Ethernet-sebesség és audiominőség, tuning

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga.

A sebességet tekintve egyértelmű, hogy a PCIe-es vezérlőkhöz képest a PCI-osak lemaradtak. A PCIe-esek 91–94%-ban képesek kihasználni a gigabites sávszélességet, a PCI-osak esetében a PCI busz 133 MB/s-os korlátja 57%-ra csökkentette ezt az eredményt.

Processzorterhelésben a PCIe-es Marvell és az Attansic vezérlők szerepeltek a legjobban, a PCI-os Realtek vezérlő pedig a sor végére érkezett be.

Audio

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

Az analóg kimeneten „mért” hangminőségi elemzések során nagyobb meglepetések nem értek minket, a Realtek kodekek (888, 888T, 889A) korábban is, és most is átlagosan jó/nagyon jó eredményeket értek el, a részeredmények általában nagyon minimális eltérést mutatnak. Kicsit talán meglepő az Asus P5K Deluxe-on található ADI kodek szereplése, a részeredmények alapján mi még átlagos értékelést sem adtunk volna neki, a zajszint, a dinamika, a THD és az IMD sem jó, főleg ha azt vesszük, hogy sokkal olcsóbb alaplapokon a Realtek kodekekkel nincs ilyen gond. A P5K Deluxe-ot próbáljuk meg SPDIF-en keresztül használni. Természetesen lemértük az MSI P35 Diamondhoz adott X-Fi Xtreme Audiót is, illetve egy régi, de kommersz Audigy 2-t is. A két kártya elég hasonlóan szerepelt, a 10 kHz-es IMD-t leszámítva mégis az Audigy 2 volt jobb. Az Audigy 2 esetében ez a gyenge IMD-eredmény túlságosan kiugró, ezért gyanítjuk, hogy hardverhibáról lehet szó (már körülbelül 3 éves a kártya).

Játékokban a processzor terhelését is kimértük. HL2 alatt (5.1-es hangzást használtunk) a P5K Deluxe lett a befutó, de ne felejtsük el, hogy ennek volt a leggyengébb a hangminősége. A többiek 15–22%-ra terhelték a processzort, ami egy Core 2 Duo E6750 volt: jobbat is el tudnánk képzelni. FEAR alatt mindössze 3–6% volt a CPU-terhelés mértéke.

Heat-pipe-osok küzdelme [+]

Az alaplapok bemutatása során már ismertettük az egyes típusokkal elért tuningeredményt, de ezeket most grafikonokon is ábrázoltuk. Mint már említettük, a Core 2 Duo E6750-es processzorunk valószínűleg 505 MHz-nél FSB-limites, ezért egyik alaplappal sem sikerült ennél magasabb FSB-órajelet elérnünk (kipróbáltunk egy E6700-at is, és azzal is 505 MHz volt a legnagyobb elért FSB-órajel, tehát nem is biztos, hogy az E6750-nek FSB-limitje van). Ezzel a processzorral általában 495 és 505 MHz-es FSB-t értünk el, csak a Foxconn MARS-sal voltak problémáink, ezzel mindössze 440 MHz-ig jutottunk. Mindebből arra a következtetésre jutottunk, hogy egy Core 2 Duo mellé ebből a szempontból – a kivételtől eltekintve – mindegy, hogy milyen alaplapot választunk. A 2 MB L2 cache-es processzorokat az alaplapok ennél biztosan magasabb FSB-n képesek járatni, tehát ne ez alapján válasszunk típust.

A Core 2 Quad már más történet, ezzel a processzorral már kibukott az alaplapok esetleges BIOS-beli vagy tervezésbeli hiányossága. Az első helyeket az Asus P5K Deluxe és az Abit IP35 Pro szerezte meg, talán nem véletlenül, hiszen ez a két gyártó volt mindig is a legelkötelezettebb a tuning mellett. Ugyanakkor az olcsóbb Asus P5K is jól szerepelt, és említésre érdemes még az MSI P35 Neo is, ezekről nem gondoltuk volna, hogy ilyen jó eredményt lesznek képesek elérni. A Foxconn MARS itt sem volt csúcson, na és az Abit olcsóbbik modellje, az IP35 lett a sereghajtó, talán egy újabb BIOS-szal ez a probléma megoldódik, de az is lehet, hogy nem, mert egyszerűen nem ilyen szintű terhelésre tervezték ezt a lapot. A Gigabyte közkedvelt S3/DS3 duója is jól szerepelt, továbbviszik a P965-S3/DS3 jó hírét. Ha azt vesszük, hogy a legnépszerűbb és legolcsóbb Core 2 Quad processzor mostanság a Q6600 2,4 GHz-es órajellel és 9-es szorzóval, akkor az elért 450 MHz-es FSB több, mint 4 GHz-es órajel elérését teszi lehetővé, szerintünk ez bőven elég.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!