Mizu? Meizu?

– Na, egy újabb iPod-koppintás! – kiáltottak fel szinte egyöntetűleg a PROHARDVER! ügyeletes hírszerkesztői, amikor szokásos napi anyaggyűjtésük során pár hónapja ráakadtak a Meizu új miniplayeréről szóló kis szösszenetre. Bár kétségtelen tény, hogy a miniplayer számos hasonlóságot mutat a világ legnagyobb példányszámban eladott hordozható zenegépével, elhibázott lépés lenne minden egyes piacra dobott médialejátszót az amerikaiak nagy sikerű, egyben komoly ellentáborral rendelkező iPodjához hasonlítani, annál is inkább, mivel Szingapúrban azért nyomul még egy Creative, Japánban egy Sony, Koreában pedig egy Cowon. Lényegében ez az a négy gyártó, amelyre eddig azt lehetett mondani, hogy konstans, kitűnő minőségű lejátszókat állít elő, bár a legjobb imázsa vitathatatlanul az almás holmiknak van. Az alma azonban nem mindenkinek ízlik, éppen ezért jó hír lehet a válogatós vásárlóknak, hogy a fenti csapat könnyen kibővülhet a jövőben.

Pedig itthon egy éve még csak hírből sem nagyon ismerhettük ezt az egzotikus nevű, jobbára hazájában hódító kínai márkát, nade sebaj, hallani még biztosan fogunk róluk, pláne, mivel a miniplayerrel sikerült valami olyat alkotniuk, amit eddig egyik kis konkurensnek sem: összegyúrtak egy olyan flashmemóriás médialejátszót, amely ebben a formában nem szerepel a nagynevű vetélytársak kínálatában, ráadásul mindezt tették úgy, hogy minőségét, minőségérzetét tekintve a legkekecebb szemlélő is gondolkodás nélkül a felsőkategóriába sorolja a kis ékszerdobozt.

[+]

[+]

A névjegykártyánál is kisebb, mindössze tíz milliméter vastag miniplayer felépítésébe egyszerűen nem lehet belekötni, a Meizunak mindent sikerült oda és úgy raknia, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Az anyagminőség első osztályú: króm hátlap, fehér, üvegszerű (állítólag alumínium, szerintünk inkább jobb minőségű műanyag) előlap, kellemes tapintású, érintésérzékeny vagy nyomogatható kezelőfelület. Sehol egy sorjás felület, nyoma sincs a szép vonalakat otrombán megtörő csavaroknak, a miniplayer mégis bombabiztosan össze van rakva, az illesztések sziklaszilárdak és pontosak. Az előlapot és a hátlapot egy nagyon diszkrét védőfólia óvja a karcoktól, ez barátságos gesztus a Meizu részéről, ráadásul nem is kerül fél centnél többe. Persze, aki milliószám akar havonta lejátszót értékesíteni, annak ez is sok lehet.

[+]

Az hagyján, hogy a Meizu miniplayer úgy néz ki, ahogy, de még a csomagolását is sikerült tetszetősre alkotniuk a kínaiaknak – azért valljuk be, ebben ritkán jeleskednek arrafelé. Más kérdés, hogy a dobozon a típusnéven kívül semmi nem szerepel, a kihajtogatható belső tároló pedig csak a szokásos tartozékokat vonultatja fel – fülhallgató, USB-s adatkábel, bőrtok, puha törlőrongy, leírás, telepítőlemez –, de ne legyünk telhetetlenek (bár azért egy hálózati töltő még beleférhetett volna a csomagba).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!