Az amerikai szabadalmi hivatal még az év elején fogadta el az Apple egyik kérvényét, amelyben a vállalat egy újszerű képalkotó eszközre kért védelmet. A találmány lényege, hogy egy kijelző megjelenítésről gondoskodó képpontjai közé egyetlen pixelért vagy egy-egy kisebb pixelcsoportért felelős fényérzékelő elemek sokaságát építik be, melyek jeleit egy áramkör illeszti össze a végén egyetlen képpé.
Az Apple szerint a mátrix rendszerű, például LCD monitorokban a képpontok közötti kis teret is ki lehet használni CCD érzékelők elhelyezésére. Ezek önmagukban nem nyújtanak használható információt, ám összegezve már elegendőek akár nagyobb felbontású képek előállításához is. Természetesen a fényt kibocsátó monitorpixelek fényét el kell választani a beeső fénytől, ám így akár az is megoldható, hogy a pixeleket fehérre váltva a kijelző alkalmi lámpaként szolgáljon egy-egy fotóhoz.
Az integrált megoldás helyet takaríthat meg például mobiltelefonokban, számítógépek és videokonferenciához használatos eszközök esetében pedig arra a problémára kínál megoldást, hogy a résztvevők többnyire nem a kamerába, hanem partnereiket figyelve a monitorra néznek, ami a szemkontaktus természetellenes hiányát okozza. Az eljárással a monitor képfelületének egy része vagy akár egésze is ellátható fényérzékeny elemekkel, melyekből minél több van, annál jobb lehet a végeredmény. Bár webkameraként alkalmazva elég jól behatárolható a kívánt mélységélesség, a fókusz változtatására is van miniatürizált megoldás, például olyan anyagok használata, melyek elektromosság vagy mágneses mező hatására változtatják alakjukat, törésmutatójukat. Ugyancsak elképzelhető többféle fókusztávolságú érzékelők beépítése, melyek közül a tárgy távolságának megfelelőket kell kiválasztani az éles kép kialakításához.
A kijelzővel való egybeépítés ötlete mögött álló képalkotási technológia a tudományos világ számára nem új, nagyjából két éve például a német Fraunhofer Intézet egyik részlege mutatott be egy prototípust, melyben mindegyik mini érzékelőelem saját lencsével rendelkezett, és jeleik összegzéséből állították elő a teljes képet. Bár az előállítási technológia más volt, mint amit az LCD kijelzőkben való alkalmazás megkövetelne, jól mutatja az elgondolás erényét, hogy már ez a viszonylag kezdetleges modell is 0,4 mm-nél vékonyabb volt. Az Apple persze önmagában nem sokra megy a kombinált képmegjelenítő és képbeviteli eszköz szabadalmával, hiszen meg kell találnia azt a gyártópartnert, amelyik hajlandó pénzt fektetni a fejlesztésbe és a gyártási eljárás kidolgozásába.
