Amióta a notebookpiacon létezik, az egyre könnyebb és egyre vékonyabb termékek kialakítására való törekvés azóta próbálják a gyártók valamilyen módon megoldani a dedikált grafikus vezérlők kezelését, lehetőség szerint külső formában. A külső VGA-knak a cégek kis túlzással már megszámlálhatatlanul sokszor nekifutottak. Emlékezhetünk például az ATI XGP-re, aminek többek között az Acer, a Sony és a Fujitsu Siemens nagy támogatója volt, de volt MSI GUS nevű kezdeményezés is, illetve még megannyi más, amelyekben végül az volt a közös, hogy bár valamennyire működtek, de nem sikerült letarolniuk a piacot.
A legfőbb probléma minden esetben a teljesítmény, a késleltetés és a kényelem volt. A tempót a korlátozott adatátviteli teljesítmény jelentősen rontotta, mivel a szabványos megoldásoknak akkoriban maximum x2-es PCI Express 2.0-s interfész volt elérhető, de ennél is nagyobb gondnak számított, hogy amennyiben a csatlakozót a felhasználó véletlenül kihúzta, akkor a számítógép gyakorlatilag lefagyott. Utóbbi egyáltalán nem biztonságos, ráadásul a csatlakoztatást is úgy kellett megoldani, hogy előbb ki kellett kapcsolni, majd az összeköttetést követően be kellett kapcsolni a notebookot, és a külső dobozban található VGA innentől kezdve egy külső kijelzőre biztosította a képet. A késleltetés pedig igen magas volt, de a hosszú kábelek mellett ez adta magát. Összességében tehát nem csoda, hogy ezek a kezdeményezések nem jutottak semmire.
Az elmúlt években viszonylag nagy csend volt ezen a területen. Pár prototípus időről-időre előkerült a különféle rendezvényeken, de tényleges start sosem történt. Az új, USB Type-C aljzaton keresztül dolgozó Thunderbolt azonban felvillantotta a reményt. A gyártók erre felfigyeltek, és beindultak a komolyabb fejlesztések, mivel ez a rendszer a legnagyobb problémákon segíthet. Egyrészt az új Thunderbolt adatátviteli teljesítménye megfelel az x4-es PCI Express 3.0-nak, ami még mindig nem tökéletes, de már elfogadható minimumnak számít. Ugyanakkor ennél sokkal fontosabb, hogy a rendszer lehetővé teszi a menet közbeni csatlakoztatást és leválasztást a számítógép lefagyása nélkül. Mindemellett ezzel a rendszerrel nem kötelező külső kijelzőre továbbítani a képet, mivel az adott notebook megjelenítője is használható erre a célra. Végül a késleltetés problémája sajnos megmarad, de a külső megoldásokkal ezt aligha lehet kezelni.
Razer Core és Razer Blade Stealth [+]
Máig viszont ez az egész elmélet volt, így az AMD összefogott az Intellel és a Razerrel, hogy a valósággá váljon. Az AMD és az Intel a szoftveres háttér megteremtésén dolgozott, míg a Razer vállalta, hogy készítenek a koncepcióra egy rendszert, ami egyben referenciaként is szolgál, vagyis meg lehet mutatni, hogy ez tényleg működik. Utóbbi egyébként a korábban megjelent Razer Core és Razer Blade Stealth párosa lett.
Az Intel a teljes csomaghoz a Thunderbolt firmware szállítja, amelynek legalább v.16-osnak, vagy újabbnak kell lennie, míg az AMD a most bejelentett XConnect technológiát kínálja, ami gyakorlatilag az egészet működtető szoftveres implementáció. A Microsoft a szükséges alapot már belerakta a legutóbbi stabil Windows 10 frissítésbe, míg a megfelelő ACPI kiterjesztéseket a gyártók felé az Intel és az AMD szállítja, nyilván alaplapi és VGA BIOS-ok formájában. Ki kell még emelni azt is, hogy aktív Thunderbolt 3 (USB Type-C) kábel szükséges, mivel fontos a nagy adatátviteli teljesítmény.
[+]
A szabványosság érdekében az egyes VGA-kat, illetve az eGFX, azaz VGA-kat fogadó házakat hitelesíteni kell, hogy biztosan működjön a konstrukció. Az AMD elmondása szerint az XConnect technológiát a Radeon R9, Fury Nano, 390X, 390, 380X, 380, illetve R7 370X, 370 és 360, valamint R9 290X, 290, 280X és 280 jelzésű VGA-k támogatják, az újabb MXM modulok mellett. Elvi szinten a Radeon R9 Fury X is megfelelő, de a hűtése miatt az aktuális és érkező eGFX házakba nem fér be.
A koncepció egyébként a Thunderbolt interfész eddigi legéletképesebb felhasználási módja, ami új lehetőségeket biztosít a notebookpiac iránt érdeklődő játékosok számára.
