Külső

Szinte nincs is már olyan notebookgyártó, amelyik ne rukkolt volna elő kicsi és költséghatékony netbookkal. Ezúttal a konkurensekhez képest kissé késve megjelent, hazánkban pár hete kapható Toshiba-üdvöskével, az NB100-zal ismerkedünk meg. Az apróság – a maga 225 mm-es szélességével – a legkisebb kicsik közé tartozik. Ha a kategóriateremtő Asus széles repertoárjához akarjuk mérni, akkor az Eee PC 901 közvetlen ellenfele, hiszen ugyanúgy Intel Centrino Atom platformos.

Rápillantva a kis Toshibára, két dolog tűnt fel. Az első, hogy meglehetősen vastag, a másik pedig, hogy már-már a 4:3-as képarányú notebookokhoz közelít az oldalaránya, ugyanis 225 mm-es szélességéhez 191 mm-es mélység tartozik, amit 30-33 mm-es vastagság egészít ki. Az ehhez tartozó 1,05 kilogrammos tömeg sem túl kicsi. Az NB100 háromféle színben kapható, mi az ezüstszürkével találkoztunk. Fedelét fényes bevonat és egy nagy Toshiba felirat díszíti.

Nagyobb notebookoknál kiveszőben van, és netbookoknál is ritkán látni az első élre helyezett csatlakozókat. A Toshiba a hang ki- és bemenetét tette ide. Hátulra – a kilógó akkumulátor két oldalára – az analóg monitorkimenet, valamint az Ethernet és a tápcsatlakozó került.

Kár, hogy nem a szinte teljesen üres bal oldalra tették a hangcsatlakozókat. Itt ugyanis meglehetősen furán mutat az egyetlen USB port és a zsanér közelébe helyezett Kensington aljzat. A másik oldalon már nagyobb a kínálat. Itt két USB, egy kártyaolvasó, köztük pedig a belső rész szellőzőnyílása sorakozik.

Több gyártó is igyekszik netbookjának formatervét nagyobb notebookjaihoz igazítani. Az NB100-at kinyitva nem nagyon láttunk ilyen törekvést. Egyedüli hasonlóság a nagyobb Toshibákkal, hogy a netbooknak is tükrös felületű a 8,9”-os kijelzője. A mindenhol visszaköszönő fekete szín meglehetősen komorrá teszi a kicsikét, amelynek formavilága az öt évvel ezelőtti gépekét idézi.

Örvendetes az a régi szokás, hogy a felső, monitoros panel teljesen lenyílik, ilyet netbooknál még nem láttunk. Sajnos már első ránézésre kiszúrtunk két kellemetlen részletet – a tükrös kijelző mellett –, amely a netbookok sajátosságai közé tartozik. A billentyűzet helyszűke miatt túl kicsi és nem túl szerencsés elrendezésű, a tapipad pedig szintén lehetne nagyobb, gombjai is nagyon aprók.

Belső

Alulról nézve jól látszik, hogy mennyire lóg ki az egyébként nem túl nagy kapacitású akkumulátor a gépházból. Ezen a téren a hasonló méretű Eee PC 901, Acer Aspire One vagy Fujitsu Siemens Amilo Mini ügyesebb megoldást kínál. A fenéklemezen, egy ajtócska mögött rejtőzik a cserélhető, 1 GB-os memóriamodul.

A kisméretű netbookok közül eddig csak az Eee PC-ket szerelhettük szét, azoknál valamivel igényesebb belső felépítést láttunk a Toshibánál. A nagyon stabil zsanérok alatt két csavar tartotta a helyén a picike billentyűzetet, ami jobb rögzítési megoldás az apró körmöknél. Ehhez a részhez egyébként pár alsó csavar kioldásával lehet hozzájutni.

Annak ellenére, hogy a kijelzőpanelnek meglehetősen hosszúak a vezetékei, nagyon szépen el vannak helyezve. A billentyűzet alatt, középen, egy kis fémdudor érintkezik a processzorral, amire a friss levegőt a jobboldali, pici ventilátor hajtja. A gép bal oldalát a 2,5”-os merevlemez tölti ki, amit egy lyukacsos műanyaglemez választ el a billentyűzettől. Nem biztos, hogy ez a két megoldás hűs üzemet biztosít majd.

Egy szinttel lejjebb további részletek tárultak fel. Az egyetlen Mini PCI aljzatot a Wi-Fi adapter foglalja el. Alatta a nagyobb északi híd és a picike Atom N270 processzor látható. A hozzájuk tartozó déli híd minden bizonnyal a nyomtatott áramkör másik oldalán rejtőzik. A szellőzés, vagyis inkább a billentyűzet melegítése szempontjából talán jobb lett volna, ha a jobban melegedő CPU és az északi híd kerül a fonákra. Arra is magyarázatot kaptunk, hogy miért nincs több csatlakozó a bal élen: azért, mert a merevlemeztől nem fértek volna oda.

Ha már a winchesternél tartunk, meg kell említeni, hogy a külső behatásoktól fémlemez védi. Ezt a fenéklemez felőli oldalára szerelték, közel a vezérlőelektronikáját tartalmazó nyomtatott áramkörhöz.

Platform - CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Hardvertartalmában a Toshiba NB100 klasszikus netbook. Az Intel Centrino Atom platformjára épül, tehát az 1,6 GHz-es egymagos, de Hyper-Threadinget támogató N270 processzorra, valamit az öregecske 945GSE északi hídra, amiben GMA950 integrált grafikus mag van. A triót az ICH7-M déli híd teszi teljessé. Melléjük 1 GB memória társul, mely itt egy cserélhető modul formájában manifesztálódik. A kijelző is a szokásos – mondhatni a szükséges minimum –, vagyis 8,9”-os, 1024x600 pixeles, a kis helyfoglalás miatt LED háttérvilágítású, az alacsony ár miatt pedig TN+film paneles. Háttértár tekintetében a konzervatívabb modellek közé tartozik az NB100, tehát hagyományos notebookwinchestere van – mégpedig 120 GB-os. Persze a 2,5”-os méret és a SATA csatolófelület a későbbiekben SSD-hez is jó lehet. A kommunikációs rész 10/100 Mbps-os Ethernetből, g-s Wi-Fi modulból és Bluetooth egységből áll, mint sok más netbooknál. Az operációs rendszer Windows XP Home. A géphez kategóriájában szokatlanul hosszú, 3 éves garanciaidő tartozik. Vételára ennek megfelelően a konkurensekénél magasabb, 125 000 forint. Az Eee PC 901 – igaz, hogy 12 GB-os SSD-vel és 2 év garanciával – 93 000 forintba, az Acer Aspire One pedig – 160 GB-os merevlemezzel, de csak egy év garanciával – 105 000 forintba kerül.

Rengetegszer lemértük már az Atom N270-et és a hozzá kapcsolódó platformot, ezért most nem fogjuk ismételni magunkat. A Toshiba NB100 szinte hajszálra ugyanúgy teljesített, mint az Eee PC 901 vagy MSI Wind, de az Eee PC 1000H sem tud lényegesen többet. A billentyűzeten ezúttal az Amilo Minihez hasonló „lassító” és nem asusos vagy MSI-s „turbo” gombot találtunk. Megnyomásával a CPU beállt 800 MHz-re, és a gép szép halkan tette a dolgát. Teljes, 1,60 GHz-es órajelén a kis netbook bőségesen elegendő volt a netbookos tevékenységekhez, tehát internetezeséshez vagy egyszerűbb videókhoz. A H.264 és VC-1 kódolású HD tartalmat 720p-s felbontásig tudta akadásmentesen lejátszani, ami az 1024x600 pixeles kijelzőt figyelembe véve bőven elegendő.

Toshiba NB100 - 120 GB-os, 2,5"-os Toshiba merevlemezzel

A netbookok között érdemi különbség csak a merevlemez teljesítményében szokott lenni. Az NB100 házon belüli Toshiba 120 GB-osa jobban ment, mint az Amilo Mini 1,8”-os Toshibája vagy az Eee PC 1000H 80 GB-os Seagate egysége.

Amilo Mini - 60 GB-os, 1,8"-os Toshiba, és Eee PC 1000H - 80 GB-os, 2,5"-os Seagate merevlemezzel

Kipróbáltuk a hordozható gépeknél kiemelt szerephez jutó Wi-Fi adaptert is. A teszteléshez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n Draft N szabványos routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM ThinkPad X40 notebookot használtunk. Az alábbi ábra szemlélteti tesztkörnyezetünket, egy kétszintes családi házat. A miénk mellett még egy Wi-Fi hálózat működött a környéken. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképp viselkedhetnek.

A routert az emeleten a 0-s pontba helyeztük, majd a házon belül az 1-3 pontokban mértünk. Ezután kimentünk a 4-es ponthoz, majd az utolsó két mérést egy szinttel lejjebbről, a kertből végeztük. A „Wi-Fi - LAN” teszteknél az egyik gép vezeték nélkül, a másik vezetékkel csatlakozott az Edimax routerhez, míg a „Wi-Fi - Wi-Fi” esetben minden kapcsolat drót nélküli volt.

Az Atheros g-s Wi-Fi modul hozta a tőle elvárható sebességet és hatótávolságot. Az Ethernet felé átlépte a 2,5 MB/s-os csúcssebességet, teljesen drót nélküli átvitelnél pedig közelítette a 2 MB/s-ot. Dicséretes a két falon keresztül mért (4-es pont) 2 MB/s-os illetve 1,2 MB/s-os tempó. Tesztkörnyezetünk legrázósabb, 5-ös pontján már eltűnt a jel, és a távolabbi 6-os pontban sem jött vissza egyik esetben sem.

Megjelenítés, bevitel

Szokásos, netbookosnak nevezhető a Toshiba NB100 kijelzője. Képátlója 8,9”-os, felbontása 1024x600 pixel, szóval a legtöbb weboldal megjelenítéséhez elegendően széles, de viszonylag kevés sorból épül fel. TN+film panelje LED háttérvilágítású, ennek megfelelőek a jellemzői is. Betekintési szögei meglehetősen kicsik, amit legalább a függőleges tengely mentén jól kompenzál a nagymértékben dönthető felső rész.

Megvizsgáltuk a panel színhelyességét is. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro, illetve az Eye-One Match szoftverrel végeztük. A programok azt vizsgálják, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Kalibrálás előtt az általános, 11 deltaE körüli átlagos eltérést mértük, amit a Blue Eye Pro segítségével egészen szépen, 1,1 deltaE értékre sikerült csökkenteni. Ekkor csak a vörösnél lépte át az eltérés az elfogadható, 3-as deltaE értéket.

Átlagon felüli volt a kis Toshiba paneljának egyenletessége. Ugyan teljes sötétségben, magas fényerő mellett látszott a kijelző alsó sávjában elhelyezett négy fényforrás, de normál használatnál szemmel és műszerrel is szuper homogenitást tapasztaltunk. A TFT maximális fényereje elég magas, 214 cd/nm volt, ami a 0,4 cd/nm-es feketével több mint 500:1-es kontrasztarányt ad. A monitor erős napfényben is – már amennyire erős lehet november végén – jól olvasható volt, szóval netbookos viszonylatban meg voltunk vele elégedve.

A tapipaddal már akadtak problémák is. Arra számítottunk, hogy meglehetősen kicsi lesz, de ilyen szerencsétlen méretű és nyomású gombokat nem vártunk a Toshibától. Egy ilyen pici gépháznál túl nagy luxus a formatervért eldobni vagy fél centiméternyi területet. Ráadásul az aprócska gombok túl mélyen fognak, és nyikorogva járnak.

Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

Nagy érdeklődéssel figyeltük, hogy a kiinduláskor átlagos netbookos paramétereket mutató NB100 hogyan reagál majd a melegítésre. Kezdetben a felületén csak a tapipad és a memóriamodul környéke melegedett egy picivel 30 fok fölé. Huszonkét fokos szobahőmérsékletnél az Atom 54 fokos volt, a gépecske pedig kellemes, 16 dB körüli hangon duruzsolt.

Meghajtva a rendszert azonnal 60 fokra ugrott a CPU, és egy percen belül elérte a 65-öt, ahol a hűtés 20 dB-re hangosodott. Négy percre volt szükség a 70 fok eléréséhez, majd a nyolcadikban már 75-öt mutatott a mérő, ami tovább gyorsította a hűtőventilátort. Az ekkor hallható 27 dB már eléggé kellemetlen volt. Jó 20 perc alatt 80-81 fokosra melegedett az Atom, ami nem túl kellemes, de még az elfogadható tartományban van, mert hivatalosan 90 fokot is kibír. Eközben az NB100 már nem hangosodott tovább, de alaposan felmelegedett. Felülről többnyire csak közelítette a 40 fokot, de alulról több ponton alaposan átlépte. Ennél a konkurensek lényegesen jobbak, hűsebbek voltak.

Bár kilógott a gépecskéből az akkumulátora, 27,36 Wh-s kapacitásától nem vártunk csodákat. Az NB100 fogyasztása a szokásos volt, nyugalmi állapotban 17 wattot, terhelve 22-t mutatott a konnektoros mérő. Töltés közben 50-55 wattot mértünk, amiből hosszú töltési időre lehet számítani.

Minimális terhelésnél valamivel több mint 4 óráig ment a Toshiba NB100, amit filmnézéssel három és fél óra alá sikerült csökkenteni. Teljesen terhelt Atommal és bekapcsolt Wi-Fi-vel már csak alig több mint két és fél óra maradt. Nagyjából ugyanennyi időre volt szükség, ha a teljesen lemerült elemet kikapcsolt géppel akartuk feltölteni. Bekapcsolva nagyjából további fél órát kellett várnunk.

Értékelés

Melyek azok a pontok, amelyekben a Toshiba NB100 ki tud emelkedni a többi netbook közül? Valljuk be, lehetne ilyen több is. Monitora talán valamivel jobb az átlagnál, bár ott van rajta az a fránya fényes felület, amit nem mindenki szeret. Bizonyos esetekben előny lehet a kijelző teljes ledönthetősége. Ezzel kapcsolatos a kis Toshiba legfontosabb részlete, az általános minőség. Végre egy olyan kisgépet foghattunk kezünkbe, amelyet meg lehetett tartani a kijelző felső sarkánál fogva is. Ennél még lényegesebb az általánosan érezhető, konkurensekét meghaladó összeszerelési minőség. Az átlagosnál hosszabb, hároméves garancia ugyancsak jó jel, a cég erre az olcsó gépére is sokat vállal.

Kár, hogy a jó pontok mellett ott vannak a rosszak is. Szerintünk az NB100 legnagyobb hibája, hogy meglehetősen melegszik. Mi lesz vele nyáron, ha esetleg valaki a strandon használná? Általában nem szeretjük a kicsi netbookok apró billentyűit, amit a Toshiba kontraszttalan feliratozással fokozott, és a touchpad gombjai is elég aprók lettek. Mindennél nagyobb hátrány viszont a 125 000 forintos ár, amit kissé magasnak tartunk. Bízunk benne, hogy a vállalat ennél mutat majd többet is a netbookok egyre bővülő kategóriájában. Egy A300-hoz hasonló 10”-os kijelzőjű kis Toshibának nagyon örülnénk.

rudi

A Toshiba NB100-at a Toshiba hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.