Tuning
Szokás szerint most is megnéztük, mekkora órajeltartalék lapul még a tesztelt processzorokban. Ehhez első körben a turbót és az összes energiagazdálkodási opciót kikapcsoltuk. Rendkívül fontos, hogy az FX-ek rendelkeznek egy olyan funkcióval, mely azért felelős, hogy a processzor semmilyen esetben ne léphesse át a gyárilag megszabott TDP küszöböt. Amennyiben ez megtörténne, akkor a rendszer automatikusan visszaveszi a magórajelet.
Hirdetés
Ugyanez igaz tuning esetén is, azaz ha nem kapcsoljuk ki az APM Master (fix TDP limiter) funkciót, akkor meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a túlhajtás ellenére sem gyorsult elvárható mértékben a rendszer. Mivel kivétel nélkül az összes AMD FX processzor teljesen szorzózármentes, azaz olyan, mint a Black Edition sorozat vagy a "K" jelzésű processzorok, így nem volt túl sok további teendőnk. A CPU-magok órajelének szorzóját elkezdtük emelni, amíg a rendszer stabil maradt a Prime95 teszt alatt.
Ezzel a módszerrel az FX-4300-at egészen 4700 MHz-re tudtuk felhúzni, amihez 1,47 voltos magfeszültség kellett. Az FX-6300 és FX-8320 processzoroknál egységesen 4600 MHz-ig jutottunk, ami mellé előbbi 1,45, míg utóbbi 1,46 voltos feszültséget kívánt meg.
Jól látszik, hogy bizonyos helyeken (WinRAR) már sokkal inkább az L3 cache sebessége limitál, mintsem a magok számítási teljesítménye. Ezzel szemben például az x264 szépen skálázódott párhuzamosan az órajel emelésével.
A feszültség és az órajel emelésének hatására most is tisztességesen megugrott a fogyasztás, ami például az FX-8320 esetében majd 100 wattos pluszt jelentett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!