A BIOS és a tuning
Asus P7P55D BIOS [+]
MSI P55-GD65 BIOS [+]
Gigabyte P55-UD4 BIOS [+]
A négy alaplap a BIOS szempontjából mindazt felkínálja ami szem-szájnak ingere, ez alól egyik sem kivétel. A Gigabyte P55-UD3-asa teljesen megegyezik az UD4-gyel, tehát aki az előbbit veszi meg, az sem fog lemaradni semmiről. Az összes alaplap BIOS-áról elmondható, hogy jól felépített, átlátható és a tuningopciók bőséges kínálatát nyújtja széles intervallumokkal és kis lépésközökkel (gondolunk itt például a fesztültségekre), ennél több nem is igazán kell egy átlagfelhasználónak. Amit érdemes megemlíteni, az a ventilátorszabályzás és a különböző automata túlhajtási lehetőségek. Az Asus a CPU és a ház ventilátorát engedi szabályozni, három fokozat létezik, a Standard, a Silent és a Turbo. Mi egy a fordulatszámot százalékosan és/vagy a processzor hőmérsékletétől függően vezérlő opciót szívesebben látnánk itt. Az MSI nagyon belehúzott az utóbbi időben, a GD80 is nagyon jól sikerült szinte minden szempontból. A P55-GD65-ön a CPU ventilátorát a hőmérséklettől függően szabályozhatjuk, és beállíthatjuk azt is, hogy a légkavaró maximum hány százalékig pörögjön fel. A Core i7-870-esen található hűtést úgy állítottuk be, hogy legfeljebb 45 fokig melegedjen a CPU és maximálisan 12,5%-on forogjon a ventilátor, és a gép teljesen elhalkult, még amikor tuningra került a sor, sem hangosodott be. Ezt szeretjük! A GD65-ön két további ventilátor szabályzására van lehetőségünk, de ezek esetében már csak az 50/75 és 100%-os forgási sebességek közül választhatunk. A GD65 a GD80-nal ellentétben nem méri a CPU-fázisok hőmérsékletét, tehát ilyen opció nincs is a BIOS-ban. A Gigabyte alaplapjainak BIOS-ában tetszett az M.I.T Current Status menüpont, ahol a processzor belső részegységeinek, illetve a memória beállításait láthatjuk viszont szép és rendezett formában. Tetszett az is, hogy egy nagy tuningos menün belül különválogatták az órajeleket, feszültségeket és memóriabeállításokat, így nagyon jól átlátható az egész. Sajnos a ventilátorvezérlésben a Gigabyte a legszegényesebb, csak egyetlen ventilátort irányíthatunk, azt is csak aszerint, hogy az PWM-es vagy Voltage módban van-e. Szerencsére a windowsos EasyTune 6 alatt az MSI-hez hasonló szabályzásra is lehetőséget kapunk.
Az előző P55-ös összevetés során a különböző gyári, automata tuningprogramok nem igazán győztek meg minket létjogosultságukról, egyedül az MSI-féle OC Genie volt az, amiben láttunk fantáziát. Ez talán a korai BIOS-oknak tudható be, mindenesetre az Asus és a Gigabyte is némileg javított a helyzetén, legalábbis a mi szemünkben. A Gigabyte EasyTune 6-os programjának Quick Boost nevezetű opciója is egy ilyen gyári, automata tuningoló, ez a 2,93 GHz alapórajelű Core i7-870-est 3,8 GHz-re küldte fel 1,35 V-os feszültség társaságában. Egyetlen problémánk ezzel csupán annyi, hogy a program nem ellenőrzi a stabilitást, gyakorlatilag olyan, mintha csak az előre „betáplált” paramétereket állítaná be a BIOS-ban, aztán vagy megy és stabil a gép, vagy nem. Ennél egy fokkal jobbnak tűnik az Asus BIOS-ában található OC Tuner Utility, ami előző tesztünkben csődöt mondott. Ez „max performance” módban 3893 MHz-re húzta a processzort, 1,31 V-ra állította a feszültséget, viszont a memóriát visszaskálázta DDR3-1160-as beállításig. A gép stabil volt (tudjuk, hogy ennél többet tud a CPU), de nem teszteltük órákig vagy napokig. Ugyanakkor a windowsos „Auto tuning” a TurboV egyik opciója, ugyanezt a feladatot látta el, sokkal lassabban és kevesebb eredménnyel. Az Auto tuning 3454 MHz-ig hajtotta túl a CPU-t, de ehhez kb. 10-szer újraindította a gépet (minden újraindítás után újrapróbálkozik és ellenőrzi a stabilitást), tehát nem igazán látjuk az értelmét. Az EPU6 nem volt felinstallálva, mert úgy tudjuk, hogy a két program összeakad (ez is elég érdekesen hangzik). Az MSI-féle OC Genie 3733 MHz-ig emelte a processzor órajelét, ami szintén jól hangzik, de a CPU feszültségét 1,42 V-ra, a memóriáét pedig 1,716 V-ra emelte. Azt elfogadjuk, hogy a CPU-nak ennyi kakaót adott, aki tuningolni akar, és az szerezzen be egy jó hűtést, de a memória 1,7 V-ra emelése nem tetszik, hiszen az Intel maximálisan 1,65 V-ig garantálja az integrált memóriavezérlőt is tartalmazó Core processzorok működését, márpedig nem létezik, hogy az MSI garanciát vállaljon a CPU-ra is. Az OC Genie használatával egyetemben kikapcsolnak az energiatakarékossági funkciók (C1E, EIST), tehát lőttek az alacsony fogyasztásnak.
| CPU-tuning CPU és CPU_VTT feszültség: 1,35 V RAM feszültség: 1,65 V |
Asus P7P55D | MSI P55-GD65 | Gigabyte P55-UD4 és UD3 |
| CPU-órajel / BCLK | 4190 MHz / 190 MHz | 4190 MHz / 190 MHz | 4200 MHz / 210 MHz 4095 MHz / 195 MHz |
| QPI | 3047 MHz | 3047 MHz | 3360 MHz 3120 MHz |
| Northbridge (UCLK) | 3428 MHz | 3428 MHz | 3780 MHz 3510 MHz |
| Memória | DDR3-1522 | DDR3-1522 | DDR3-1680 DDR3-1560 |
| BLCK-tuning (alacsonyabb szorzóval) | 190 MHz | 200 MHz | 210 MHz 195 MHz |
Bárhogy is, ezek az autotuning funkciók nem helyettesítik az emberi kéz által végzett túlhajtást, az ember ugyanis képes arra, hogy figyelembe vegye a külső körülményeket (ezt egy Windows-program vagy egy chip nem látja) és tud finomítani a beállításokon. Nem meglepő tehát, hogy saját kezűleg jobb eredményeket értünk el mind a négy alaplappal, mint amit ezek a programok produkálni tudtak, lásd a táblázatot. Ezek után biztosan vagyunk benne, hogy javultak a BIOS-ok, mert a csúcskategóriás alaplapokkal maximum 3960 MHz-et sikerült elérnünk (Gigabyte P55-UD5), de a többiek még ennél is gyengébbek voltak, holott ugyanazokat az alkatrészeket használtuk. A korábbi eredmények megtekinthetők itt.
BIOS
| Alaplap típusa | Asus P7P55D | MSI P55-GD65 | Gigabyte P55-UD3 | Gigabyte P55-UD4 |
| BIOS típusa | AMI | Award | ||
| Tesztelt verzió | 1102 | 1.5 | F5 | F4 |
| Beállítható FSB (internal base clock) | 80-500 MHz | 100-600 MHz | 100-1200 MHz | |
| Szorzó | állítható | |||
| PCIe-órajel | 100-200 MHz | 90-190 MHz | 100-150 MHz | |
| QPI Data Rate (Core i7-870) | 4270 MHz, 4800 MHz | 16x, 18x | x32, x36 | |
| DRAM szorzók | DDR3-800, DDR3-1066, DDR3-1333, DDR3-1600 Ai OverClock Tuner D.O.C.P állásban: DDR3-1800, DDR3-1866, DDR3-2000, DDR3-2133 |
3x, 4x, 5x, 6x | 6.0, 8.0, 10.0, 12.0 | |
| Uncore frequency / ratio | nem állítható | |||
| Feszültségek | ||||
| CPU | Offset módban: +0,00625 és +0,50000 V között Fixed módban: 0,85000 és 1,70000 V között |
0,87000 és 2,07000 V között | 0,50000 és 1,90000 V között | |
| RAM | 1,2 és 2,0 V között az OV_DRAM kapcsolóval 2,5 V-ig |
0,906 és 2,405 V között | 1,300 és 2,600 V között | |
| QPI | - | QPI/VTT: 1,050 és 1,990 V között | ||
| További feszültségek és órajelek | IMC: 1,1 és 1,7 V között CPU PLL: 1,8 és 2,1 V között PCH: 1,05 és 1,15 V között DRAM DATA REF Voltage on CHA/CHB: 0,395x és 0,630x között CPU differential amplitude: 700/800/900/1000 mV (BLCK tuninghoz) CPU clock skew: 100 és 1500ps között Load-line Calibration: Disabled (Intel spec.), Enabled (stabilabb tuning) |
CPU PLL: 1,000 és 2,400 V között CPU VTT: 0,451 és 2,018 V között PCH 1.05(V): 0,451 és 1,953 V között DRAM_VREF_CA_A/B(V): 0,450 és 1,150 V között DRAM_VREF_DA_A/B(V): 0,450 és 1,150 V között CPU Amplitude Control: 700/800/900/1000 mV (BLCK tuninghoz) PCI Express Amplitude Control: 700/800/900/1000 mV (BLCK tuninghoz) VDroop Control: High (Intel spec.), Low (stabilabb tuning) |
CPU PLL: 1,600 és 2,540 V között PCH Core: 0,950 és 2,000 V között DRAM Termination: 0,530 és 1,235 V között Ch-A/B Data VRef.: 0,720 és 1,590 V között Ch-A/B Address VRef.: 0,720 és 1,590 V között CPU Clock Drive: 700, 800, 900, 1000 mV PCI Express Clock Drive: 700, 800, 900, 1000 mV Load-line Calibration: Disabled (Intel spec.), Enabled (stabilabb tuning) |
|
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
