Nem dísztárgy, kütyü

A digitális képkeret tehát lényegében nem más, mint egy furcsán felöltöztetett médialejátszó. Csak éppen (egyelőre még) nem hordozható. A hozzánk eljutott példány egy névtelen gyártó terméke volt, szép fehér, jelöletlen kartondobozba csomagolva. Nem mintha a márka ennél a termékkörnél sokat nyomna a latban: tegye fel a kezét az, aki a lakásában található összes képkeretről tudja, melyik gyártótól, műhelyből származik.

A készülék – merthogy ez inkább egy elektromos eszköz, mint dísztárgy – formája szemből egy az egyben megegyezik a hagyományos képkeretekével, maga a keret is fából készült, egyedül az oldalsó-hátsó nézetből tűnik fel, hogy ezúttal lényegesen többről van szó.

[+]

Ennek az egyébként igen vaskos képkeretnek az egyik oldalán ugyanis gombok sorakoznak, a másik oldalán memóriakártyáknak fenntartott nyílások, illetve USB csatlakozók díszelegnek. Kevésbé nyilvánvaló, de hátul van két hangszóró is.

A keretbe foglalt, húszcentis képátlójú TFT-t – akárcsak a papírképeket – üveg védi, a panel egyébként natív 800x600 pixeles felbontású, ami természetesen nem jelenti azt, hogy csak SVGA felbontású képekkel boldogulna. Jár a kerethez egy távirányító is, melynek használatát melegen ajánljuk, az oldalsó gombok ugyanis tapasztalataink szerint nem esnek jól kézre. Végül pedig adott egy hálózati adapter is, avagy a szükséges rossz. Akkumulátor ugyanis nincs a képkeretben, így működés közben folyamatos táplálásra szorul a készülék. Az adapter, illetve a hozzá tartozó kábel mindaddig nem is zavaró, amíg falra nem akasztjuk a keretet, utána viszont garantáltan utálni fogjuk – amíg elő nem kerül a kábelvezető csatorna.

[+]

A keret a hálózati csatlakoztatás és a bekapcsolás után „select card” felirattal fogad. A készülék azután sem lép tovább, miután megetettük egy kártyával; nekünk kell kiválasztani, hogy milyen típusú adathordozót csatlakoztattunk hozzá. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy ennek a típusnak létezik beépített memóriával ellátott változata – a tesztpéldány is ilyen volt –, a hazai forgalomban ez azonban nem fog feltűnni. Az üzletpolitika logikus; a memóriakártyák egyre olcsóbbak és nagy választékban állnak rendelkezésre, a beépített flashmemória ellenben, még ha csak pár ezer forinttal is, de mindenképpen megdobja a fogyasztói árat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!