IPEAK és FC-test
Az Intel meghajtótesztelésre kifejlesztett IPEAK szoftvere következik. A programcsomagban található Win32 Disk Tracing Kit egy memóriarezidens program, mellyel minden I/O műveletet rögzíthetünk (mint egy scriptet), így azt később a RankDisk programmal visszajátszhatjuk, ezáltal minden futtatáskor szektorról-szektorra ugyanazt a műveletsort hajtatjuk végre a háttértárolóval. Ha 1000-rel elosztjuk a RankDisk végeredményét, eredményül kapjuk a merevlemez-alrendszer másodpercenkénti I/O műveleteinek számát az adott script alatt. A scripteket mi magunk készítettük. Gyakorlatilag ez az a teszt, amely a leghitelesebb eredményeket adja a merevlemezek sebességét illetően, hiszen valódi, mindennapi alkalmazásokat, játékokat indítottunk el, futtattunk, teszteltünk.
Az első tesztben általános használatú programokat indítottunk el, futtattunk, használtunk, tehát szerintünk az itt elért eredmény a leginkább mérvadó egy merevlemez sebességét illetően. Az új 74 GB-os Raptor picit lassabb a 150 GB-os változatnál, és 8%-kal gyorsabb a régi 74-esnél.
Amikor játékok futtatását, elmentett állások, pályák betöltését, egyszerű játékot vettünk fel a programmal, ugyanazt az eredményt kaptuk, mint előzőleg. A két újfajta Raptor nagyjából megegyező sebességű, és a régi 74 GB-os változat ezúttal is lemaradt 10%-kal.
Végül az operációs rendszer (Windows XP) betöltődésének idejét szimuláltuk, itt a 150 GB-os változat volt a leggyorsabb, és a két 74 GB-os verzió közel ugyanolyan gyors volt.
Az IPEAK tesztekben elért eredmények alapján (melyek a valós használatot a legjobban reprezentálják) a 150 GB-os Raptor lett a leggyorsabb merevlemez.
Következzen a már jól bevált FC-Test, azaz fájlmásolás-teszt. A programmal előre meghatározott méretű és számú fájlt hozhatunk létre a merevlemezen (írásteszt) különböző példák alapján. Ezek a példák a mindennapi használatra jellemző fájltípusok/fájlméretek, pl. ISO fájlok (600–700 MB, tehát CD-méretűek), MP3 zenék (2–10 MB-osak), a Windows állományai (1 kB-tól 1 MB-ig) és így tovább. Természetesen ha ezeket a fájlokat mind mi generáljuk, úgy mindig ugyanannyi és ugyanolyan méretű állományt kapunk, garantálva ezáltal a változatlan környezetet. Az így létrehozott fájlokat később szintén a programmal egy-egy kattintással átmásolhatjuk, átmozgathatjuk, letörölhetjük, tehát azokat a műveleteket végezhetjük el, amelyeket mindenki szokott a számítógépen. A program ezután kiírja, hogy a merevlemez az adott művelettel mennyi időt töltött, megadva a műveletvégzés sebességét (MB/s-ban).
Mi tehát az FC-Test három példáját használtuk fel, amelyek a következők voltak:
- MP3 – 270 darab 2–10 MB-os fájl, összesen kb. 1 GB méretben
- ISO – 3 darab 4–700 MB-os fájl, összesen kb. 1,6 GB méretben
- WIN – 9006 (!) darab 1 kB–1 MB-os fájl összesen kb. 1 GB méretben
Ezeket a programmal először létrehoztuk, tehát ráírtuk a merevlemezre (create), majd az adott könyvtárból beolvastuk a merevlemezről (read), és végül átmásoltuk az adott merevlemezen egy másik könyvtárba (copy). Csak a másolást futtattuk (háromszor), majd a legjobb időeredményt (másodperc) jegyeztük fel, tehát az FC-Test esetében a kisebb érték a jobb.
A sorrend mind a három tesztben azonos, elsőként a 150 GB-os Raptor végzett a másolással, másodikként az újfajta 74 GB-os Raptor futott be, míg a régi Raptor 14–20%-kal maradt le utóbbi mögött, ami komoly fegyvertény, hisz ha belegondolunk, 20–30 GB-nyi anyag másolása esetén itt már hosszú időről van szó.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
