C-PVA panel: ígéretesnek tűnik

OSD [+]

Az OSD nem túlságosan különleges, a Samsung monitoroknál megszokott menüpontokat találjuk benne. A Picture alatt beállíthatjuk a fényerőt, kontrasztot, élességet, kiválaszthatunk egy gyárilag beállított színprofilt (Text, Internet stb.) és a válaszidő mértékét, ilyet utoljára az EcoFit P2380 OSD-jében láttunk, igaz, ott más volt a menüpontok neve, itt Normal, Faster és Fastest (normál, gyorsabb és leggyorsabb), míg a P2370-en Normal, Mode1 és Mode2 volt (mintha csak egy prototípus lett volna). A válaszidő kérdésével később még foglalkozunk. A Color menüpont alatt a színbeállításra vonatkozó opciókat találjuk, míg a Size and Position almenüben a képernyő mérete és az OSD pozíciója a téma. A képernyő lehet Wide, illetve Auto módban, Wide, azaz szélesképernyős beállításban minden felbontást széthúz a monitor, míg Auto módban a két szélen egy fekete sáv látható. A Setup and Reset menüpont alatt további beállításokat találunk (az OSD átlátszósága, nyelve, bemeneti forrás stb.), az Information alatt pedig értelemszerűen a csatlakozásra vonatkozó információkat tekinthetjük meg (bemenet forrása, felbontás, képfrissítés). A fényerő és a kontraszt beállítására közvetlenül is lehetőségünk van, ráadásul az Auto gombhoz hozzárendelhetünk egy további, tetszőleges menüpontot (alapbeállítás szerint a Magicbright a profilokkal).

Most pedig lássuk, hogy mitől is különleges ez az F2380-as! Mint már említettük, a szóban forgó típus 20"-os kistestvérével (F2080) együtt a C-PVA néven ismertté vált panelre épül, ami egy vadonatúj fejlesztés. Egyes források szerint a C betű a circular rövidítése, a rossz nyelvek szerint viszont a „cheap”-re, azaz az olcsóságra utal, egyelőre egyiket sem tudjuk megerősíteni. A C-PVA elvileg a már jól ismert és bevált S-PVA olcsóbb változata magasabb válaszidővel, de hogy ezen kívül mi változott meg, arra vonatkozólag szintén nincsenek információink. Ez egyébként is lényegtelen, az a fontos, hogy a monitor használat közben miként teljesít. Nem mellesleg az F2380 igen impresszív paraméterekkel rendelkezik. 3000:1 kontrasztarányához 300 cd/m²-es fényerő párosul, ami mély feketét sejtet. Betekintési szögei mindkét irányból 178 fokosak, ahogy azt már megszokhattuk az összes többi PVA panel esetében. A két új modell csak az sRGB színtér megjelenítésére képes, tehát egyértelmű, hogy az E-IPS-hez hasonlóan nem grafikusoknak szánták őket. A 45 wattos fogyasztás igen alacsony, ha tekintetbe vesszük a 23 colos méretet, a 16,7 millió megjelenített szín (8 bit) pedig a minimálisan elvárható szint. Ami tehát a paramétereteket illeti, az F2380 magas kontrasztarányával a Dell 2209WA fölé kerekedik, viszont picit magasabb annál a válaszideje. De mi a helyzet a gyakorlatban?

Gyári profilok: Custom / Text / Internet [+]

Game / Sport / Movie [+]

Az OSD szemrevételezése után a kalibrációval próbálkoztunk, de előtte bemértük a különböző, monitor által előre eltárolt profilokat is. Az öt plusz egy profil a színhelyesség szempontjából nem vizsgázott túl jól, a deltaE értéke minden esetben a hármas érték felett maradt, ami teljesen kalibrálatlan állapotra utal. A gamma 1,9 és 2 között váltakozott, ami a sötétebb képrészleteknek enyhén szólva sem kedvez, az árnyékok eltűnnek (a gamma Mode2-es és Mode3-as beállítása csak tovább ront a helyzeten). A fényerő és a színhőmérséklet profiltól függően nagyon széles tartományban mozog, igencsak véletlenszerű benyomást keltve bennünk. A deltaE a fekete és annak egyes árnyalatainál volt a legmagasabb, ebből kifolyólag a többi szín sem volt elfogadható. A Text módot használva besötétedett, fakó és csúnya lett a kép. Internet módban kielégítő volt a fényerő, talán ez az egyik legjobb a mindennapi használatra. A másik a Game mód, ez szerintünk a nappali fényviszonyok között a legelfogadhatóbb beállítás. A Sport mód ismét csak túl sötét lett, kékesszürkések, hidegek lettek a színek, míg a Movie mód ennek az ellenkezője, bár a fényerő nem változott, de vörösesek lettek az árnyalatok. A kalibrátorral bemért profilok láttán tisztázódott, hogy az F2380 a Dell 2209WA-hoz hasonlóan csak az sRGB színteret képes megjeleníteni.

Az F2380 bekalibrálva

Miután végignéztük a gyári profilokat, bekalibráltuk a monitort az erre szakosodott programok által leginkább ajánlott 120 cd/m²-es fényerőre, 2,2-es gammára és 6500 kelvinre (Graphics/Custom módban). Az F2380 a kalibrátor alatt kezes báránnyá változott, a deltaE átlagos értékét 0,5-re csökkentettük, igaz, a vöröset sehogyan sem sikerült az egy alá csökkenteni, a programban látható csúszkák a három alapszín beállításánál csak akkor álltak középre, amikor a vöröset magasra állítottuk, a zöldet és a kéket pedig alacsonyra, így a vörös picit erősebb lett a kelleténél. A gamma, a színhőmérséklet és a fényerő ugyanakkor tökéletes lett. Bekalibrált állapotban a feketén 0,1 cd/m²-t mértünk, ami jobb, mint a Dell 2209WA 0,2 cd/m²-es értéke. A fényerő 50%-os kontrasztarány mellett 21 cd/m²-re csökkent, ami kellően alacsony. 100%-os kontraszt mellett 33 cd/m²-t mértünk, tehát a két funkció szépen elválik egymástól. 50%-os fényerővel 143 cd/m²-t, 100%-os fényerővel pedig 264 cd/m²-t jelzett a program, ami elmarad a gyártó által specifikált 300 cd/m²-es értéktől, de ez nem túl nagy probléma. Ennél fontosabb, hogy maximális beállítások mellett 0,1 cd/m²-t mértünk a feketén, ami 2640:1-hez kontrasztarányra utal, s bár ez alacsonyabb, mint a gyártó állítása szerinti 3000:1, de a program kerekít, és ha tegyük fel valójában 0,08 cd/m²-t mért, akkor már bőven 3000 felett járunk. A „tesztek” láttán egyértelmű, hogy a C-PVA megörökölte az S-PVA magas kontrasztarányát, mély feketéjét, ezzel pedig az E-IPS fölé tud kerekedni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!