Az exascale szuperszámítógépek építése már egy ideje napirenden van. Persze évekkel korábban még 2018-ra voltak ezek a fejlesztések tervezve, de nem minden ment a tervek szerint, viszont most már tényleg jönnek a rendszerek. Elsőként valószínűleg Kína veti majd be a Tianhe-2-t váltó rendszert, amelynek a prototípusa már kész, már csak 1 EFLOPS-os, azaz átszámítva az 1000 PFLOPS-os teljesítményszintre kell majd skálázni. A cél továbbra is a 2020-as esztendőben történő beüzemelés, amit valószínűleg tartani fog az erős kormányzati háttérrel dolgozó projekt, hiszen Kína számára kiemelt fontosságú elsőnek lenni ezen a területen.
Jó hír azonban, hogy az Egyesült Államok sem pihen, és természetesen fejlesztik a saját exascale rendszereiket. Azért érdemes most többesszámban beszélni, mert az USA rögtön két fejlesztést hoz. Ezek ugyan 2021-ben készülhetnek el, viszont ha sikerül mindkét tervet végrehajtani, akkor valószínűleg nem lesz kérdés az első helyet illetően.
Az Intel technológiáit majd az Aurora kamatoztatja, amely Argonne Nemzeti Laboratóriumban épül a Cray jóvoltából. Ennek az alapját skálázható Xeon processzorok és Xe sorozatú gyorsítók képzik. Sajnos a felhasznált lapkák architektúrája nem ismert, ahogy azt sem, hogy ezek miképpen lesznek összekötve, de az összesített teljesítmény eléri majd az 1 EFLOPS-ot.
Az AMD technológiáira a Frontier alapoz, amit az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium központjában épít majd fel a Cray. Ebbe egyedi EPYC processzorok és szintén egyedi Radeon Instinct gyorsítók kerülnek, méghozzá memóriakoherens összeköttetés mellett. Egy processzorhoz négy gyorsító tartozik majd, és ezek Infinity Fabric interfésszel érik el egymást. A felhasznált lapkák architektúrájáról persze most se lehet még tudni semmit, az összesített teljesítmény viszont eléri majd az 1,5 EFLOPS-ot.
Érdemes kiemelni, hogy Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DoE) nem véletlenül tervez két szuperszámítógéppel, ugyanis a jelenleg futó CORAL-2 program megköveteli, hogy minimum két eltérő architektúrájú rendszer tervezése legyen finanszírozva. Itt nem a processzor utasításarchitektúrájára érdemes gondolni, mert abból a szempontból szabad a választás, viszont a gépek felépítése szempontjából két gyártói alapot kell kiválasztani. Mivel a cégek egyre inkább egymáshoz tervezik a processzoraikat és a gyorsítóikat, így ez kapásból azt jelenti, hogy a CPU gyártója lényegében meghatározza a gyorsító típusát is. Emiatt jöhetnek teljesen Intel és teljesen AMD alapokra épülő exascale szuperszámítógépek az USA-tól.
