Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dízeles

    aktív tag

    válasz Energy52 #3462 üzenetére

    Esetleges használatra igen .De a védő berendezések legyenek hozzá igazítva .Huzamos ,tartós használatra NEM.Baleset veszélyes és költséges is.

    Ha a szüleidnek nincs gyereke, nagy valószínűséggel neked sem lesz.

  • Sanyabá

    senior tag

    válasz Energy52 #3462 üzenetére

    Én évek óta használok 4mm-es fémvágó fűrészlapot 500-as gépen. Idáig két fognagyságú lappal találkoztam, én a nagyobb fogazatút használom elsősorban bútorlap idomra vágásánál.Érdemes a szalag sebességet alacsonyabbra átállítani,mert ha túl gyors akkor beéget.Fánál is használható alakra vágásnál.

    A tanulás gyökere keserű,de a gyümölcse édes.

  • thyeby

    őstag

    válasz Energy52 #3462 üzenetére

    Amit a képen látsz, minden ív a képen látható 6 mm-es szalaggal lett vágva.
    Egy kis Güde (maga nemében príma) géppel. Legvastagabbat kb 90 mm bükköt vágtam vele eddig - igaz azt már igen lassan nyeste.
    Apró és olcsó módosítással feltehető erre a kerékre 4 mm-es szalag is, de eddig még nem kínlódtam vele, mert a hatos is (mint láthatod) igen kicsi íveket korrektül kanyarít.
    Hármas szalagfűrészlapról még nem is hallottam.

    Még a kezdetekkor kipróbáltam egy 450-es szalagfűrészre 10mm-es lapot feltenni. Ugyan tudtam vele vágni, de nem korrektül, ugyanis még a 10-es szalag egyenes szakasza is annyira belebeg ekkora hosszon, hogy gyakorlatilag nem lehet tartani vele még egy egyenes ceruzavonalat sem, nemhogy kicsike ívet. Ezzel azt az aranyigazságot akartam megtoldani, amit Dízeles kolléga válaszolt Neked.

    Sokat próbálkoztam én is azon, hogy mivel lehet kicsi íveket korrektül és gyorsan vágni: Egyedül szalagfűrésszel, v dekopírral. A szalagfűrész korlátairól már esett most szó.
    Lehet kicsi ívet vágni még ún. ipari lombfűrésszel, aminek a lökethossza cca 6-8 cm. Erre a gépre sem való 4-esnél keskenyebb lapot tenni, és három hátránya van a szalagfűrésszel szemben:
    - balesetveszélyesebb egy szalagtöréskor
    - fele olyan sebességgel képes csak vágni, mint a szalagfűrész, hiszen a lapot fel kell húznia, hogy ismét vághasson
    - a lapon a lökethossznak megfelelő számú fog kopik csak (és az elég gyorsan!), a többi érintetlen marad, ahogyan a dekorfűrészlapok is rossz hatásfokúak etéren.
    Előnye viszont ennek a gépnek, h a tárgyasztalon jóval terjedelmesebb anyagot is forgathatunk - lévén lehetőség a felső tartó kart messzebbről belógatni a fűrészlap fölé, míg a szalagfűrészen a kerék sugara szab határt a tárgyasztal méretének.

    Legmerészebb íveket a klasszikus lomb (vagy vonal) fűrészekkel lehet kivágni. Gyakorlatilag az anyagot egy pont körül meg lehet forgatni. De! Rém lassan és rém drágán. Ugyan egy lombfűrészlap ára csupán párszáz forint, de tudni kell, hogy kérészéletű - még a legjobb minőségű is. Gyönyörű vágásfelületet is ad szegénykém, de vért kell izzadni érte. Modellezők elmaradhatatlan készüléke ez. Aztalosok tudomásom szerint kizárólag intarziakészítéskor használnak ilyet.

    Gondolkodhatsz még lézervágásban, ha annyi pénzed van, mint amennyi nincs. Itt a korlát az ív merészségét illetően az, amit egy CAD rajz képes megjeleníteni. A vágás sebessége nem szívderítő, ám automatikus, és majdnem ezredpontos. A fa (feltételezve, h a lézercső megfelelően lett vezérelve) jó esetben is megbarnul (akkor már jó, ha csak mogyoróbarnára), de inkább kávébarna szokott az lenni.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák