Megjelenítés, bevitel
Mekkora is valójában ez a 16”-os, 16:9-es kijelző, és hogyan viszonyul a korábbi 15,4”-os 16:10-eshez? Nagyon kíváncsiak lennénk rá, hogyan jött ki az MSI marketingeseinek a 14%-kal nagyobb látótér, mert mi durván 2,82%-os felületnövekedést számoltunk, a picivel nagyobb képpontméret miatt pedig 2,45%-kal gyarapodtak a pixelek. Persze minél szélesebb a képünk, annál többet nyerünk a szélesebb kijelzővel. 16:9 oldalarányú videóknál például a régi, 16:10-es monitorok felületének 10%-án csak fekete sávot láttunk, szóval valahogyan biztosan elérhető az MSI oldalán olvasható 14%-os növekedés is, de általában nem ez a jellemző. Az alábbi ábra a két méret viszonyát szemlélteti.
A Samsungtól származik az MSI EX620 1366x768 pixeles kijelzőpanelje, mely természetesen TN+film paneles, így színhelyesség és betekintési szögek tekintetében nem szabad túl sokat várni tőle. Ahogyan az lenni szokott, színei hamar torzulni kezdtek: felülről nézve homályosodtak, alulról szemlélve szinte azonnal átfordultak, oldalról pedig sötétedtek, kékesszürkébe fordultak.
Megvizsgáltuk a kijelző színhelyességét is. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro, illetve az Eye-One Match szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.
A notebookoknál lassan már hagyománnyá válik, hogy a gyárilag beállított színprofil áltagosan nagyjából 10 deltaE egységgel különbözik az általunk elvárttól. Szerencsére ezen a megfelelő kalibrálás nagyon sokat tudott segíteni. Egyenletesség terén is lenne még hova fejlődni. Sötétben a feketén az átlagosnál valamivel jobban átütött a háttérvilágítás, a panel bal oldalán pedig az optimálisnál kisebb fényerőt mértünk. A maximális, 199 cd/m² mellett 0,7 cd/m²-es feketét mértünk, ami majdnem 300:1-es kontrasztarányt ad. Erős napfényben nehezen olvasható, de ennél sokkal zavaróbb a tükröződő felülete.
Sokszor bíráltuk már az MSI 15,4”-os laptopjainak billentyűzetét, melyeken a teljes méretű numerikus pad miatt rengeteg fontos gombot megnyomorítottak. Az első és legfontosabb kérdés, hogy kell-e egyáltalán multimédiás notebookra komplett számos rész. Az MSI szerint igen, szerintünk nem. A durván két centiméterrel szélesebb 16”-os masina láttán bíztunk benne, hogy helyelosztás terén most jobban járunk. Szerencsére így is lett, bár az elrendezés még messze van az optimálistól.
A korábbinál szélesebbek lettek a kurzormozgatók, igaz, még így is elmaradnak a normál gombok mögött. Méretüket úgy növelték, hogy részben betolták őket a numerikus padba, száműzték az eltévedt Í-t, és egy hangyányit rövidítettek a bal Shiften is. A nagyobb szélességet felhasználták az M és a most már úgy-ahogy elfogadható méretű jobb Shift közötti gombok hizlalására. Bár tesztgépünk szlovák feliratozással jött, látható, hogy a magyar ékezetes karakterek közül csak az Ű gombja vékonyított. Nekünk jobban bejön, ha az Á mellé teszik, és kétsoros Entert faragnak ki. Van még egy keskenyített gomb, a magyar kiosztás 0-ja, és az Í sem teljesen talált vissza a helyére. Nem a bal Shift mellett van, hanem a Space bal végéből kanyarítottak ki neki egy darabot.
Továbbra sem tartjuk szerencsésnek az Insert, Delete, valamint a PageUp és PageDown elhelyezését. Az aránylag jól elérhető Home és End is a numerikus részre került, de a „világ legtöbbet nyomogatott gombhármasa” címre esélytelen PrintScreen, Scroll-Lock és Pause persze ott sorakozik, sokkal elérhetőbb helyen. Egy szó mint száz, elrendezésben van javulás, de bőven maradt még csiszolnivaló.
Gépelési komfort szempontjából az EX620 nem emelkedik ki a notebookok átlagából, pozitív és negatív irányban sem. Egy fekete pontot azért érdemel a gombsorok nyomás közbeni horpadása miatt. Érdemes még megemlíteni a széles laptopon felvett gépelési pozíciót. A billentyűzet fő része elé ülve látásunk nem a monitor közepére, hanem attól fél arasznyival balra fókuszált. Ez mondjuk a Windows középre helyezett bejelentkezőjénél vagy üzenőablakainál kissé komikus volt, de a megnőtt jobb peremre odarakhattuk kommunikációs programjainkat, különböző listáinkat. A kijelző magassága az átlagos 800 pixelhez képest 32 képponttal csökkent (körülbelül ilyen nagyságú egy böngésző címsora).
Nagyjából meg voltunk elégedve az EX620 többi kezelőszervével, igaz a tapipad lehetne valamivel nagyobb, és bízunk benne, hogy csak a tesztgép felső érintőmezője nyikorog erősebb nyomáskor. Ezen a részen a leghasznosabb az energiakímélő profilokat váltó Eco gomb, valamint az MSI Exclusive Cinema Pro aktiválója, ami videózás közben egy nyomásra élénkebbre állítja a kijelző színeit, és ad egy löketet a hangzásnak is. Tetszett a hullámos csuklótámasz és a kék visszajelző fények jobbra előre helyezett sora, de a két krómkeretes hangszórót valahogy nem találtuk odaillőnek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
