- Androidos tablet topic
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Hobby elektronika
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Milyen videókártyát?
- Milyen egeret válasszak?
- Milyen TV-t vegyek?
- Amazon Kindle
Hirdetés
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
gp Továbbra is szeptemberi premierrel számolnak a fejlesztők, reméljük több halasztásra már nem kell számítanunk.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gygabor88
tag
Bárhogy is van megadva a rendszer, érdemes úgy eltranszformálni, hogy a gömb o középpontja az origóba essen, továbbá a, b, c, r-t helyvektorként kezelni. Ekkor a zöld gömbi szakasz skaláris szorzást felírva kiszámolható, maximum még kell egy sugárral való szorzás majd, ha a gömb sugara nem egységhosszú.
A piros és a cb szakasz metszéspontjához: Jelöljük a pontot p-vel.
oar és obc síkok egy egyenesben metszik egymást. Nyílván ez az egyenes p-ben (is) metszi a cb főkört, így ez p is kiszámolható a kör és egyenes metszéspontjaként. A pr gömbi szakasz meg az ra szakaszhoz hasonlóan számolható. -
kovisoft
őstag
Először is tisztázzuk, hogy mit értünk az alatt, hogy "összes pont relatív helye". Gondolom, úgy kell érteni, hogy két rendszert egyformának tekintek, ha eltolással és forgatással egymásba átvihetők. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy mindkét ponthalmazból kiválaszthatunk egy-egy pontot, amelyeknek a helyzetét rögzítettnek tekinthetjük. Legyen mondjuk az első halmazból kiválasztott pont a P(0,0), a másik ponthalmazból kiválasztott és tőle x távolságra lévő pont pedig a Q(x,0).
Ez tehát azt jelenti, hogy ha a két ponthalmazban lévő pontok száma N és M (N,M>1), akkor ezeknek a síkban 2N+2M koordinátája van, ezekből 4-et ismerünk (P-ét és Q-ét), tehát marad 2N+2M-4 ismeretlenünk.
A kölcsönös távolságokból pedig van N*M másodfokú egyenletünk, de mivel a P és Q pontok már rögzítettek, ezért ezek távolságát kihagyva marad N*M-1 egyenlet.
Biztosan nem lehet egyértelműen megoldani a feladatot, ha több ismeretlen van, mint ahány egyenlet, azaz ha 2N+2M-4>N*M-1. Ez pl. M=N esetén 4N-4>N^2-1, átalakítva N^2-4N+3<0, azaz ha N=2.
Ez nem jelenti azt, hogy ha legalább annyi egyenlet van, mint ismeretlen, akkor meg lehetne oldani, hiszen lehetnek összefüggő egyenletek, amikor az egyik egyenletet elő lehet állítani néhány másik lineáris kombinációjával.
-
kovisoft
őstag
3+3 pont esetén az előző hozzászólásom alapján rögzített 2 ponttal összesen 8 ismeretlen koordinátánk van, erre van 8 másodfokú egyenletünk. Ennek az egyenletrendszernek a megoldását érdemes a rögzített pontoktól való távolságokkal kezdeni. Így minden ismeretlen pont y koordinátáját ki tudjuk fejezni az x koordinátából. Így marad 4 ismeretlenünk. Na innentől kezd igazán csúf lenni a dolog, de talán nem reménytelen.
A megoldhatóságnak elégséges feltétele lehet az, ha semelyik 3 pont nem esik egy egyenesre.
-
kovisoft
őstag
Elnézést, ha esetleg félreértem a problémát, de ha van két 3D forgatásunk, akkor ezek eredője is egy 3D forgatás lesz. Ha az x és y tengely körüli forgatást mátrix alakban felírjuk, akkor az eredőjük a két mátrix szorzata lesz (nyilván számít a forgatások sorrendje). Ennek a szorzatmátrixnak a sajátvektora lesz az eredő forgástengely, de ez most neked nem lényeges. A forgásszöget pedig megkapjuk a szorzatmátrix nyomából: (tr = trace, a főátlóban lévő elemek összege). Ha R a szorzatmátrix és theta a forgásszög, akkor:
tr(R) = 1+2cos(theta)
A szorzatmátrixot nyomához nincs szükség a komplett mátrix előállítására, csupán a 3 db főátló menti értéket kell hozzá meghatározni.
-
kovisoft
őstag
Azt nem mondanám, hogy egyszerűbb a módszer, mert én két skaláris szorzást javasoltam. Mindezt azért, mert nem csak az az eset állhat fenn, hogy mindkét sík egymás felé vagy egymástól kifelé néz. Az is lehet, hogy az egyik normálvektor a másik háromszögre néz, de amannak a normálvektora meg épp ellenkező irányba néz.
Pl. lehet, hogy a két háromszög síkja merőleges egymásra, az elsőnek a normálvektora befelé mutat, a másodiké kifelé, a két normálvektor pont merőleges egymásra, pusztán a két normálvektorból nem tudjuk eldönteni, hogy mi a szituáció.
-
kovisoft
őstag
Én azt nézném meg, hogy adott C abszolút különbség esetén mi a valószínűsége annak, hogy eltér a két szám előjele. Ezt akarjuk 10% alatt tartani.
Legyen X és Y a két valószínűségi változó, és a feladatból |X-Y|=C. Vizsgáljuk először az X>=0 esetet. Ekkor csak a 0<=X<=C tartományban térhet el X és Y előjele, mégpedig akkor, ha X-C<=Y<0. A keresett valószínűség X>=0 esetben tehát 1-nek erre a tartományra vonatkozó kettős integrálja:integral[integral(1 dy, x-C<=y<=0) dx, 0<=x<=C] =
= integral[C-x dx, 0<=x<=C] =
= C^2/2(Itt van olvashatóbb formában: [link])
De ez csak a fele a keresett valószínűségnek, a másik felét az X<=0 eset adja. Tehát C^2=10%=0.1, C=sqrt(0.1)=0.316... a keresett érték, ha jól számoltam. -
kovisoft
őstag
Igen, azt hiszem, teljesen hibás volt az alapkoncepcióm. Megpróbálom most új alapokra helyezni. Maradjunk az X és Y valószínűségi változóinknál és vizsgáljuk a következő eseményeket:
A: X és Y előjele megegyezik
B: |X-Y| <= CHa jól értem a feladatot, akkor a P(A|B) feltételes valószínűséget keressük, ami a P(A és B)/P(B)-vel egyenlő. Számoljuk ki tehát P(A és B) valamint P(B)-t. Mindegyik egy-egy olyan kettős integrállal számolható, ahol az integrálási határokat a feltételeknek megfelelően állítjuk be.
P(B): ezt én úgy számolnám, hogy először felteszem, hogy Y>=X, majd a szimmetria miatt az eredményt szorzom 2-vel. Az integrálást is ketté bontanám -0.5...0.5-C és 0.5-C...0.5 szakaszokra:
1. integral[integral(1 dy, x<=y<=x+C) dx, -0.5<=x<=0.5-C] = C-C^2
2. integral[integral(1 dy, x<=y<=0.5) dx, 0.5-C<=x<=0.5] = C^2/2A kettő összege kétszerezve a szimmetria miatt: 2C-C^2
P(A és B): hasonló P(B)-hez, csak mások a határok (csak az azonos előjelű X és Y-ok jók). Először az Y>=X valamint X és Y is pozitív esetre számolnám:
1. integral[integral(1 dy, x<=y<=x+C) dx, 0<=x<=0.5-C] = C/2-C^2
2. integral[integral(1 dy, x<=y<=0.5) dx, 0.5-C<=x<=0.5] = C^2/2ezt viszont 4-szerezni kell, mert kell egy 2-szerezés az előjel miatt, és egy másik 2-szerezés az Y<=X ág miatt. Az eredmény: 2C-2C^2
P(A|B) = P(A és B)/P(B) = (2C-2C^2)/(2C-C^2) >= 90% (=0.9)
Ezt megoldva C-re: C <= 0.181818...
Persze ismét csak ha jól számoltam.Hát ez elég ocsmányra sikeredett, biztos lehet valahogy egyszerűbben is...
-
-
axioma
Topikgazda
Eleg az egyik negyede't vizsgalni a koordinata-rendszernek. Az elso azt mondja ki h melyik van kozelebb az origohoz [mind1, h vonsz-e gyokot, az monoton]. A masik h melyiknek nagyobb a koordinatak osszege. Gyakorlatilag 2 korvonalhoz keresel olyan y= const-x egyenest, hogy az mindkettot metszi [nem csak erinti] Nagyobb sugarnal eleg latvanyosan nagy terulet lesz: ha belegondolsz, eleg a belso kor sugaranal nagyobbra, de gyok2 * sugarnal kisebbre valasztani a const-ot, es a masik kor sugarat meg a const ala [belso sugar fole], maris kapsz egy csomo pontpart. Jo, egeszekre szoritva nemtrivi, legfeljebb a kisebb sugar fuggvenyeben lehet a letezest [x2=1 jo-e] bizonygatni probalni.
Matematikai erzek alapjan ebbol kijohet a vegtelen ilyen pontpar van. De zart keplet nem. Talan valaki mas...[ Szerkesztve ]
-
kovisoft
őstag
Csak egy ötlet:
Vonj gyököt az első kifejezésből, ekkor egy x,y oldalú derékszögű háromszög átfogóját kapod. Az |x|+|y| pedig a befogók összege. Tehát olyan két derékszögű háromszöget keresel, ahol az egyik átfogója a nagyobb, de a másikban nagyobb a befogók összege.
Ha az átfogó egyik vége az origóban van, akkor az azonos hosszúságú átfogók másik vége egy körvonalon helyezkedik el. Az azonos összegű befogók esetén pedig az átfogó másik vége egy 45 fokos (origót elkerülő) egyenesen van. Tehát két olyan pontot keresel, ahol az egyik a körön belül, de a 45 fokos egyenesen kívül van, a másik pedig fordítva.
-
TDX
tag
A következő halmaz adja meg pontosan a feladatod megoldásait (a valósokon):
Zárt képlet nincs, mivel látjuk hogy ha adott x1, y1, x2, akkor is continuum sok y2 van (vagy 0) ami teljesíti a feltételeid.Könnyű látni, hogy ahhoz hogy a fenti feltétel teljesüljön, kell hogy |x_1|=\=|y_1|, illetve hogy vagy |x_1|<|x_2|<|y_1| vagy |y_1|<|x_2|<|x_1| is teljesül. De ezek mindig teljesülnek amennyiben a fenti halmaz definíciójában szereplő feltétel teljesül.
Már vége az Én hozzászólásomnak? Mi lesz ez után velünk?!?!
Új hozzászólás Aktív témák
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Robot fűnyírók
- Milyen switch-et vegyek?
- PlayStation 5
- Renault, Dacia topik
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
- Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Milyen routert?
- További aktív témák...
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5