Új Atom és új Windows

Nagy fába vágta a fejszéjét a Microsoft, amikor 2012 őszén a Windows 8 érkezésekor nagy lendülettel próbálta meghódítani a tabletek világát. Az Apple iPadjával 2010 elején létrehozott kategória még nagyon fiatalnak számított akkor – és most is – de egy ilyen területen a pár éves lemaradás kritikus lehet, ezért nem volt mint tenni, bele kellett ugorni az akkor, 2012 végén rendelkezésre álló eszközökkel. Pedig azok távolról sem voltak ideálisak. Hardver terén nagy energiaigényű, harmadik generációs Intel Core i és reménytelenül elavult, vérszegény Atom állt rendelkezésre, szoftveres téren pedig a merőben új felületű Windows 8-at fogadta elég nehezen a közvélemény. És emellett ott volt még a meglehetősen erős árazás is...

Az elmúlt hónapokban viszont két nagyon komoly változás történt a Windows tabletek világában. Október végén befutott a Windows 8.1 rengeteg olyan finomítással, melyek nagyon jól jöttek volna már a Windows 8 startjakor, és az új, érintéses kezelésre (tehát tablethez) kihegyezett alkalmazások kínálata is sokat fejlődött. Igaz, hogy az iOS és az Android szintje még távol van, de ma már minden lényeges tevékenységhez van jó Windows app, emellett pedig ott a klasszikus munkaasztalon az x86-os alkalmazások tengere, élükön az ingyenes Microsoft Office irodai csomaggal.

Még nagyobb előrelépés történt a hardverekben. A gazdasági válság kellős közepén, minimális erőforrásokkal kifejlesztett, netbookokba szánt és azóta alig fejlődő Atom platformot végre valahára alaposan gatyába rázták. Ennek leglényegesebb mozzanata a rengeteg bajt okozó PowerVR grafikus gyorsító kukázása. Alapvetően nem volt rossz hardver az SGX 545, ARM-vonalon rengeteg SoC-ban használják, de az Imagination Technologies kriminális drivertámogatást biztosított hozzá Windowsban, amit az Intel végül úgy oldott meg, hogy inkább az Ivy Bridge platform saját fejlesztésű IGP-jét dolgozta át. Így született a Bay Trail kódnevű új Atom platform Gen7+ elnevezésű grafikus alegysége.

Az Intel Bay Trail-T platform főbb jellemzői

Komoly fejlesztésen esett át az Atom processzormagja is. Az új Silvermont központi egység "in order" helyett már "out of order" végrehajtásra képes, emiatt kidobták a Hyper-Threadinget, ami az új rendszerrel kevésbé hatékony. Megtartották a korábbi modul dual-issue dizájnját, és alapvetően a két végrehajtó egység sem változott, viszont rengeteg fontos részletet optimalizáltak, így jelentőset fejlődött a lapka teljesítménye. Felépítése és a megjelenése előtt kiszivárgott teljesítményadatok alapján úgy tűnik, hogy a Silvermont processzormag nagyjából olyan gyors, mint az ARM Cortex-A15 és az AMD Jaguar.

Fogyasztás szempontjából jelentős újítás, hogy az Atom immár 22 nm-es gyártástechnológiával készül. Ki kell még emelni az új energiagazdálkodási rendszert, aminek fontos eleme a burst órajel. A más platformokon megismert turbó módokhoz hasonlóan itt is ideiglenesen megemelt működési frekvenciáról van szó, de ezúttal nem kimondottan a teljesítmény, hanem a teljesítmény/fogyasztás arány javítása volt a cél. Mondhatni a számolóegységek azért gyorsítanak, hogy minél hamarabb végezzenek a rájuk szabott feladattal, és utána alacsony fogyasztású módba kapcsolhassanak. Az órajelkezelés a CPU- és a GPU-részleget is érinti; az Intel szerint az új Atom energiagazdálkodása több mint négyszer hatékonyabb az elődénél – jelentsen ez bármit is.

Tabletviszonylatban a Z3000-es családba sorolt, T utótagos Bay Trail-T Atomok érdekesek. Ezekből egyelőre kettő és négymagosak vannak, bár előbbiekről még kevés információ áll rendelkezésre, minden bizonnyal a négymagosak lesznek az elterjedtebbek. A CPU alapórajele 1,33-1,5 GHz, de burst módban ez az érték 1,8-2,4 GHz-re emelkedhet, illetve alacsony fogyasztású módban 500-532 MHz-re csökken. A grafikus mag alapórajele elég alacsony, 313 MHz, de burst módban több mint a duplájára, 667-688 MHz-re is felmehet. Trükkösen adta meg az Intel a négymagosok fogyasztását: 2-2,2 wattos SDP fogyasztási értéket jelölt meg. Ez annyit tesz, hogy általában tabletekre jellemző felhasználásnál (tehát internetezés, multimédiás tartalmak élvezete, szövegszerkesztés és hasonlók) ennyit kér a vas, de a komolyabb játékok és a CPU-t terhelő alkalmazások lényegesen nagyobb energiaigényre sarkallhatják.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!