Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • FEDman

    addikt

    válasz sebgutkopf #15912 üzenetére

    Most kicsit elbeszélünk egymás mellett, de az is lehet én nem vagyok elég egyértelmű.

    De akkor ugorjunk neki még egyszer.
    Valószínű tényleg úgy történt, hogy az Olympus rendelt a Sony-tól egy szenzort, amit az megtervezett, legyártott neki. Tehát adott egy nyers elég jó dinamika átfogással rendelkező szenzorunk, aminek itt már sok paramétere adott, de ellenben például az alapérzékenysége az egy bizonyos határokon belül, mondjuk legyen ez +- 1 EV mozgástéren belül még lehet akármilyen attól függően, hogy azt a szenzort hogyan is adoptálják adott fényképezőgépbe.

    Egy szenzor alapérzékenysége változhat akár a rajta használt szűrők milyenségétől is, de ezeket most az egyszerűség kedvért vegyük ki a kalapból.

    Tehát adott egy szenzorunk, aminek van egy fix dinamika átfogása. Mivel Sony szenzorról van szó így a mozgásterünk ilyen téren viszonylag tág határok között mozog. :)
    No most naivan lehetne mondani, hogy minden gyártó a tónusgörbét úgy lövi be, hogy ezen az átfogáson a középszürke az nagyságrendileg valahol középen fog elhelyezkedni.
    Ezzel szemben ezt szerintem elég szabadon tologatják a gyártók.

    Például eltolhatják kicsit a középszürkét a csúcsfények felé. Ebben az esetben a csúcsfényekben kevesebb tartalék marad. Mégis sokan megteszik ezt (pl. pont a régi Pana szenzoros gépek) mert így normál expo mellett kevesebb zajt tudnak felmutatni. Aminek persze a csúcsfényekben nagy ára van.

    Vagy a másik út mikor a középszürkét inkább az árnyékos részek felé tolják el. Egy zajszegény Sony szenzornál ezt nyilván könnyebben meg lehet tenni. Emlékezzünk csak a Sony 16Mp-es APS-C lapkája iso100-on milyen brutál zajtalan, ilyen téren még az FF Canonoknál is jobb.)
    Szóval ilyen körülmények között simán megtehető, hogy a gyártó a középszürkét kicsit lejjebb lövi be, ebben az esetben az árnykos részek kicsit zajosabbak lesznek, de a csúcsfényekben több tartalék marad.

    Ebben a két esetben nincs szó felhasználói oldalról vett alul vagy túl exponálásról, hanem a gyártó hangolja az adott szenzort így, vagy úgy.

    Ha az első megoldást választotta volna az Olympus akkor szerintem most iso100-ról indulna ugyanezzel a szenzorral és egy picit kevesebb tartalékot tartalmazna a csúcsfényekben.
    Ezzel szemben megérzésem szerint, mondván ha már ilyen jó zajban a Sony szenzor akkor már inkább bevállalta a második megoldást, amiben nincs olyan könyörtelen zajmentes alap iso, de még több tartalék marad fent. És szerintem pont emiatt lett itt az alap érzékenység iso200.

    Remélem így már érthetőbb voltam, ha nem akkor feladtam. :D

Új hozzászólás Aktív témák