Ha Kirk kapitány tudta volna...
2016-ot írunk, december van, megint megdőlt a melegrekord; pár napja 22,7 fok volt Szegeden. Szabó nagymama kétszobás lakásának nappalijában ül, és fia levedlett 82 centis plazmatévéjén nézi a Barátok közt 12341. epizódját. A falon képkeret lóg, benne a néhai Szabó nagypapa képével... Aztán a nagypapa helyén feltűnik a kis Szabó Xavérka, a legkisebb unoka. Kázmér, a macska. A szomszéd Editke. Egy kép a Lánchídról. A Lacika esküvői portréja. Egy születésnapi családi fotó...
Szabó nagymama a képkeretre pillantva nosztalgikus hangulatba ringatja magát. Eszébe jutnak azok az idők, amikor télen még hideg volt és jól fűtött lakásában, Videoton tévéjén nézte a Barátok közt első részeit (akkor még Konta Barbarával). Azok az idők, amikor nem volt sem plazmatévéje, sem digitális képkerete...
Szocreál belsőépítészet az Enterprise-on
A sci-fi történetekkel, filmekkel általában az a bajom, hogy a készítők kevés kivételtől eltekintve nagyon nem éreznek rá a jövő ízére. Gondoljunk csak az Alfa Holdbázis vagy a korai Star Trek sorozatokra, ahol Kirk kapitány egy vibráló katódsugárcsöves monitoron keresztül kémleli elmélyülten a világűrt. Persze érthető, időgépet mégsem alkalmazhatnak a készítők. Különben (a kritikus közönség legnagyobb örömére) bizonyára másra hagynák a filmkészítés nyűgét.
A fenti rövidke történet Szabó nagymamával ugyan nem sci-fi, csak egyfajta vízió, mégis minden részletét felvállalom. Biztos, hogy a Barátok közt megél még egypár évtizedet, addigra vélhetően a plazmatévék sem kopnak még ki a köztudatból, a digitális képkeret meg (sajnos) nem az én agyszüleményem: most is itt pihen egy az asztalomon.
Minden elismerésem azé, akiben először felötlött a digitális képkeret elkészítésének gondolata. Az ötlet, hogy fogjunk egy kártyaolvasóval ellátott mini számítógépet (inkább médialejátszót), szereljünk rá egy bő tenyérnyi méretű színes TFT-t, rakjunk köré egy fa képkeretet, végül az egészet pakoljuk az asztalra, vagy aggassuk ki a falra, a régi kép helyére, legalábbis zseniális. Most aztán szívhatják a fogukat azon kevesek, akik még manapság is tucatminőséget nyújtó fotólabor üzemeltetéséből próbálnak egy kis plusz bevételhez jutni: először csak a fotóalbumok költöztek a számítógépre, CD-re, DVD-re, mostanra pedig már a képkereteket is utolérte a digitális forradalom.
Persze ahogy az a digitális eszközökkel lenni szokott, itt is előkerülnek többé-kevésbé hasznos plusz funkciók, azaz a képkeret nem pusztán a képkeretként funkcionál, hanem alkalmasint zenél, vagy videót is lejátszik tulajdonosának – éppúgy, ahogy egy digitális fényképezőgéppel sem csak fényképezni lehet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
