 50% od X milláért ért odaadod neki(ami a fele lesz az általa mondott összegnek természetesen). Az utalást természetesen a te bankszámládra kéred a te részedért.
Ha a személyes találkozón nem születik egyesség akkor a későbbi riásos kommunikációnál az emailt úgy küljde hogy te is és exed is benne legyen.Pl más árat ajánl fel.Ha nem tudsz vagy akarsz ott lenni akkor megmondod exednek hogy te X millát kérsz belőle és nem érdekel mennyiért adja el az egészet. Szintúgy a te számládra legyen utalva a pénz.
Aztán a felújításért amit szeretne próbáljon meg pert indítani. Nehéz dolga lesz ha te igazolhatóan fizettél neki 2 millát. De valszeg ő sem akar pereskedni ilyen körülmények között.
[ Szerkesztve ]
-
#15312
ityam
senior tag
MaxxDamage
#15311
ityam
senior tag
válasz
MaxxDamage
#15311
üzenetére
Katásnak nem kell könyvelő. Ha nagyon nem bízol magadban akkor párezer forintért boldogan kitölti egy évben egy könyvelő azt az a papírt amit kell.
Folyamatosan nem kell neki fizetni ilyenért.
Annyit kell tudni hogy a havi 50 et akkor is kell fizetni ha csak 40K bevételed volt egy hónapban. Tehát nem célszerű csak havi egy egy alkalomért kiváltani. -
ityam
senior tag
Sziasztok!
2010. évi CXXX. törvény alábbi paragrafusával kapcsolatban lenne kérdésem.
3. § * Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.Mit jelent az hogy a szabályozás nem lehet "indokolatlanul többszintű"?
Elsőre én arra gondoltam hogy azt jelenti hogy Rendelet nem lehet ellentétes törvénnyel. De nem ezt kell jelentenie mert nem csak indokokulatlanul nem lehet az ellentétes. Indoklással sem lehet ellentétes rendelet törvénnyel szóval nem ez. Törvény nem lehet másik törvénnyel ellentétes indoklás nélkül annak van értelme de azok meg azonos szinten vannak elvileg.
Vagy az indokolatlanság csak a párhuzamosra vonatkozik és a többszintű sehogy sem lehet?Szóval gondoltam rákérdezek hátha valaki tudja.
[ Szerkesztve ]
-
#15333
ityam
senior tag
BornToBePuli
#15332
ityam
senior tag
válasz
BornToBePuli
#15332
üzenetére
Arra keresek valamilyen jogszabályt hogy hatályos jogszabály nem lehet másik hatályos jogszabállyal ellentétes.
Az én problémám nagyon érdekes állatfaj.
Elindult a 2000. évi CXVII. törvény el: Mely szerint jár kiegyenlítés az Önnálló kereskedelmi ügynöknek ami alapvetően árúkereskedelmi ügynökre vonatkozott,.
De itt benne volt egy kitétel:
(5) E törvény rendelkezéseit - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megfelelően alkalmazni kell az olyan önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre is, amelynek tárgya szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra vonatkozó szerződés vagy tőzsdei ügylet közvetítése.Ehhez volt a biztosítási törvényben egy eltérő rendelkezés:
Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény 18-21. §-aiban foglaltak szerinti kiegyenlítés az ügynököt csak a biztosítóval írásban kötött erre irányuló megállapodás esetében illeti meg.
Ehhez találtam indoklást ami ugyan semmi konkrétumot nem ad indoklásnak de benne van hogy ez egy eltérő szabály:
"Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény értelmében 2003-tól az
ügynököket kiegyenlítés illeti meg. A biztosítási ügynök és a biztosító közötti sajátos jogviszony azonban
azt indokolja, hogy a módosítás a biztosítási ügynökökre az általánostól eltérő szabályozást alkalmazzon,
oly módon, hogy a biztosító és az ügynök közötti írásban kötött szerződésre bízza a kiegyenlítésre
vonatkozó megállapodást."Így végülis kiegyenlítés ekkor nem járt végül a biztosítási ügynöknek, ha nem volt megállapodása. Márpedig jellemzően nem volt mert a biztosító igen ritkán akart megállapodni mert pénzbe kerül. De hát ezt megengedték a jogszabályok.
Az érdekesség onnan indul hogy a PTKba bekerült nagyon hasonló tartalommal a kiegyenlítés, csak kártalanítás címen. A PTKban már nincs benne hogy külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kéne csak alkalmazni.
De a biztosítási törvénybe belekerült az hogy:
386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.Az ehhez való indoklásban pedig az előző változatra utalnak:
"A Ptk. bevezeti a „kártalanítás” fogalmát, így szükséges a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2013. LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hasonló tartalmú „kiegyenlítés” fogalmának „kártalanításra” történő módosítása."Ebben az az érdekes hogyha a 2 indoklást összeolvassuk és a törvényi rendelkezéseket is áttanulmányozzuk akkor pont annyi változott az új biztosítási törvényben, hogy ne csak arról szóljon a kártalanítás hogy jár e vagy nem hanem a mertékértékét is le lehetett szabályozni azzal, hogy belekerült a "a megkötött megállapodás feltételei szerint" szövegrész.
A kiegyenlítés időszakából találtam olyan bírósági ítéletet, amelyben volt megállapodás, de eltérő mértékű és ott nyert az ügynök és a kiegyenlítés általános szabályai szerinti kiegyenlítést ítélték meg neki és nem a megállapodás szerinti mértékűt, mert a bíróság szerint a mértékről nem lehet eltérni a Kereskedelmi ügynöki törvény alapján. A jogszabály csak azt az eltérést engedi meg hogy jár e vagy sem. Nincs köztes megoldás.Így jogos az a módosítás hogy a megkötött megállapodás feltételei szerinti legyen a mértéke a dolognak, hiszen akkor teljesülhet a korábbi indoklás célja hogy biztosítási ügynök és a biztosító közötti sajátos jogviszony miatt kell finomhangolni a kiegyenlítést/kártalanítást és ha nem teljes mértékű jár akkor kissebb összegű lehessen.
Ezzel a lehetőséggel viszont megadhák elvileg a lehetőséget a kártalanítás mértékére vonatkozó szabad megállapodásnak(kérdés hogy ezzel a szabad mértékkel már kötelező e finomhangolva fizetni).
Így kanyarodjunk vissza kicsit a PTKhoz. A PTK bevezető rendelkezéseiben viszont már az van hogy:
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.Összhangba pedig nem tud úgy kerülni ha semmilyen megállapodás nincs. Szóval az szabálytalan magatartásnak kell lennie hogy azért zárkózik el csak a biztosító, mert szerinte nem kell a biztosítási törvény idézett pontja miatt.
Szerintem pedig az hogy a PTK kógens rendelkezése a kártalanítás, nem engedi meg az az esetet hogy ne legyen megállapodás ha az egyébként az eset valamennyi körülményére tekintettel méltányos lenne.Én alapból azt gondolnám hogy a PTKval ellentétesen nem szabad alkalmazni egy másik jogszabályt, hanem a PTK céljára tekintettel max enyhíteni lehet a kötelezettségeket a finomhangolással.
A megállapodástól való teljes elzárkózás pedig konkrétan megszegi a PTK kiegyenlítésre vonatkozó szabályát és ennek a célját.De nem találok ügyvédet aki azt mondja hogy az elzárkózás a megállapodástól valóban szabálytalan. Arra hivatkoznak hogy egyik törvény eltárhet a másiktól, de hogy teljesen ellentétes lehet e arra nem talalok semmi jogszabályt. Ezért olvasgatok hogy hol lehet leírva hogy ha egy törvény leírja hogy kell valamit fizetni akkor ennek a törvénynek a legalább részbeni hatályon kívűl helyezése nélkül nem lehet másik törvény alapján elzárkózni a fizetés alól. Egyértelműen persze az eltérő szabályosásban sincs jelezve hogy ez a szabály eltérő lenne a PTk szabályától, ami szerintem logikus mert én úgy gondolom, hogy nem is lehet. Akkor pedig viszont köteles lenne valamilyen megállapodást kötnie velem a biztosítónak, de persze azt ő nagyon nem akar, mert akkor fizetnie kellene.
Ezt akarnám valahol megfúrni hogy a PTK szabályai alapján egy megállapodásnak meg kéne születnie valamekkora összegről ami méltányos. A teljes elzákózás az tilos.Ha valakinek van ötlete milyen jogszabály lehet ami segít nekem egy megállapodást összehozni azt megköszönöm.Már az ötödik levelemet utasították el a megállapodási kérelmemre ugyhogy csak a bíróság marad kb. De ha tényleg nem köteles megállapodni akkor fölösleges bíróságra mennem pénzt költeni. Valahol pedig azt érzem hogy megérné mert ez így szabálytalan de ha nincs, senki aki úgy gondolkodik az ügyvédek között mint én akkor az baj.
Bocsi hogy hosszú voltam.
-
#15455
ityam
senior tag
Sirandrish
#15454
ityam
senior tag
válasz
Sirandrish
#15454
üzenetére
én már csakazértsem kerülném meg a jegyzőt. A munkáját csak nem kockáztatná egy jó haverért egy olyan dolog miatt hogy nem intézkedik olyan ügyben amiben kellene. Lehet kéne vele beszélni és ha annyira jó haverok akkor ő győzi meg a szomszédokat hogy ez így nem lesz jó.
De ez csak privát vélemény.
[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
válasz
Exodion
#15507
üzenetére
Mint ahogy LuckyL is írta előttem: mindent mindenki megtehet amíg bíróság ki nem mondja hogy ezt nem szabadott volna.
Az eseted nem olvastam el előről most így nem biztos hogy nem hangzott el a kérdéseimre a válasz ezért bocsánat.
Vitás esetben bíróságra lehet menni. Arra azért érdemes figyelned, hogy az idézett paragrafusokban nem csak neked egyértelműen segítő elemek vannak.
Egyrészt a hibás teljesítés definiciója biztos megáll e? Az hogy te valamilyen hibákat jelzel nem biztos hogy az a VGA hibája. Most írtál valami alaplap tönkremenős dolgot amit hirtelen nem raktam össze, de előfordulhat hogy a te alaplapod nem kezeli jól/nem jól alakították ki hogy egy ilyen videókártyát jól kezeljen. Ezt lehet hogy kell tudnod bizonyítani hogy ez biztos a kártya hibája egyedül."(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye." te elállást próbálsz kiharcolni egy olyan hibás teljesítéshez aminél közel sem egyértelmű hogy hibás teljesítés. Ha hibás is akkor is jelentéktelen hibának minősülhet, amire az eladó terelheti az ügyet.
Természetesen a határidők neked kedveznek a túlzott eltolódásokkal, de valószínűleg a hiba jellege miatt húzódik ilyen hosszan az ügy, mert hogy vita van a hibásságról("hát ez ilyen").
Nem vagyok jogász, de jobban félnék egy ilyen ügyet elindítani, mint amivel ma adtam be a keresetlevelet. Pedig amivel én mentem ott legalább én meg vagyok győződve az igazamról mégha más támogatót ügyvédi oldalról nem találtam hozzá.
-
ityam
senior tag
válasz
Exodion
#15512
üzenetére
valószínűleg én sem leszek az aki megoldja a gondod. Csak gondoltam leírom a félelmeim mielőtt bíróságra mész. Közel sem biztos ezek olyan nagy problémák amiket én felvetettem, csak gondoltam szólok róla és ne csak az az egy infód legyen, hogy menjél bíróságra.
A te problémád általánosabban előforduló dolog(hogy sokat csúsznak a gariztatással időben), de hogy ezekben az ügyekben mi szokott lenni a bíróság álláspontja, arról gőzöm sincs. -
ityam
senior tag
válasz
#31600896
#15591
üzenetére
nem jogász vélemény:
Utólag szerintem nem sokmindent lehet csinálni. Régi tulaj azt mondja hogy nem volt pénze és nem tud rá fordítani pénzt. Ennek ellenére a közösre költött az egyik fél. De ez közös attól még hogy csak egyik fél költött rá. Az előző tulajjal lehetett volna egyezkedni hogy X% tulajdonrészt kér a ráfordító tag a közös értéknöveléséért függően attól hogy most ez milyen ingatlan milyen haszna származik ebből a nem ráfordító tagnak.
Így utólag az új tulajdonosal biztos semmit nem lehet csinálni, a régivel meg azért nem mert hallgatólagosan elfogadta a ráfordító tag hogy nem ad bele a másik,
Aztán lehet hogy jogász mást fog mondani. Ez csak vélemény. -
ityam
senior tag
válasz
#31600896
#15609
üzenetére
Alapvetően arra kell felkészülni hogy a "későbbi kifizetés"-nél az eladási ár feléért fogja a lány tartani a markát. Jogosan az 50% tulajdoni hányadért. Korábbi ráfordítások nem fogják érdekelni. Kérdés hogy ki akarja majd eladni az ingatlant. Félő hogy az egyetlen módja a fiúnak reálizálni valamit ha az eladáskor trükközik.
Ha én lennék a fiú és nagyon baszná a csőröm akkor megpróbálnék valami megállapodást kötni a családdal írásban hogy mikor és hogyan hálálják meg nekem azt amit tettem. Ha abszolút nem kommunikációképes a család akkor max írásos formában szeretném látni tőlük hogy nem adtak semmit ebbe meg abba amiben nekem ennyi meg annyi pénzem fekszik.
Aztán max ha írásban megvan és nagyon felbasszák az agyam akkor lehet megpróbálnék egy jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos pert indítani. De ehhez legalább egy messengerben vagy valami írásos formában dumálnék családommal amiben le vannak írva a fent említett dolgok úgy hogy nem kötnek bele hogy baromságot állítok, meg hogy nem is úgy volt.De erre sem hiszem hogy sok esély lenne megnyerni.
Feltételezem a fiú lakik az ingatlanban?vagy az anya is?Lány is?
Ha egy helyen laktok akkor valami megállapodást kell duruzsolni folyamatosan a másik fél fülébe amin lesz egy szám amit eladásnál a fiú megkap. De ebből legvalószínűbb esetben soha nem lesz semmi pénze a fiúnak.Persze ez csak szerintem.
-
ityam
senior tag
Lévén hogy az idő eléggé necces ebben a helyzetben, elgondolkodnék az előttem szólő ajtót leszedős módszeren illetve ha ez durvának találod, akkor közöld vele hogy pakolja össze a cuccait minél kissebb helyre mert te penteken beköltözöl így vagy úgy. Megígéred hogy nem nyúlsz hozzá amíg el nem viszi, de magával viheti a szállásra ahova elmegy, A jog itt max utólagos kártalanítást eszközölhet de az megint neked macera elintézni ezért most kell lépni a károk minimalizálása érdekében.
Közöld vele hogy pénze van mert elutaltad az árat menjen hotelbe vagy hawaira. -
ityam
senior tag
az lbérlőt ha kirakná a tulaj akkor az tud sipítozni hogy nincs pénze hova elmenni és hát az utcára nem mehet mert méltatlan. Egy ember aki épp eladta a házát így tehát pénzhez jutott az nem mondhatja hogy nem tud hova menni mert nincs pénze, csak nem akar mert jobban megéri neki.
De azt ne kelljen megvárni az új tulajnak hogy a régi vegyen magának egy új lakást! így is úgyis valahova el kell mennie. Ha nem sajátba akkor béreltbe. Ha nem intézkedett időben a kiköltözés szervezéséről az ne az új tulajnak legyen már macera.
Én először valami határozott fellépéssel állítanék oda és szankciókat helyeznék kilátásba nem szépen beszél a régi tulaj. -
ityam
senior tag
válasz
Brandynew
#15749
üzenetére
Ha én a józan paraszti eszemre hallgatok:
Ha valamire kapok X pénzt, akkor tudnom kell igazolni, hogy arra a valamire költöttem el amire adták. Ezt pedig igazolni számlával lehet leginkább. Fekete munka számla nélküli igazolással fura lenne, ha elfogadható lenne. Még ha le is írja hogy a Józsi hogy megcsináltam 1 milláért a kézikönyvet. Józsit utána elővennék hogy hol a számla? Engedély nélküli gazdasági tevékenység? ejnyebejnye.Vagy nem tudom te mire gondoltál hogy hogy igazolnád hogy arra költötted el a pénzt amire adták?
Aztán lehet soha a büdös életbe nem ellenőrz senki de ha igen akkor szopacs van valszeg nem kicsi.[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
Sziasztok!
Tegnap olvastam egy cikket aminek a tartalma lényegtelen az esetemben, de van benne egy mondat ami nagyon elgondolkodtatott:
"... Kft.-t egyébként tavaly megbüntették, mert megsértette „a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét"Amikor az én ügyemben nézelődtem hogy nem e bűncselekmény az, amit csinált velem a volt megbízóm akkor én olvasgattam a BTKt, de ilyesmit nem láttam hogy a nem rendeltetésszerű joggyakorlás az bűncselekmény lenne. Az én esetem szerintem pont a nem rendeltetésszerű joggyakorlás esete a volt megbízóm által, ezért kíváncsi vagyok hogy most akkor mi alapján lett végülis megbüntetve a nevezett Kft a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértéséért? Hogy lehet ilyen feljelentést tenni? Mire kell hivatkozni a BTKból? Vagy van a jogi személyeknek más BTK féleségük, amiben keresendő ezzel kapcsolatban a tiltás?
Ha valakit pénzbírsággal súlytottak ilyen vétség miatt, akkor lehet érdemes arról az oldalról elindulnom ha visszautasításra kerül a Polgári pereses keresetem. Egyelőre azzal kapcsolatban még várok hogy a bíróság visszajelezzen. Június közepén adtam be keresetlevelet, amire jött hiánypótlás kérés. A hiánypótlást július 22.-én küldtem el. Azóta még nem jött semmi a bíróságról. Volt egy ítélkezési szünet ami tudom hogy hosszítja a dolgokat de már fura hogy 2 hónap alatt nem jött semmi válasz. Múlt hét pénteken felhívtam a bíróságot hogy jó helyen keresem e a válaszukat mert az elektronikus kapcsolattartásban még nincs gyakorlatom, és mondták hogy valóban nem küldtek még semmit.Annyit lát az ügyintéző a rendszerben hogy szeptember 6.-án átkerült másik bíróhoz az ügy, de semmi több. Kis türelmet kért még tőlem a telefonos.
Félek attól hogy elutasítják a keresetem azért mert nem pótoltam minden hiányt amit szerettek volna, de most lehet hogy rosszul bizakodok hogy az első bíró akihez került nem utasította el a keresetem hanem átadta másnak az jó jel hogy mostmár talan nem fogják elutasítani csak az ítéleti tényállást próbálják összeszedni megfelelően a beküldött infók alapján? Vagy ez a sok várakozási időtől függetlenül nagy eseéllyel elkaszálhatják hogy nem jól hiánypótoltam.Vagy azért az ilyen indokú elkaszálás gyorsabban szokott érkezni? -
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#16004
üzenetére
Köszönöm a választ. Beleolvasgattam a választási eljárásról szóló törvénybe és így már értem, hogy nem bíróság birságolt bűncselekmény miatt. Arra nem gondoltam a kérdésem feltevésekor, hogy nem csak bíróság birságolhat törvénysértésért.
PTK megsértéséért van a bíróságon kívűl más szerv ami bírságolhat? -
ityam
senior tag
Sziasztok!
Megkaptam az újabb huánypótlásos végzést a bíróságtól és felmerült egy kérdésem a
Pp 237.§ (3)as pontja értelmezésében.
(3) A bíróság hozzájárul a jogvita kereteinek tisztázásához azzal, hogy a felek tudomására hozza, ha
a) az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést eltérően értelmezi ...
és lehetőséget biztosít a feleknek nyilatkozataik megtételére.
(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben az ügy körülményeitől függően a félhez intézett kérdéssel, nyilatkozattételre felhívással, illetve tájékoztatással járul hozzá ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.Ha a keresetlevelemben én is és a becsatolt dokumentumok alapján az alperes is rosszul(pontosabban máshogy értelmezzük mint a bíróság. de triviálisan a bíróságé lesz a helyes) értelmez egy jogszabályt, akkor elvileg a bíróság felhívhatja a figyelmünket hogy rosszul értelmezzük mindketten és ebből fölösleges jogvita keletkezik. Ez alapján mind az alperest mind a felperest tájékoztathatja hogy a bíróság értelmezése alapján próbáljunk megegyezni és ha nem sikerül akkor ezen értelmezés alapján módosítsam a kereseti kérelmem x napon belül?
Elvileg ezen pont alapján ilyet megtehet és helyesen jár el a bíróság? Függetlenül attól hogy szerintetek csinál e ténylegesen ilyet vagy hallottatok e már ilyenről. -
#16122
ityam
senior tag
BornToBePuli
#16121
ityam
senior tag
válasz
BornToBePuli
#16121
üzenetére
Az ott lévő kérdésre a válasz az igen vagy arra hogy próbáltátok értelmezni?
Végül már elküldtem egy levélben az alternatív értelmezésemet is külön levélben a bíróságnak. A keresetlevélben az ügyvédek többsége általi értelmezés figyelembevételével írtam meg a dolgokat, de ha az alternatív értelmezésem a helyes akkor másra kell hivatkoznom a keresetlevélben. Ezért lenne fontos hogy tisztázza a bíróság hogy ha nem úgy értelmezi ő az adott jogszabályt, ahogy az alperes és én(keresetlevélben legalábbis elfogadtam az alperes értelmezését,csak a külön levélben írtam más értelmezést
)[ Szerkesztve ]
-
#16133
ityam
senior tag
BornToBePuli
#16131
ityam
senior tag
válasz
BornToBePuli
#16131
üzenetére
Elég egyértelmű volt szerintem a kérdés. hogy meg lehessen válaszolni egy olyan embernek aki ért hozzá.
Egyébként én is kíváncsi vagyok a válaszra. Az ilyen javaslat hogy menjen el ügyvédhez az az összes kérdés feltevőnek válaszolható, de nem ezért van szerintem a forum hogy mindenkinek ez legyen válaszolva.
Persze lehet rosszul gondolom. -
ityam
senior tag
válasz
mike1334
#16135
üzenetére
Másik kedvenc válaszom hogy mit kellett volna sokkal korábban csinálni
Ha lényeges kérdés hogy benne van, akkor nem egy mondatban megválaszolható hanem kettőben.
pl:Ha benne van, behajtható x ig ha nincs, akkor nem hajtható be csaj y ig. szerk: Upsz még ez is elfért egy mondatbanHa az utca házszáma 2 számjegyű, akkor meg ne is próbálkozzon vagy mi a francért nem lehet a rendelkezésre álló információk alapján egy VÉLEMÉNYT mondani? Véleményt alá lehet támasztani esetlegesen amitől hitelesebb. Itt feltelhetőleg mindenki sejti hogy nem a tuti választ kapja meg a kérdésére hanem egy véleményt a feltett kérdésére.
[ Szerkesztve ]
-
ityam
senior tag
Legyünk tisztába a dolgokkal hogy ez egy forum. Mindenki tisztában van vele hogy milyen veszélyei vannak ilyenen tanácsot kérni.
De mint forum lehet kérdést feltenni és lehet válaszolni(meg persze nem ideillő dolgot írni hozzászólásnövelés érdekében mert hát biztos ez is fontos valakinek).
Egy forumnak addig van értelme amíg születnek benne válaszok/vélemények. A válaszokon lehet vitatkozni, meg együtt gondolkodni, hogyha valaki valamivel nem ért egyet, hogy helyes válasz.
Ha valaki segíteni akar, akkor segít és ez tiszteletreméltó és örülni kell neki. Ha nincs olyan aki segíteni akar, akkor meg maradjon csöndben mindenki és szépen elhal a topic nem pörög fölfele fölöslegesen a hozzászólásszám azt tetetve hogy él.Tudom tudom az is segítség hogy:menj ügyvédhez. De ez megtörténne, akkor is ha fontos az embernek a kérdés és itt nem kap választ.
Az már való segítség ha azt mondja valaki hogy menj ügyvédez minél előbb mert gyanúgy hogy kicsúszol a határidőből, ha nem jó a szerződésed.Ne pöcsöld el az időd itt.
De ebben van valami információ legalább, amivel közelebb kerül a kérdés feltevője a válaszához, még ha nem is pontos válasz.
Pontos válaszok könnyen lehet hogy sohasem születnek, de vitathatatlan hogy vannak olyan kérdések, amik könnyen és gyorsan megválaszolhatók és vannak amihez több információ kell.
Ha valaki segíteni. akar és tud akkor kérdezzen rá a fontos dologra, ami kell a válaszhoz.
Ha meg nem akar, akkor szíve joga.
Információadás nélkül meg fölösleges segíteni próbálni. -
ityam
senior tag
válasz
#53955904
#16148
üzenetére
De hogy ne csak úgy tűnjön téged védelek:
Az emberek végzettsége felől faggatózni sem illik mint ahogy sok mást sem a korábbi hszeim alapján. Nem végzettségtől függ hogy segítsen valaki.
Ha valaki szerint fontos valami, akkor annak megvan az oka feltehetőleg.
Tuti választ természetesen soha nem fogsz kapni de a válaszokból lehet esélyed több információt megtudni ami alapján tudsz dönteni a továbbiakról. -
ityam
senior tag
válasz
#53955904
#16148
üzenetére
Amíg nem érkezik pontosabb válasz mondok egy véleményt:
Ha 5 éves elévülési időt fixnek vesszük és havonta kellett volna fizetnie 5 éven keresztül, akkor az a logikus hogy a szerződést követő 5 év után minden egyes hónappal el hónappal kevesebb követelés érvényesíthető. Lehet ezért érdekes kérdés hogy volt e benne olyan pont hogyha volt valamelyik hónapban nemfizetés akkor a szerződés végén a teljes hiányzó rész esedékes lesz újra. Mert ilyenkor a teljes összegre lesz újra egy esedékesség így akkor logikusan onnan indul az egészre az 5 év elévülés.
De persze ez csak a meglévő információim alapján a véleményem. Lehet hogy a törvényekben teljesen más van leírva. Szóval logukis kérdés lehet az is hogy van e benne ilyen illetve volt e valamikor felszólítva.
Új hozzászólás Aktív témák
- Fujifilm X
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- NBA és kosárlabda topic
- OLED TV topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Renault, Dacia topik
- Eredeti játékok OFF topik
- Fotók, videók mobillal
- További aktív témák...
