Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • sziku69

    senior tag

    Vajon kis országunk, be tudná vállalni a 2024-es olimpia megrendezését?
    Használna a gazdaságnak?
    Milyen haszna lenne?
    Jó befektetés, vagy pénzkidobás?

    Érdekelne a véleményetek!

    Pro, és kontra.

  • sziku69

    senior tag

    válasz 8th #2 üzenetére

    Én is. És nem lehet megbecsülni, hogy mennyi lenne a teljes költségvetése.
    A riói olimpián is látszott, hogy "kinyögték" rá a pénzt. A szociális ellátás, és az egészségügy romokban hever.

    Kíváncsi lennék, hogy a korházak fejlesztésére mennyit költenének az olimpiával kapcsolatban.

  • sziku69

    senior tag

    válasz sziku69 #3 üzenetére

    Mármint a magyar egészségügyre gondoltam, nem a Brazilra. (ott gondolom még rosszabb lehet a helyzet) Vagyis lenne mire költeni a pénzt. :((

  • sziku69

    senior tag

    válasz g0dl #5 üzenetére

    Szerintem viszont az alapoknál kell elkezdeni egy építkezést, és nem a tetővel kell kezdeni tartóoszlopok nélkül.

    Múlt héten voltam bent a Keleti pu. melletti Balesetin. Eddig azt hittem hogy ott talán minden rendben van...
    Pedig az ország egyik legfrekventáltabb korházáról beszélünk. Akkor milyen lehet a többi?
    Igaz....ezt addig nem tapasztaljuk meg, amíg nincs rá szükségünk...már lassan orvos sem lesz aki megvizsgáljon, mert mindegyik nyugatra menekül.

  • sziku69

    senior tag

    válasz 8th #20 üzenetére

    Nagyjából ennyi! :R

    ...és ez nem politikai hovatartozás kérdése. Mert aki ezt mondja, az saját magának hazudik.

    Orbán, Gyurcsány, stb........egyik se jobb a másiknál.

  • sziku69

    senior tag

    "A Forbes magazin szerint több százmilliárdos összeggel növelhetik a tervezett 2024-es budapesti nyári játékok költségeit a terrorfenyegetettség növekedésével járó kiadások – ezek eddig nem szerepeltek a számításokban.

    Bár a PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmánya szerint az olimpia „megérheti” az országnak, a lap szerint ez aligha lesz így. Az olimpiák költségvetése rendre elszáll, a végösszeg gyakran köszönőviszonyban sincs a tervezett kerettel. Athénban a kivitelezés elcsúszása miatt borult a büdzsé, de Londonban sem sikerült tartani az eredeti számokat.

    Az olimpiák szervezésekor a költségek végeredménye átlagosan 179 százaléka annak, amivel eredetileg számolnak – derül ki az oxfordi egyetem kutatóinak 2012-es tanulmányából. E szerint 1960 óta még soha, sehol sem tartották a büdzsét.

    A budapesti olimpia költségét a kizárólag az olimpia miatt tervezett infrastrukturális beruházásokkal együtt mintegy 1983 milliárdra becsüli a lap, amely tartalmazza azt a 250 milliárdosra taksált biztonságra – főleg a rendőrségre, a honvédségre és a titkosszolgálatokra – költendő összeget, amely egy világszintű sportesemény megrendezésének járulékos költsége a globális terrorizmus korában."

    Vagyis ha a becslést megszorozzuk 1,7-tel, akkor a végösszeg 3400 milliárd forint körül lenne?

  • sziku69

    senior tag

    válasz g0dl #45 üzenetére

    Sok mindenben igazad van, de sajnos szegények vagyunk egy olimpiához. :((

    brownus: Anno, mindenki csodát várt a rendszerváltástól. Aztán eltelt tíz egynéhány év az úniós tagságig. Mindenki elhúzott mellettünk, pedig mindenhol volt gazdasági válság. Hol tartunk? Az elején még mindig.

    [ Szerkesztve ]

  • sziku69

    senior tag

    válasz 8th #76 üzenetére

    Én vagyok az egyik kormánypárti, aki az 1/3 ból aláírtam volna. Nem vagyok pesti, de itt élek mellette.
    Nem kell mást nézni, csak egy példát. A 4-es metró építését. Ugye nem is kell mondanom mást. Érdemes átolvasni a történetét. Pártállástól függetlenül.

    Néhány szócikk:
    "A M4-es metróvonal építésének ötletét a Budapest és környéke Közlekedésfejlesztési Terve 1972-ben fogalmazta meg. 1976-ban határoztak arról, hogy az építést 1978-ra előkészítik. A következő évtizedben a beruházást pénzügyi és ütemezési szempontból többször is elhalasztották. 1991-ben a Fővárosi Közgyűlés döntött a tenderkiíráshoz szükséges dokumentációk elkészítéséről. 1996-ban elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, a költségek megosztásában pedig 1998-ban a kormány döntött. 1998 novemberében a kormány kivonult a beruházás mögül. A szerződés végül 2003. év végén került aláírásra.
    A beruházás csak 2004-ben kapott finanszírozást. 2006-ban megindultak a felszíni munkák, majd 2007-ben az alagutak kivitelezése. A közösségi támogatás igénybevétele érdekében a megvalósíthatósági tanulmányt átdolgozták, és több költségnövelő kiegészítő létesítményt elhagytak. 2011-ben a főváros elállt a második szakasz építésétől.[1]
    A 4-es metró 452 milliárd forintból készült el, 332 milliárddal többért, mint ahogy annak költségét 1996-ban a megvalósíthatósági tanulmány megjelölte."

    "Az M4-es metró késése részben az első Orbán-kormány döntéséhez kapcsolódik. Az állam és a főváros közti megállapodást az 1998-as választások előtt sietve szentesítette Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter pénzügyminiszter. A számos szakember által súlyosan pazarlónak tartott projektet az új kormány luxusberuházásnak titulálta, és megvonta az építéshez szükséges támogatásokat. 2001 tavaszán aztán a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete kimondta, hogy Medgyessy Péternek nem volt törvényes felhatalmazása az Országgyűléstől a szerződés aláírására."

    "2004-ben a budapesti városvezetés az 1996-os tanulmány alapján vágott bele az építkezésbe, amelyhez állami támogatást remélt az első Gyurcsány-kormánytól. A kormány azonban csak akkora támogatást hagyott jóvá, amennyi az európai uniós pénzügyi forrásokhoz és Budapest saját erejéhez még szükséges. Ezzel azonban a főváros szinte teljes fejlesztési erejét az M4-es metró emészti fel az elkövetkező években, vagyis a metró miatt maradnak majd el fővárosi beruházások.
    Az EU-s támogatás elnyeréséhez a megvalósíthatósági tanulmányt is újra kellett írni. Ekkor kiderült, hogy az eredeti megtérülési mutatók nem tarthatók. A mutatók javítása érdekében 2007 őszén több kiegészítő létesítményt elhagytak a tervből.[5] 2008 májusában a metró újraszámolt megtérülési mutatóit a Fővárosi Önkormányzat még mindig nem kívánta nyilvánosságra hozni, a kérdésben így a bíróság dönt majd."

    "2009 májusában kiderült, hogy a metróépítés 50 szerződése közül 11-et a nyílt pályázat mellőzésével kötöttek. Az Európai Bizottság (EB) ezért azt javasolta, hogy a 11 szerződés teljes értékét, 170 millió eurót (kb. 47 milliárd forintot) vegyék ki a magyar pályázatból, és fordítsák más közlekedési célú beruházásra.[8] Végül 2009 szeptemberében döntött az EB az első szakasz támogatásáról. Az első szakasz az eredetileg kért 224 milliárd forint helyett 181 milliárd forint uniós forráshoz jut.[9] A kormány 41 milliárdos támogatást ad.[10]
    A jelenleg is hatályos metrótörvény szerint – amely még nettó 195 milliárdos költségkalkulációra készült – a többletköltségeket a magyar fővárosnak kell állnia, amely így jelentős hitelfelvételre kényszerülhet."

    .......és ez az olimpia nem 400 milliárdról szól

  • sziku69

    senior tag

    válasz 8th #82 üzenetére

    ...a kisbetűs részt kell "átnyálazni", a kockázatokról és a mellékhatásokról. ;]

  • sziku69

    senior tag

    válasz #56474624 #95 üzenetére

    Ez azoknak a városoknak éri meg , ahol már eleve adottak a feltételek, esetleg már rendeztek régebben olimpiát. Ahol adott az infrastruktúra, és erősebb a gazdaság.
    Nem pedig ott, ahol szinte a nulláról kell indulni. Szerintem.

  • sziku69

    senior tag

    Most hallgattam az egyik rádiót. Az volt a téma, hogy "Te mit teszel azért, hogy gondtalan legyen a nyugdíjas korod?"
    A fiatalok döntő többsége huszonévesen is kilátástalannak látja a helyzetet.
    Az egészségügy, nyugdíjrendszer romokban hever.
    Azokat az ezer milliárdokat fordíthatnák ezekre a problémákra.
    Hiszen a fiatal korosztálynak kell "kitermelni a GDP-t"!

Új hozzászólás Aktív témák