Kétmagos erőviszonyok

A kétmagos processzorok és a köréjük épülő rendszerek elemzésekor számunkra is meglepő eredmény született. A mindenki – de legfőképpen az Intel – által a lehető legjobbnak titulált, új, Core 2 Duo mégsem bizonyult minden tekintetben legjobbnak. Vagy mégis? A kérdés eldöntéséhez alaposan megvizsgáltuk a platformok költségeit, kilátásait. Hogy az újdonságokról és az érdekességekről se maradjunk le, a szokásos piaci ízelítőt sem hanyagoltuk el. A cikkben közölt árakat nagykereskedelmi partnereink listái alapján képeztük kiskereskedői haszon és 20% áfa hozzászámításával.

A kétmagos processzorokra épülő platformok összehasonlítását egy gyors teljesítményelemzéssel és történelmi betekintéssel kezdjük. A mélyebb részletek tesztjeinkben olvashatóak. A legelső kétmagos x86 (tehát általános értelemben vett PC) processzor a Pentium D volt, ami két Pentium 4 chip laza összefogásával jött létre. A hatalmas órajeleket elérő processzormagok a rendszerbuszon keresztül kommunikáltak. Az egész NetBurst architektúráról, amely a Pentium 4 sorozat alapja volt, annyit kell tudni, hogy az Intel teljesen letett róla. Utódja, a Core Duo, valamint kicsit finomított követője, a Core 2 Duo architektúra felépítéséhez a Pentium 3-hoz kanyarodtak vissza, de a NetBurst időszak tapasztalatait is felhasználták. Az eredmény a legutolsó Pentium sorozattól merőben eltérő struktúra lett. Az AMD Athlon 64 X2 két magja sokkal szorosabban működik együtt, mint a Pentium D párosa, és jelentősen alacsonyabb órajelen is lépést tart vele.

Miért kell egy aktuális elemzéshez ennyire visszanyúlni a múltba? Azért, hogy a háromféle processzor különböző lélektanát megértsük. Jellegében az Athlon 64 X2 és a Core 2 Duo közelebb áll egymáshoz, mint a két Intel architektúra. A Pentium D 3 GHz-et meghaladó órajelen járt, hosszú futószalagos processzormagjai között laza volt a kapcsolat, és rettenetesen melegedett. A Core 2 Duo és az Athlon 64 X2 nemcsak a magok szorosabb összefűzésében, az alacsonyabb órajelekben és a kisebb fogyasztásban különbözik a Pentium D-től, hanem telesítmény-karakterisztikában is. Ez a kacifántos szó annyit jelent, hogy a Core 2 Duónak és az Athlon 64 X2-nek ugyanazok az alkalmazások fekszenek, ugyanolyan mértékben. Most már nincs olyan, mint a Pentium D és az Athlon 64 X2 összevetésekor, hogy az egyik bizonyos tesztekben jobb, a másik pedig másokban. Szerencsére az új platformok órajelben is közel állnak egymáshoz. A Core 2 Duo és Athlon 64 X2 viszonya nagyjából úgy alakult, hogy azonos órajelen a Core 2 Duo átlagosan 15-20%-kal gyorsabb. Ahhoz, hogy a Pentium D lépést tudjon velük tartani, több mint 50%-kal magasabb órajelre van szüksége.

Az ár felől közelítve is fel lehet vázolni a helyzetet. Az Athlon 64 X2-t akkor érdemes megvenni, ha a Core 2 Duoval azonos órajelű és nagyjából 20%-kal olcsóbb nála. A Pentium D akkor lehet nyerő, ha jelentősen olcsóbb a konkurenseknél, vagy rettenetesen magas órajelen jár. A kalkulációba a processzor mellett az alaplapot, memóriát, esetleg más komponensek árát, továbbá egyéb szempontokat, mint pl. fogyasztás és melegedés is figyelembe kell venni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!