Új processzorok és egy chipset
Processzor megnevezése | Intel Core i7 | Intel Core 2 Quad | AMD Phenom |
Architektúra Családnév Kódnév |
Core Nehalem Bloomfield |
Core Penryn Yorkfield |
K10 Stars Agena |
Órajel | 2666-3200 MHz | 2333-3200 MHz | 2000-2600 MHz |
Támogatott memória | DDR3-1066 (DDR3-1333) | DDR2-800 / DDR3-1066/1333 | DDR2-800/1066 |
Gyártástechnológia | 45 nm Hi-K + Metal Gate | 45 nm Hi-K + Metal Gate | 65 nm SOI |
Tranzisztorszám (millió) | 781 (Bloomfield) | 2 x 410 (2 x Wolfdale) | 463 (Agena) |
Magméret (mm2) | 265 (Bloomfield) | 2 x 107 (2 x Wolfdale) | 285 (Agena) |
Stepping | C0 | C0 | B2 |
L1 cache | 4 x 32 kB adat (8 utas) és 32 kB utasítás (4 utas) | 2 x [2 x 32 kB adat és 32 kB utasítás (8 utas)] | 4 x 64 kB adat és 64 kB utasítás (2 utas) |
L2 cache | 4 x 256 kB (8 utas; 256 bit) |
2 x 6 MB megosztott (24 utas; 256 bit) |
4 x 512 kB (16 utas; 256 bit) |
L3 cache | 8 MB megosztott (16 utas; 256 bit) |
nincs | 2 MB megosztott (32 utas; 128 bit) |
SIMD | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2 | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1 | 3DNow!(+), MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSE4a |
Egyéb támogatott technológiák | C1E, EIST, Execute Disable Bit, EM64T, Intel VT | C1E, EIST, Execute Disable Bit, EM64T, Intel VT | DDPM, SPL, CoolCore, Enhanced Virus Protection, x86-64, AMD-V |
Rendszerbusz órajele | maximum 6,4 GT/s QuickPath Interconnect (azaz 6400 MT/s =3200MHz) | 333 MHz FSB – 1333 MHz QPB | 1800 MHz HyperTransport |
Feszültség | ~1,12 V | 1,25 V | 1,25 V |
TDP | max. 130 W | max. 130 W | max. 145 W |
Az Intel a már jól bevált, először a Penryn megalkotása során használt 45 nm-es (high k kapuoxid és fémalapú kapuelektróda) gyártástechnológiával építette fel a Nehalemet. A processzor 781 millió tranzisztorból áll és 265 mm2 alapterületű, ami a tömegtermelési szempontokat figyelembe véve kifejezetten nagynak számít. Ez már majdnem akkora, mint a K10 alapjául szolgáló Agena, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az Intel lapkája már 45 nm-en, míg az AMD processzora még 65 nm-es csíkszélességen készül.
Processzor megnevezése | Core i7-965 Extreme Edition | Core i7-940 | Core i7-920 |
"Core" órajel (CPU-magok) | 3,2 GHz | 2,93 GHz | 2,66 GHz |
"Uncore" órajel (L3 cache, északi híd) | 2666 MHz | 2133 MHz | 2133 MHz |
L3 cache mérete | 8 MB | 8 MB | 8 MB |
Támogatott memóriatípus | DDR3-1066 | DDR3-1066 | DDR3-1066 |
QPI-link sebessége | 6,4 GT/s | 4,8 GT/s | 4,8 GT/s |
"FSB" | 133 MHz | 133 MHz | 133 MHz |
TDP | 130 W | 130 W | 130 W |
"Overspeed" védelem aktiválva | Nem | Igen | Igen |
Bevezető ár | 999 USD | 562 USD | 284 USD |
A Nehalem felsőkategóriás változata, a Bloomfield három taggal indul útjára. Az új generáció Core i7 néven kerül forgalomba, míg a legek legje, a csúcskiépítés továbbra is Extreme Edition utótaggal ellátva látja meg a napvilágot. A Core i7 előtag után szokás szerint egy szám jelzi majd az adott modell családon belüli helyzetét, így tehát a Core i7-920 lesz a legalacsonyabb, 2,66 GHz-es órajelű verzió, a Core i7-940 középre ékelődik be 2,93 GHz-es frekvenciájával, a Core i7-965 Extreme Edition pedig 3,2 GHz-en teljesíti be sorsát. Érdemes egy pillanatra elgondolkodni és elmélázni az órajelek kérdésén: a két nagy processzorgyártó már évek óta nem gyártott 3,2 GHz-nél magasabb órajelű processzort, szemük előtt szinte csak és kizárólag az utasítások párhuzamos futtatásának felpörgetése lebeg a magok számának emelésével. A három Core i7-es az órajeleket leszámítva specifikációit tekintve minden tekintetben megegyezik egymással, a belső felépítés, a gyorsítótárak mérete, a QPI-linkek száma és még az úgynevezett FSB órajele is, ami a Core i7 processzorok esetében 133 MHz.
A Nehalemmel kapcsolatban éppúgy, mint az AMD processzorok esetében, nincs értelme FSB-ről beszélni, csak egy úgynevezett alapórajelről, amit felszorozva eredményül kapjuk a processzor, a memória és az "uncore" (uncore clock multiplier), azaz a processzormagokon kívül elhelyezkedő részegységek órajelét. Ez a rendszerbusz vagy "FSB" a Nehalem esetében alapértelmezés szerint 133 MHz-es órajelet vesz fel, így tehát kiszámolható, hogy a Core i7-920 huszas szorzóval rendelkezik (20 x 133), a memória DDR3-1066-os módra való beállításához pedig nyolcas szorzóra (8 x 133) van szükségünk - az alaplapok BIOS-ában ezt fogjuk viszontlátni.
A most bejelentett három típus közül a Core i7-965 Extreme Edition kiváltságosnak számít, ugyanis a processzorban található "uncore" területek, a harmadszintű gyorsítótár és az északi híd 2,66 GHz-es órajelen jár (míg az olcsóbb modellekben csak 2,13 GHz-en), ráadásul a túlhajtást megakadályozó "Overspeed" védelmet is deaktiválták benne. Ez annyit jelent, hogy a Core i7-940 és i7-920-as processzorok szorzóját nem módosíthatjuk felfelé, és a memóriaszorzó sem állítható nyolcnál, azaz 1066 MHz-es órajelnél magasabbra. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ez elég rossz hatással van a tuningra.
Intel Core i7-965 Extreme Edition [+]
Az új architektúra, azon belül is a Bloomfield a korábbi Intel Core 2 processzorokhoz nagyon hasonló tokozásban kerül forgalomba, viszont a chip alapterülete nagyobb, és az alján a megszokott 775 helyett 1366 érintkezőt találunk, azaz a Bloomfield alapú processzorok LGA1366-os foglalatba illeszkednek. A foglalatváltásra szükség volt, hiszen a QPI-linkek és az integrált memóriavezérlő processzorba való beépítése révén jóval több adatvezetékre van szüksége a CPU-nak.
A Core i7-920 hűtője balra, Core 2 Quad QX6700 hűtője jobbra [+]
A Core i7-920-as mellé csomagolt gyári Intel hűtő első ránézésre alig különbözik egy mostanság használatos Core 2 Quad gyári légkavarójától. Alapterülete alig nagyobb, a kupakkal egy rézbetét érintkezik, de az ezt körülvevő lamellák alumíniumból vannak, tehát semmi extra. Arról azonban ne is álmondjunk, hogy az LGA775-ös processzorhoz megvett hűtő illeszkedni fog az LGA1366-os foglalatba, a négy lefogató messzebb van egymástól, tehát az LGA775-ös hűtő nem passzol bele az új alaplapokba, melyek közül hármat most közelebbről is meg fogunk ismerni.
A három bemutatásra váró alaplap az Intel újdonsült X58-as chipkészletére épül - természetes, hogy egy ilyen szinten megváltozott architektúra mellé egy teljesen új lapkakészletre volt szükség. Tudható: a hasonló koncepciójú AMD K8/K10 alá kifejlesztett chipsetek évek óta szinte változatlanok, csak extráikkal tudnak egymás fölé nőni, a memóriavezérlő átkerült a processzorba, így a klasszikus értelemben vett chipkészletek egyik leglényegesebb funkciójára többé nincs szükség. Az északi híd szerepe lecsökken, és legfőbb, illetve lényegében egyetlen komolyabb feladatául a processzor és a különböző perifériák közti adatforgalom irányítását kapja.
Ezalól az X58 sem kivétel. Az új chipkészlet elsőként támogatja a Core i7-es processzorokat (melyek a beépített memóriavezérlő révén közvetlenül csatlakoznak a memóriához, de ehhez a chipkészletnek semmi köze), a processzor és az északi híd között pedig egy maximálisan 25,6 GB/s-os sávszélességet kínáló (6400MT/s=3200MHz/1000*64bit/8) QPI-link helyezkedik el. Az északi híd legfőbb feladata a CPU, a grafikus vezérlők és a perifériák közti kommunikáció vezénylése, az X58 támogatja a CrossFire és az SLI többkártyás üzemmódokat is, de az SLI-t csak abban az esetben, ha az alaplap gyártója megvásárolja az ehhez szükséges licencet az NVIDIA-tól. Az északi és a nemrégiben bemutatkozó ICH10-es déli híd között a jó öreg 2 GB/s-os áteresztőképességű Direct Media Interface található. A déli híd az X58 mellett is csak arra képes, amire egy P45-ös alaplapon, az IDE-csatlakozást már nem támogatja, hat darab, NCQ és RAID 0, 1, 0+1 és 5 tömböket is kezelő SATA-300-as portot kínál fel, 12 USB port kivezetésére ad lehetőséget, és egy-egy natív gigabites hálózati vezérlőt, illetve HD-audiót támogat.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!