Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • [Prolixus]

    addikt

    válasz philoxenia #544 üzenetére

    Na közben szerkesztettem én is, de lejárt az idő. Szóval szerk az előzőhöz:

    Szerk: például ez is egy csúsztatás, amit linkeltél. Olyan nincs hogy elsődleges/másodlagos hatás. Az inzulinnak van többféle hatása, és pont. A vázizom és zsírszövet sejtjeinek membránjába az inzulin helyezi ki a GLUT-4 nevezetű, facilitált diffúziót segítő transzportert, így ezek a sejtek képesek glükózt felvenni, csökkentik a vércukorszintet. Aztán az inzulin a májban úgy szabályozza az enzimek aktivitását (aktiválja a piruvát kinázt, és a foszforuktokináz1-et), hogy a glikolízis legyen aktív, ne a glukoneogenezis, ez is csökkenti a vércukorszintet. A májban és a vázizmokban aktiválja a glikogén szintázt, így vércukorból lehetséges a raktározó glikogén szintézise. Aztán persze igaz, hogy az inzulin gátolja a zsírszövetben a hormonszenzitív lipázt, így gátolja a zsírlebontást, és aktiválja a zsírsavszintézis elkötelező enzimét, az acetil-Koa karboxilázt. Ezáltal való igaz, hogy az inzulin teszi lehetővé a zsírszövet képződését.

    Ezek a hatások összefüggenek, ezért hívják az inzulint anabolikus hormonnak. Egyik sincs a másik nélkül, mivel mindegyikért az inzulin a felelős. Fontossági sorrendet nem lehet felállítani, mivel mindegyik hatása nagyon fontos a test normális működéséhez.

    Az elméleted téves, a szövődményekhez semmi köze nincs a magas inzulinszintnek 2-es diab esetén. A szövődményeket a magas vércukor, és ezáltal az erek és az erek környéki extracell. tér fehérjéinek kóros utólagos hiperglikációja okozza, ez a pathológia alapja, erre a folyamatra úgymond "válaszként" indulnak el azok a reakciók, amik végül a macro és microangipathiához vezetnek (retinopathia, neuropathia, nephropathia).

    Egyébként ja, az inzulin halálos is lehet, a víz is, meg a kálium is, de még az oxigén is. :D

    "Természetesen csak annyit szűrtem le belőle, hogy a konzervatív terápia, hogy írjunk föl gyorsan inzulint, nem feltétlen megalapozott..."
    Ez így van, de az inzulinfelírás 2-esben nem konzervatív terápia egyáltalán. Ez nemotm, honnan jött egyáltalán? 2-esben ez az utolsó fegyver, amikor már kimerültek a pancreas béta sejtjei, amikor már az éveken át tartó "túltermelés" után a 2-esben is az lesz a helyzet, hogy nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben is kevés lesz az inzulin. Régen eleve úgy is hívták ezt a két típust, hogy az 1-es volt az inzulin-dependens, a 2-es meg az inzulin-independens diabetes, utalva arra, hogy az 1-es betegek sajnos totálisan az inzulinterápiától függenek, a 2-es betegek viszont nem! Ez később kikopott a szakzsargonból lévén a legutolsó állomása a 2-esnek is az inzulindependencia (azért, amit fentebb is írtam), de idáig a betegek jelentős része szerencsére nem szokott eljutni.

    A terápia legelső pontja 2-es diabetesben a diéta. Utána jöhetnek a gyógyszerek, első körben mindig a nem inzulinotrop (inzulintermelést nem serkentő) gyógyszereket kell felírni (ide tartoznak az olyan hatóanyagnevek, mint a metformin, pioglitazon, acarbis, miglitol, a különféle gliptinek, exenatid, meg még egy fél tucatnyi újabb gyógyszer). Csak ha így sem boldogul az orvos a beteggel, akkor írja fel az inzulinotrop gyógyszereket (ezek hatnak úgy, hogy serkentik az inzulintermelést). Ha ezekkel, kombinált terápiával satöbbivel sincs eredmény, akkor jöhet az inzulin, mint "utolsó fegyver". Az ismerősöd is nemtom mióta cukros, vagy hogysmint alakult a terápiája, de ha az orvosa már a terápia elején egyből inzulint írkált fel neki, akkor érdemes lenne neki a pszichiárián meglátogatni a kollégákat.

    I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando

Új hozzászólás Aktív témák