Olyan 512 MB-os zenélő izét tessék adni

Manapság nincs könnyű helyzetben, aki hordozható zenelejátszó vásárlására adja a fejét. A töménytelen mennyiségű gyártó az erős keresletre alapozva rendkívül bő termékkínálatot nyújt, ezzel néha még azt is zavarba hozva, aki amúgy könnyen eligazodik a piacon. Sok vevő számára azonban gyakran csak két szempont játszik szerepet a készülék kiválasztása során: a tárolókapacitás, illetve a fogyasztói ár. Előbbi érthető, hiszen alighanem kijelenthetjük, hogy a (könnyen) cserélhető háttértárral ellátott hordozható médialejátszók kora lejárt, a legnagyobb forgalmat lebonyolító, flash memóriás változatok kapacitását így sehogy sem lehet bővíteni. Az ár kérdése már sokkal összetettebb, így például hazánkban is sok gyanútlan vásárlót csapdába ejtenek az áruházláncok különböző akciói; a vevő ilyenkor előbb-utóbb jó eséllyel rádöbben, hogy egy médialejátszó tudását manapság már korántsem csak a rajta tárolható adatok mennyisége jellemzi.

A minőséget (mind a felépítést, mind a hangminőséget tekintve), a tudásszintet és némely esetben a márkahátteret bizony meg kell fizetni. A különböző gyártók hasonló kapacitású lejátszói között ezek alapján lényeges, nem ritkán két-háromszoros árkülönbségek is lehetnek egyik-másik modell javára. A jelenséget kitűnően példázzák jelen bemutatónk főszereplői, melyeknek lényegében egy fő, közös vonásuk van: mindhárman 512 MB-os flashmemóriával rendelkeznek, azaz az elterjedten használt zeneformátumokat és azok tömörítési rátáit figyelembe véve nagyjából 4-6 AudioCD-t megtöltő zeneanyag fér rájuk.

[+]

A belépőszintet képviselő iDak M339-nak, a felső-középkategóriás Meizu E5-nek és a csúcsot képviselő iAUDIO U3-nak elég a csomagolására vetni egy pillantást, máris jól érzékelhető, hogy a lejátszók mely szegmensbe, árszintre pozicionálódnak. A médialejátszók doboz-dizájnereire fontos feladat hárul, előfordul ugyanis, hogy a határozott elképzelésekkel nem rendelkező vásárló pusztán a csomagolás vagy a külcsín alapján dönt, így az is teljesen érthető, hogy a legtöbb doboz „kirakatba” teszi magát a lejátszót, ahogy azt a bemutatóra érkezett típusoknál is tapasztaltuk.

Csomagolás

Az iDak lejátszójának kék kartondoboza a legegyszerűbb, ugyanakkor a legmasszívabb is egyben. A doboztervezők itt különösebben nem erőltették meg magukat, bár érdekességként előkerül az alma-motívum, ami, mint tudjuk, egy másik, csúcskategóriás készülékeket gyártó cég jele. A dobozon mindössze két műszaki paraméter: a háttérkapacitás, illetve a lejátszó színe van feltüntetve, utóbbit akár el is hagyhatták volna, hiszen a kis ablakon keresztül láthatjuk, hogyan néz ki maga a készülék.

Eleganciát sugall a Meizu E5 sötét doboza, melynek központi motívuma a lejátszón található tekerőgomb. Itt már jóval több információval lát el minket a gyártó a készülék tudását illetően; még a dekóderchip típusát is feltüntetik, de hogy lássuk, semmi sem tökéletes: arról nem informál minket a doboz, hogy magán a lejátszón kívül mit tartalmaz a csomagolás (kétségtelenül terjedelmes felsorolás lenne – de erről majd később).

A Cowon iAUDIO kellemes színösszeállítású dobozban érkezett, melyen a műszaki paraméterek mellett azt is feltüntették, hogy mit tartalmaz a csomagolás.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!