2. Fórumok
  3. Multimédia, életmód, 3D nyomtatás
  4. Házi erősítő építése
Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #1482 Dißnäëß veterán ozzy711 #1481
    Új Válasz #1482
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Dißnäëß

    veterán

    válasz ozzy711 #1481 üzenetére

    Félvezetőn alapuló relé, annyi, hogy a FOTEK és egyéb csájna motyó mondjuk ami 40 Amperes, abban max 10-et tudó alkatrész van (triak), erre felhívták a figyelmem, de én még ennek közelében sem vagyok, úgyhogy én a hivatalosan (ráírt) 40A-es Fotek-el elvagyok, de Neked a 100-ast ajánlanám.

    Nézd meg az adatlapját, az fontos, hogy nullátmenetnél kapcsol, de még inkább, hogy a jelölések mit jelentenek.

    Működési elv:
    - felső két csatlakozóba bekötöd a megszaggatni kívánt AC oldalt (tűrést, -tól -ig -et figyelembe venni)
    - alsó két csatlakozóra pedig ráadod a DC-t (tűrésre ügyelni), és amíg itt ez a DC megjelenik, addig az AC oldalt zárva tartja, ha a DC oldal megszűnt, AC oldal nyitva.

    Hátránya, hogy nem ad galvanikus leválasztást a hálózatról, mint a hagyományos relé (mármint szétkapcsolt állapotban sem teljesen, így értem), bekapcsolt állapotban értelemszerűen ez nem kérdés.

    Előnye, hogy nincs mechanikai kopás, nincs prell, bizonytalanság, nincs szikra, érintkező kopás, bármi egyéb anomália, hanem szimplán teljesen némán összezárja a két AC pólust és voilá, ezt baromi gyorsan is meg tudja tenni (morzézni is jó lenne :D ) és mivel nincs mechanikus kopás, eszméletlen sok kapcsolást kibírnak, gyakorlatilag erősítő esetében több emberéletre valót, ha ezalatt nem rohad szét maga a relé fémháza, műanyagja, stb.

    Számomra további előnye az, hogy a vezérlő oldal DC-je alig igényel egy picike kis áramot, és már 2.7V-tól működik, azaz én mind az 5V-os Arduino-mmal, mind a 3.3V-os, nála fejlettebb ESP-vel meg tudom tartani a relé DC oldalán a feszt és ez elég neki már ahhoz, hogy az AC oldalt behúzza.

    Nincs az, hogy 1 mikrokontroller meg kell hogy tartson X darab mechanikus relét, amit vagy tud, vagy nem, de általában inkább már nem, és ekkor tranzisztorral kell kisegíteni a nagyobb áramfelvétel miatt, a kopásról megintcsak nem is beszélve.

    Szóval egy SSR-t (Solid State Relay) betéve a trafók primer oldalába, némán és gyakorlati felhasználás szempontjából végtelen gyakorisággal tudsz tisztességes ki-be kapcsolást elérni.

    Ezt megteheted nyomógombbal is, ahol a gomb tartja meg az áramkört, meg mikrokontrollerrel is.

    Tegyél rá egy kondit, hogy ha esetleg a kontakt néha-néha nem érintkezne, ezt kisimítsa a kondi és a relé fele stabil legyen a DC vezérlőjel állapota - bár ezt mechanikus relé esetén is mindig megteszem, SSR-nél különösen fontos, ugyanis a villámgyors (majd nézz adatlapot) ki-be kapcsolási képessége miatt ha a vezérlőjele ingadozik és bemegy 1 másodperc alatt mondjuk 10x (csak mondok valamit) kosz, kopás, fizikai nemérintkezés miatt, a névleges megtartó érték (3V vagy mennyi) alá, akkor szétkapcsolja AC oldalt, amikor meg visszajön a vezérlő DC jel neki, megint bekapcsolja azt.

    Szóval az SSR mivel félvezető technológia lényegében, villámgyorsan képes szó nélkül ki-be kapcsolni azt az áramkört, amibe be van téve, és ha a trafód primerjét 1 mp-en belül mondjuk 5-10-15x ki-be kapcsolod, az nem biztos, hogy egészséges, egyetlen nyomógomb - gyakorlatban előforduló - kontakt-mikro-hibázásai miatt.

    Szóval jó nagy simítókondi a bekapcsológombra, ha erről vezérled az SSR-t, és nem lesz gond, egészséges szerintem, ha úgy viselkedik, hogy amikor a gombbal kikapcsolod az erősítőt, akkor még 1 mp-ig tartja a kondi a töltést annyira, hogy az SSR még nem kapcsol ki, csak amikor már a kondi töltése beesett a megtartó DC küszöbérték alá.

    Mikrokontroller esetén én szoftveres úton kezelem le a nyomógom mikroszintű, mechanikai kopás és tökéletlenségből adódó hibázásait, ergo ahogy a kisebb-nagyobb mechanikai okokból eredő kontakt-tökéletlenség jelentkezik a nyomógombon benyomás után, ezeket szoftveresen ignorálom, számlálók és "nemfigyelés" segítségével, lényegében ugyanezen hatást elérve, amit elektronikában a kondi. De azért én is teszek rá egy kisebb értékűt, feleslegesen ne triggerelgesse a szoftvert sem, van annak a kis processzornak jobb dóga is ennél. :D

    Hát, röviden, ennyit az SSR-ről, lehet még van mit tudni, de akkor kihagytam.

    Egy DIY-os gyerek megépítette az én erősítőm, linkeltem is a másikban a meglehetősen extravagáns fotót szerintem (vagy itt ? Már nem emlékszem), mindenesetre több darab 100-as SSR-el húzza be ő is a trafók primerjeit és kiválóan műxik számára a dolog. Én is ajánlom.

    De ismétlem, galvanikus leválasztás csak a trafóban magában történik meg, tehát SSR OFF állapota mellett sem nyalogatnám bátran a megszakítás után lévő primer oldalt :D, mert nem. :D Egy mechanikus relénél, ott igen sem. :D

    PS: itthon van 3 Thermor márkájú elektromos fűtőpanelem, mindegyikben SSR van. Full némán működnek, nincs kattanás, félvezető. A tetejükön elhelyezett LED-ből látom, hogy épp beindult és a relé zárt AC oldalon. Nagy teljesítményekre, konstans nagy átfolyó áramra (mint amilyen egy több kilowatt-os fűtőszál is), kiválóan alkalmasak, továbbra is viccesen alacsony vezérlő jel mellett.

    A lényeg, hogy SSR alkalmazása esetén nem kell 10 év múlva szervizelned az erősítőd, hogy "a relék rakoncátlankodnak". Téged már temetni fognak (bár kívánom Neked a legjobbakat!!) ;) mikor ezek a relék elkezdenek tönkremenni.

    Hogy a villámot hogy bírják, az más kérdés. A mechanikus ugye sokmindent eltűr. De ez extrém abuse, szóval én nem számolok extrémitásokkal az alkalmazása során.

    [ Szerkesztve ]

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Új hozzászólás Aktív témák