Új hozzászólás Aktív témák

• #6460 #48525824 törölt tag Pogifej #6459

  Új Válasz 2015-04-06 20:07:06 #6460

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #48525824

  törölt tag

  válasz Pogifej #6459 üzenetére

  Köszi :-)

• #6481 Kernel nagyúr Pogifej #6459

  Új Válasz 2015-04-09 18:20:39 #6481

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kernel

  nagyúr

  válasz Pogifej #6459 üzenetére

  Keresővel tévedtem ide, amint látom, jól megkeveredtek a dolgok ebben a hozzászólásban, ami mellett már nem lehet szó nélkül elmenni.

  Kompakt fénycsőben a PTC csak a klasszikus fénycsőgyújtót helyettesíti. Az a kis PTC áram hatására 1-2 másodperc alatt teljesen felmelegszik, ellenállása 100 Ω nagyságrendről kb. ezerszeresre nő.

  Ekkor a fűtőszálak áramát lényegében megszünteti. A fűtőszálak izzítása csak a gyújtás pillanatáig szükséges, ezáltal kisebb feszültség is elegendő a gáz átütéséhez. Izzítás nélkül (PTC nélkül) is megoldható egyébként a gyújtás, nagyobb feszültséggel, bár ezzel állítólag csökken az élettartam is.

  Mivel a PTC 1-2 sec után mintha ott sem lenne, a későbbi fényerőváltozáshoz sincs köze. A fényerő azért növekszik a melegedéssel együtt, mert hiába áramgenerátoros jellegű a meghajtás, de az áram nem stabil. Az ideális áramgenerátor végtelen belsőellenállást mutatna, de a gyakorlatban ez ugyanúgy nincs, mint ahogy 0 Ω belső ellenállású ideális feszültséggenerátor sincs.

  A kompakt fénycsövekben még aktív áramgenerátor sincs, vagyis nincs áramot szabályzó negatív visszacsatolás. Lényegében egy feszültséggenerátor van, ami az egyenirányított és pufferelt DC 320 V-ból négyszögjelet állít elő, 40-80 kHz frekvencián, végül a fénycsővel sorosan van egy fojtó. További kis csatolótrafó az oszcillációhoz szükséges visszacsatolást biztosítja (bázismeghajtó).

  Annyi a különbség, hogy régen a fénycsövekhez 50 Hz-re egy jó nagy vasmagos fojtó kellett, míg ekkora frekvencián elegendő pár mH ferritmagos induktivitás, kis méretben. De itt is egy fojtótekercs biztosítja az áramgenerátoros jellegű táplálást, passzív módon.

  A fénycső ahogy melegszik, impedanciája csökken. Emiatt az áram folyamatosan nő. A fojtótekercs igyekszik korlátozni, a hőmegfutástól véd, de stabil áram nem biztosítható, az adott keretek között, pár alkatrésszel. Még a jóval kifinomultabb LCD CCFL inverterek sem biztosítanak teljes fényt, hidegen. Pedig azok vezérlő IC-je minden paramétert figyel, visszacsatol, szabályoz.

  A fénykibocsátás az árammal arányos, ugyanakkor növekvő áram hatására a fénycső két végén mérhető feszültség csökken, vagyis a plazma állapotú gáz negatív ellenállást mutat. (Mint a villamos ív is erről nevezetes, ami szintén plazmajelenség.)

  LED-nél negatív ellenállás nincs, itt negatívan hőfokfüggő nyitófeszültség van.

  Gondolom ez a konstrukció már készen volt így olcsóbb volt alkalmazni, mint korrekt áramgenerátoros tápot kreálni.

  Pár alkatrészről beszélünk, ilyeneket én is tudok rajzolni, meg a kínaiak is kapásból. De a szokványos fénycsőelőtét és egy aktív LED driver (egyik példa, másik), még csak nem is rokon konstrukció. Ha csak azt nézzük, hogy a LED-driver PWM-alapú aktív áramszabályzó. A kompakt fénycső meg csak kapcsolóüzemű, de nem modulált, áramkorlátozója passzív.

  Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Új hozzászólás Aktív témák