Asus N20

Az utóbbi hónapokban két dolog történt – és történik – az Asus csöppet sem unalmas, hordozható számítógépes termékcsoportjában. Az egyik az újabb és újabb netbookok megjelenése, a másik pedig a nagy laptopok modellkódolásának racionalizálása. Mai tesztalanyunknál majdnem összeért ez a két törekvés. Bár nem a sokak által várt, mondhatni luxusnetbook N10-et próbáltuk ki (bár az sem várat magára sokáig), hanem a friss modellcsalád eggyel nagyobb, N20-as tagját. Az új vonulat amolyan mindenkinek való szeretne lenni. Modern, de mégsem hivalkodó formájával, minőségi anyahasználatával és felépítésével az exkluzív üzleti vonalon is van keresnivalója, de hardverkörítésének köszönhetően otthoni, multimédiás célokra is megfelel.

Első látásra tényleg csinos darab az N20. Fedőlapja fényes, olyan anyagból készült, ami nagyobb mértékben ellenáll a karcolásoknak. Tetszetős, szálas mintázatot kapott, melynek közepén ott csücsül a szokásos Asus márkajel. Látványelemnek tűnhet az alsó és felső rész találkozásánál húzódó világos betét. Valójában ilyen színű a billentyűzet környéke és a csuklótámasz. Próbadarabunk méretes akkumulátorral érkezett, mely hátul kilógott belőle. Hivatalos súlyadatot - 1,85 kg - csak a kisebb, háromcellás akkumulátorral adnak meg. Az N20 alapterülete 303 x 225 mm, ami ugyanúgy a kategória átlagához közeli, mint a picivel 30 mm fölötti vastagság.

Előre csupán a kártyaolvasót tették. Az itt látható rács mögött bújik meg az egyetlen hangszóró. Érdekes, hogy az Asus kihangsúlyozza az Altec Lansingtől származó hangrendszert, de csupán egyetlen csipogót szerel be. Hátul a termetes akkumulátor mellett szorong az Ethernet és az analóg D-Sub monitorcsatlakozó.

Jobbra és balra, a két oldalsó panelre került az aljzatok többsége. Balra a vezeték nélküli hálózati eszközök hagyományos retesze kezdi a sort, melyet krómszínűre fényeztek. Utána jön a HDMI csatlakozó, két USB és az eSATA konnektora. Fölöttuk húzódik a PC Card foglalat. A hátsó traktus jelentős részét a szellőzőnyílás teszi ki, mögötte már csak a tápcsatlakozó kapott helyet. A jobb oldalt az optikai meghajtó uralja, de van itt két hangos foglalat, még egy USB és Kensington zárhely. Nincs csatlakozója, de fontos és modern kiegészítő a 3G/HSDPA modem, ami opcionális extra.

Kinyitva is egészen jól fest az N20-as. Jó pont, hogy nincs csúnya karom, ami a látványt rontaná, csak a zsanérok ereje tartja egyben a két részt. Itt is alkalmazták a csillogó, karcolásnak fokozottabban ellenálló felületet. Megtartotta az egyedi mintázatot is, csak valamivel világosabb lett. A kijelző nagyjából másfél centiméteres kávája fekete és tükrös, felső részében a lassan már kihagyhatatlan webkamera lakozik. Alul a tapipad fényes, krómos gombokat kapott, közéjük pedig ujjlenyomat-olvasót telepítettek, tehát a felszerelés mondhatni teljes.

A kilógó, méretes akkumulátor miatt sejteni lehetett, hogy az N20 nem nyílik majd túl nagy szögben. Így is lett, ráadásul a kisebb, fenékbe simuló akkuval sem dönthető jobban a kijelzőpanel.

Alul két részben szinte a teljes borítás eltávolítható. A kisebbik ajtó mögött rezgéscsillapított és ütésvédett tokban rejtőzik a merevlemez, a nagyobb pedig a hardverkomponensek jelentős részét takarja. Jó pont, hogy középre is került egy gumiláb, és a lemezt több helyen szellőzőnyílások lyuggatják. Elkél majd a friss levegő benn, ugyanis tesztgépünkben az egyik legerősebb Core 2 Duo szív ketyeg.

Nem folytattuk tovább a boncolást, ugyanis Centrino 2 platformot már korábban láttunk közelről, ráadásul szintén Asus kivitelben. Felül a merevlemez és a ventilátor közé került a két, egymást részben fedő memóriahely, lejjebb, közös hőcső alatt izzad az északi híd és a processzor. Kicsivel lejjebb látszik a déli híd pereme, de a mini PCI aljzatokat elrejtették előlünk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!