Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés

Játékok

• Crysis Warhead (DirectX 10)
• James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
• Just Cause 2 (DirectX 10.1)
• Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
• DiRT 2 (DirectX 11)
• BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
• Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
• Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
• Aliens vs. Predator (DirectX 11)
• Metro 2033 (DirectX 11)

Az újonnan bemutatkozó Radeonokat az AMD a hozzánk eljuttatott dokumentációkban a GeForce GTX 470 és 480 párosához méri, amivel némileg mellélőttek, hiszen azóta az NVIDIA már kihozta a GTX 570/580-at is. Az AMD állítása szerint a HD 6970 kb. 15%-kal gyorsabb a GTX 480-nál, a HD 6950 pedig kb. 20%-kal gyorsabb, mint a GTX 470. Nos, hogy ez valóban így van-e hamarosan kiderül, mindenesetre ezekből a számításokból arra lehet következtetni, hogy a HD 6970 a GTX 580-nal lesz pariban vagy picit lassabb lesz annál, a HD 6950 pedig a GTX 570-nel fog versenyezni, hiszen ahogy az a GTX-eket bemutató cikkünkből kiderül, a GTX 580 kb. 20%-kal veri a GTX 480-at, míg a GTX 570 20-25%-kal gyorsabb a GTX 470-nél. A felsorolásból jól látszik, hogy a HD 6900-asok a csúcs GTX-ekhez hasonlóan a presztízskártyák szerepét töltik majd be, és drágán fogják adni őket. Egyes partnereinknél már feltűntek az első Radeonok, és ha minden igaz, akkor a HD 6970 kb. 15 000 forinttal lesz a GTX 580 alatt, a HD 6950 pedig pár ezressel olcsóbb lesz a GTX 570-nél; persze az árak a márkától is függenek, ráadásul folyamatosan változnak. Ebből következően tesztünk szereplőinek összeválogatásánál nem kellett sokat gondolkodnunk, egyszerűen a GTX 580-at és 570-et bemutató cikkünk eredményeit használtuk újra. Ebben az új GeForce-okon felül szerepelt még a korábbi két csúcs GTX is (470 illetve 480), és a Radeonok előző generációjának három képviselője, a HD 5850/5870 és 5970, illetve a HD 6870, ami picit kilóg a sorból, hiszen ez az AMD terminológusában immár inkább a középkategória csúcsának számít (bár itthon a hazai fizetésekhez mérten még mindig drága a többivel egyetemben). A játékokat 1920x1200-as és 2560x1600-as felbontásban és a maximálishoz közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük, ugyanis csak ezen beállítások mellett lehetünk benne biztosak, hogy VGA-limitesek a játékok.

A HD 6900-asokat sajnos kénytelenek voltunk egy nem hivatalos, elvileg béta meghajtóprogrammal letesztelni, és aki ismer minket, az nagyon jól tudja, hogy ettől ódzkodunk a leginkább, de nem volt mit tenni, nem állt rendelkezésünkre más driver a teszt készültének időpontjában.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replayt használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at és az Avatart úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során. A JC2-t és a HAWX-et eközben FRAPS-szel is mértük hogy legyen minimum fps-es eredményünk. Néhány teszttel ezelőtt észrevettük, hogy a Battleforge hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve. Immár egy újabb mérőkészüléket használunk, ami pontosabban és gyakoribb időközönként méri a fogyasztást, ezért a korábbi cikkeinkben szereplő fogyasztási eredmények és az újak nem hasonlíthatóak össze!

A két új Radeon üresjáratban a GPU feszültségét 1,1/1,175 V-ról 0,9 V-ra, órajelüket pedig 250 MHz-re csökkenti, tehát mondhatni majdnem olyan jól viselkednek, mint a korábbi Radeonok, és ez meglátszik a fogyasztásukon is, hiszen az előző Radeonokkal teljesítenek egy szinten. A GeForce-ok picit többet esznek, de ez szerintünk ebben az árkategóriában nem igazán mérvadó. Terhelve a HD 6950 esetében a HD 5870-hez közeli fogyasztást mértünk, ami szép eredmény, már amennyiben a 6950 valóban gyorsabb az előző generáció csúcskártyájánál. A HD 6970 már más téma, ez ugyanis sikeresen befogta a GTX 480/580 párosát, ám van valami, ami a grafikonról nem olvasható le, ez pedig a fogyasztás ingadozása. A grafikonon ugyanis egy olyan maximális értéket szoktunk feltüntetni, aminél nem mutatott többet a fogyasztásmérő (ráadásul felfelé kerekítünk), tehát ennél általánosságban kevesebbet esznek a VGA-k, a HD 6970 esetében azonban előfordult, hogy a mérőeszköz 440-450 wattot jelzett pár pillanatra. Ez további 10%-ot jelent, de végül azért döntöttünk a 395 wattos érték mellett, mert a második és harmadik futtatás során már 400 körül volt a maximum. A helyzet további érdekessége, hogy mindez a PowerTune alapállása mellett következett be.

Nyilvánvaló, hogy a fogyasztás mérséklése a lapkaméret és a tranzisztorszám növelése mellett lehetetlen küldetés volt, de egy ügyes trükkel a vállalat mérnökei megoldást találtak a problémára. Az új Radeonok által bevezetett technológia a PowerTune névre hallgat. Az elméleti alapok arra épülnek, hogy a GPU a futtatott programok kis része alatt van csak maximálisan kihasználva, vagyis az órajel valós idejű szabályzása a teljesítményre elhanyagolható hatást fejt ki, miközben a grafikus kártya fogyasztása érezhetően csökken. A PowerTune tehát nem tesz egyebet, mint megpróbálja a magórajelet olyan értékre belőni, ami aktuálisan nem jelent negatív hatást a teljesítményre, miközben a GPU energiaigénye csökken.

A PowerTune-ről részletesen írtunk már, azonban miután a kártyákat kézhez kaptunk, meg kellett vizsgálnunk, hogy mi az igazság. Három játék alatt teszteltük le a PowerTune hatását alap, -20% és +20%-os beállítás mellett. Röviden és tömören a lényeg az, hogy a +20%-os opció mellett nőtt a fogyasztás, de a teljesítmény nem, míg -20%-os beállítás mellett csökkent a fogyasztás, de a teljesítmény is. Ezek után azt tippelnénk, hogy a PowerTune-ra valójában a jövőben megjelenő hordozható gépekbe szánt chipek, illetve a kétchipes HD 6900-as miatt van szükség (ami még nem jelent meg), ugyanis ezzel a módszerrel beszabályozható a kártya a 300 wattos limit alá (amivel a számítógépgyártók elégedettek lennének), ugyanakkor ha szükség van rá, akkor mehet teljes erőbedobással. A PowerTune gyakorlatilag az Intel-féle Turbo Boost inverze, hiszen az ha a körülmények megengedik, akkor gyorsít (emeli a processzor órajelét), míg a PowerTune, ha a körülmények adottak (tehát a GPU kihasználtsága alacsony), akkor lassít (csökkenti a GPU órajelét).

Szerettük volna a HD 6900-asokat jobban szétszedni, de saját ügyetlenségünk miatt nem sikerült kiakasztani a műanyag rögzítő pöcköket, ezért végül csak eddig jutottunk. Más oldalak tesztjeiből tudjuk, hogy a HD 6800-asokéhoz hasonlóan a burkolat belsejében légterelőt alakítottak ki, és egy a GTX 570-nél is látott kilapított hőcső (heat chamber), azaz párakamra érintkezik a GPU-val, amire hűtőbordákat építettek. A ventilátor 80 mm-es, 1100 és 5800 rpm között képes pörögni.

Egy 24-25 °C-os szobában asztalon tesztelve a HD 6950 GPU-ja üresjáratban kb. 45 °C-ig melegszik, de aztán játék alatt képes 80-85 °C-ig emelkedni. A HD 6950 üresjáratban nagyon halk, 1100 rpm körül pörög a ventilátor, és terhelve is csak épphogy eléri a 2000-es fordulatszámot. A HD 6970 ezzel szemben 50-60 °C környékéről indul és 90-95 °C-ig melegszik. Azonos körülmények között még a GTX 580 sem melegedett be ennyire, de ami ennél zavaróbb, az az, hogy ehhez a ventilátornak 2700-2800 rpm-ig kellett gyorsulnia (hangos volt), míg a GTX 580 ventilátora csak 2100-ig pörgött fel. Ebből a szempontból a HD 6970 nem nyűgözött le minket.

A GPU-Z-vel készített log fájlokból az is kiderül, hogy a HD 6950 ventilátora maximum 36%-os, a HD 6970 ventilátora pedig maximum 43%-os terhelésig jutott el, tehát a csúcs az valahol 5500 és 6400 rpm környékén található, de elég valószínűtlen, hogy ezt valaha elérjék, esetleg egy lezárt számítógépházban, nyáron a 40 °C-os melegben...

Tuningban picit lemaradtunk, mert az Afterburnernek csak a 2.0-s változatát használtuk a legújabb bétás változat helyett, ezért azzal végülis csak ugyanazokat az órajeleket tudtuk beállítani, amiket a Catalyst Control Center is támogat. Ez a HD 6970 esetében maximum 950/1450 MHz-et, a HD 6950 esetében pedig 840/1325 MHz-et jelentett. A HD 6950 ezeket az órajeleket simán vitte, viszont a HD 6970-nek sikerült lefagyasztania a gépet, ezért végül 930 MHz-en állapodtunk meg. Mindez százalékban mérve 6/5%-ot és 5/6%-ot jelent. Egyébként a külföldi teszteket látva nem is tudnak ennél sokkal többet, a HD 6950 870-880 MHz-et tud elviselni, a HD 6970 pedig más oldalaknak sem ment tovább 950 MHz-nél, tehát ebben az új 68xx/69xx generációban nincs túl sok tartalék, bár könnyen meglehet, hogy egy később kiadott stepping majd változtat a helyzeten.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!