Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz atesss #7650 üzenetére

    Sajnos olcsón (ez mondjuk elég relatív) tényleg nem fogsz kapni, az ilyen nagyfrekvenciás mérőfejeknek megkérik az árát, és ezek még csak szimpla passzív fejek. Ajánlani nem nagyon tudok ehhez boltot, mivel sosem vettem ilyesmit. De házi készítésű, sima árnyékolt- v. koaxkábeles mérés (a jelforrás impedanciájától függően) esetenként csak nagyon alacsony frekvenciákon ad kielégítő eredményt, mivel a kábel kapacitása párhozamosan kapcsolódik a szkóp bemenetével.
    "És akkor már olyan legyen, ami 100Mhz-es, mert lehet, hogy olyan a szkóp (legalábbis bízom benne :) )"
    Bízhatsz benne, azt szabad ;), de készülj fel rá, hogy ez esetben vagy iszonyú nagy mázlid van, hogy ennyire olcsón hozzájuthaszt egy 'százmegás'-hoz, vagy valami ócska húszkilós böszme nagy és régi szkópod lesz, amelyet macerás használni. Nekem is van egy EMG-gyártmányú cserélhető fiókos szkópom, van hozzá 100 MHz-es szélessávú Y-erősítő is, de a cucc sajnos velem egyidős (>30 éves, ami egy szkópnál már nem sok jót jelent), és legalább 15 kilós. Full szerviz gépkönyve is van. Használni inkább egy céges pici Iwatsu-t szoktam, az 150 MHz-es, digitális / LCD-s, nem is a legmodernebb, de nyilván nem itthoni pénztárcához szabott az ára.
    Ja, 230V AC méréséhez illene egy minimum 4..500V-ot elviselő fej, az árlistádon 2kV-ost is látni, de az már 1:100 osztásviszonyú. Ami nálam van, arra 600V (DC+ACpeak) van írva, és 1:10-es. Egyébként a hálózat oszcilloszkópos vizsgálatának szvsz. csak nagyon speciális esetben van értelme, olyan berendezésnél, amely maga állít elő nagyfeszültségű tápot (pl. UPS, frekvenciaváltó), vagy olyan digitális mintavevős szkóp kell hozzá, amely rendelkezik beépített matematikai (FFT-) modullal és tud spektrumot ábrázolni. Egyéb esetre inkább valamilyen analizátor javasolt, amely legalább a felharmonikusok szintjét képes mutatni, mert kis torzításnál szemre nem sok eltérést látsz az ideális szinuszhoz képest. Ha meg csak a pontos feszültségszint kell, arra elegendő egy true RMS multiméter is.
    "Azt jól sejtem, hogy a 10-es osztót használva a kábelen (ha az bírja a 325V peak-et ! ) akkor is tudnék mérni ekkora feszültséget, ha maga a szkóp nem támogatja, mert egyszerűen a tizedét (32,5V peak) jelezné ki ?"
    Jól sejted. Intelligensebb szkópok képesek arra, hogy ha osztós mérőfejet csatlakoztatsz hozzájuk, akkor átskálázzák magukat, pl. az 100mV /div helyett rögtön 1V /div érzékenységgel számolnak, a mért értékeket is ennek megfelelően jelenítik meg. Így nem kell fejben mindent átszámolni, ami persze nem nehéz, csak könnyen elfelejthető. Ehhez persze nem árt az adott gyártmánnyal kompatibilis fejet használni.

  • atesss

    addikt

    válasz And #7651 üzenetére

    vagy iszonyú nagy mázlid van
    Remélem...
    De hát majd kiderül, legkésöbb 24.-n. :)

    De akkor a fejkompatibilitás miatt is lehethogy mégiscsak meg kéne nézni, hogy pontosan milyen típus is.
    De házi készítésű, sima árnyékolt- v. koaxkábeles mérés (a jelforrás impedanciájától függően) esetenként csak nagyon alacsony frekvenciákon ad kielégítő eredményt.
    Na ezért kéne hozzá egy normális kábel, igen. Meg ha már ajándékba kapom, legyen teljes. Anyám meg remélhetőleg megvenné hozzá, csak kicsit érdekes lesz, amikor egy kábel is többe fog kerülni, mit maga a szkóp :D (legalábbis amennyiért megkapta...)
    Sajnos nekem nem nagyon lesz pénzem komolyabban "fejleszteni" a berendezést.
    Pedig egy funkciógenerátor, meg egy labortáp mindenképp kéne, de utánanéztem, és saját építéssel sem túl olcsók (a funkciógenerátorhoz az IC még elmegy árban is, ott inkább a szélessávú (~500kHz felett is használható) erősítő lenne a drága, legalábbis nekem úgytűnt).
    Használni inkább egy céges pici Iwatsu-t szoktam, az 150 MHz-es, digitális / LCD-s, nem is a legmodernebb, de nyilván nem itthoni pénztárcához szabott az ára.
    Na hát igen, jó lenne a dolog, csak hát az ára...

    Egyébként a hálózat oszcilloszkópos vizsgálatának szvsz. csak nagyon speciális esetben van értelme
    Hálózati fogyasztók cosφ -jéhez, meg esetleg PC-tápnál (alapvetően PFC nélküli - mert ahhoz szerintem is már inkább az általad is említett analizátor kellene) szintén a jelalakhoz kellene.
    A fogyasztón folyó áram fázisát figyelném a CH2-n egy a fogyasztóval sorba kötött, kis ellenálláson (max. 1-2V veszteség).
    Viszont (az áram fázisához képesti eltolás figyeléséhez) a hálózati áram fázisát is figyelni kellene valamivel a CH1-en. Erre esetleg valamilyen feszültségosztó megoldás jó lenne, ha tudom a szkóp (+a kábele) bemenő impedanciáját, nem ?

    az árlistádon 2kV-ost is látni, de az már 1:100 osztásviszonyú
    Akkor ehhez az 1:100-at tudó szkóp kellene ?

    Ha meg csak a pontos feszültségszint kell, arra elegendő egy true RMS multiméter is.
    No hát igen, még csak egy jobb multiméter is jó lenne.
    Főleg hogy a mostaninak elszállt az A-mérő része.
    Sőt a múltkor akartam vele 2 Ω körül ellenállást mérni, és 0-t mutatott rá. :F
    Egy 5V-os PC-táp műterhelés, kb. 10-15W-os, legalábbis ez rémlik, de ezért akarnám megnézni, hogy pontosan mennyi is.
    Az ellenállásokon rajta lenne az értékük, csak ahhoz le kéne szedni a P2-es bordáról, amire rászereltem.
    De hát még erre se nagyon van pénzem...
    Ezért lenne nekem a szkóp egy univerzális műszer, örülök hogy ez legalább van alapon.

    Jól sejted. Intelligensebb szkópok képesek arra, hogy ha osztós mérőfejet csatlakoztatsz hozzájuk, akkor átskálázzák magukat, pl. az 100mV /div helyett rögtön 1V /div érzékenységgel számolnak
    Hát ha csak a fejben átszámolás a gond, akkor az végülis nem olyan nagy probléma.
    Persze kényelmesebb lenne az automatikus, de egyenlőre örülök hogy ez van.
    Viszont akkor ehhez mindenképp meg kéne nézni a szkópot.
    Elvileg megvan még valahol a lista a gépen, mert nagyjából utánanéztem, hogy melyik mit tud. Volt két digitális is, de anyám úgy tudja, hogy nem azok közül kapott (ezt a szót talán még ismeri, mert egyébként egyáltalán nem ért semmilyen műszaki dologhoz :P ).

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    No elvileg itt van a lista, amiből lett az egyik.
    Bár szerintem talán eggyel több volt, lehet az egyiket elfelejtettem leírni (akkor valószinűleg 20-30Mhz-es analóg lehetett).
    Elvileg nem digitális, tehát a Tektronix TDS 320-at és a Tektronix 464-DM44-at akár ki is lehet húzni közülük.
    Amit találtam anno a típus alapján neten viszonylag gyorsan hozzájuk, meg amihez volt részletesebb leírás is, egy részét kimásoltam.
    Hát azért mégiscsak van viszonylag réginek kinéző tipus is (tulajdonképpen mind a két Hitachi)...
    Vagy mennyire régiek lehetnek ezek ?
    A Duncan pedig viszonylag újnak tűnik, bár nem 30, hanem csak 20MHz-es.

    --------------------------------
    Duncan HC6502
    [link]
    20MHz Dual Trace Oscilloscope with Alt-Mag

    20MHz Bandwidth
    Alt-Mag sweep for simultaneous display of main and X5 magnified trace
    1mV/Div Vertical sensitivity
    Alternate trigger for a stable display of unrelated signals
    X5 Sweep Magnification
    Large 6 inch CRT with internal graticule, for parallax free measurements
    Autofocus
    Internal Sync separator circuit for stable triggering on video signals
    Lightweight with low power consumption
    Supplied with 2 (X1, X10) probes and operating manual

    Sensitivity 5mV/Div to 5V/Div in 10 steps (1-2-5 seq) X5 Mag: 1mV/Div to 1V/Div
    Accuracy ±3% (5% in X5 Mag)
    Bandwidth (-3dB) DC to 20MHz
    Rise Time < 17.5ns
    Input Impedance 1MW + 25pF
    Input Coupling AC-Gnd-DC
    Invert Channel CH2
    Display Modes CH1, CH2, Add, Dual
    Chop Frequency 250kHz ±3%
    Maximum Input Voltage 400V (DC or AC peak)
    CH1 Signal Output 20mV/Div into 50W: (50Hz to 5MHz)

    -------------------------------------
    Hitachi V-1050F
    [link]
    [link]
    ANALOG OSCILLOSCOPE 2CH 100MHZ.
    quad-trace
    delayed sweep

    -------------------------------------------------
    HITACHI V-665
    [link]
    [link]
    [link]
    2 CH. 60 Mhz

    ------------------------------------------
    Tektronix TDS 320
    [link]
    [link]

    100 MHz, Digital Storage Oscilloscope
    500MS/s sample rate
    2 channels
    2mV to 10 v/div sensitivity
    Acquisition modes: sample, envelope, average and peak detect, the TDS320 Digital Storage Oscilloscope captures glitches as narrow as 10 ns using hardware at all time/div settings between 25 µs/div and 2.5 s/div.
    Record length of 1000 sample points per channel Time/division range of 5 ns to 5 s/div help make this scope ready to perform your measurement needs

    This low cost digitizing oscilloscope offers a 100MHz bandwidth, 500MS/s sample rate, 2 channels, and 2mV to 10 v/div sensitivity. With acquisition modes: sample, envelope, average and peak detect, the TDS320 Digital Storage Oscilloscope captures glitches as narrow as 10 ns using hardware at all time/div settings between 25 µs/div and 2.5 s/div. A record length of 1000 sample points per channel and a time/division range of 5 ns to 5 s/div help make this scope ready to perform your measurement needs.

    ----------------------------------
    Tektronix 464-DM44
    [link]
    Dual Trace Storage Oscilloscope
    100Mhz
    The 464 Dual Trace Storage Oscilloscope is designed to display non-repetitive or slow moving signals. A portable unit with DC to 100MHz response. Features two modes of storage: Variable Persistence and Fast Transfer. Stored writing speed of 110 div/?sec. Deflection factor from 5 mV /div to 5 V/div in a 1-2-5 sequence. Sweep rate of 5 nsec/div with X10 magnifier. Weighs 26 lbs. CRT mesh filter installed to minimize CRT faceplate radiation. Four signal-output BNC connectors on the rear chamber changes to a type that improves shielding of the connected signal leads

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz atesss #7652 üzenetére

    A fejkompatibilitást azért nem úgy kell elképzelni, hogy minden gyártmányhoz külön fej kell. Ez az "észrevettem, hogy osztós fej van a bemeneten" trükk persze más kérdés, ehhez nem árt az adott gyártmányhoz valót használni (az Iwatsu-n pl. úgy van megoldva, hogy a BNC-bemenet alatt van egy plusz kontaktusgyűrű, a fej csatlakozása pedig a BNC mellett egy rugalmas érintkezőt tartalmaz. Ez az éritkező a GND-hez képest egy pár kΩ-os ellenállással jelzi a szkóp felé, hogy mekkora osztásviszonyú az adott fej. Hogy ez mennyire kompatibilis más gyártmányokkal, arról fogalmam sincs.) De ha a fejjel az adott szkóp szokásosan 1MΩ II 10..20pF körüli bemenete kompenzálható, akkor használhatóak együtt. A bemeneti ellenállás mai szkópoknál szinte mindig ekkora, a párhozamos parazita kapacitás értékeviszont kicsit szórhat. Az általad linkelt listán még azt a bemeneti kapac-tartományt is megadták, ami az adott mérőfejjel kikompenzálható (15..35pF, 25..45pF).
    Egy jó szélessávú oszcilloszkóphoz 'sajnos' megfelelő mérőfej is dukál, függetlenül attól, hogy a szkóphoz mennyiért jut hozzá az ember.
    "A fogyasztón folyó áram fázisát figyelném a CH2-n egy a fogyasztóval sorba kötött, kis ellenálláson (max. 1-2V veszteség). Viszont (az áram fázisához képesti eltolás figyeléséhez) a hálózati áram fázisát is figyelni kellene valamivel a CH1-en."
    Ezt nem teljesen értem. Ugye a fázisszög egyetlen bemeneten nem vizsgálható, csak valamihez (a másik bemenethez) képest. A terhelés árama és a hálózat árama között meg nem lehet fáziseltérés, hiszen a terhelés a hálózatból veszi fel az áramot. Vagy a második mondatodban a hálózati áram helyett hálózati feszültséget akartál írni?
    "Erre esetleg valamilyen feszültségosztó megoldás jó lenne, ha tudom a szkóp (+a kábele) bemenő impedanciáját, nem ?"
    Jobban belegondolva problémás ez a fajta fázisszögmérés. A szkópok két v. több bemenetének GND-ága (a BNC-csatlakozók árnyékolása) szokásosan közösített, és földelt is, vagyis galvanikusan össze van kötve a szkóp hálózati csatlakozójának védővezetőjével, szokásos érintésvédelmi rendszereknél (pl. NEFH) pedig működés közben a hálózat nullapontjával is. Így nagyon nem mindegy, hogy melyik tápágba kötöd be az áramfigyelő soros ellenállást, és hova csatlakozol a mérővezetékekkel.

  • atesss

    addikt

    válasz And #7654 üzenetére

    Vagy a második mondatodban a hálózati áram helyett hálózati feszültséget akartál írni?
    Ja igen, persze.

    Így nagyon nem mindegy, hogy melyik tápágba kötöd be az áramfigyelő soros ellenállást, és hova csatlakozol a mérővezetékekkel.
    Akkor ha jól gondolom, akkor a fogyasztónak a 0 vezeték felőli oldalára kéne bekötni a soros ellenállást.
    És a másik ágon (aminél rosszul írtam az előbb) gondolom ugyanígy figyelni kéne, hogy a szkóp bemenetének GND ága legyen a 0-n, és a bemenet másik ága meg a hozzá képest pár V-on (a szkóp bemenetével való feszosztótól függő feszültségen). És itt a bemenettel soros ellenállás kapná meg a maradék ~220-225V-ot; az ellenállás egyik vége a fázison, másik vége pedig a szkóp bemenetére kötve.

    Vagy ha egy hálózati, mondjuk 12V-os trafót használnék erre ?
    Azon (ráadásul terhelés nélkül) a feszültség fázisa ugyanaz, mint a hálózati 230V-nak, amiből letranszformáltam ?

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz atesss #7655 üzenetére

    A soros áramfigyelő ellenállás helyét és a feszültséget vizsgáló csatorna bekötését én is hasonlóan gondoltam. Utóbbin a soros ellenállás lehet maga a mérőfej is, hiszen az 1:10 osztású fej soros ellenállása épp 9 MΩ, csak hát a fejnek tényleg el kellene viselnie a magas bemeneti feszültséget. Ennél nagyobb osztásaránnyal már gondok lehetnek, mert nem nagyon kapni 22 MΩ-nál nagyobb ellenállást, de ekkora feszültségeknél az átütés veszélye miatt amúgy sem javasolt koncentrált ellenállás használata (ezért is 'elosztott paraméterű' a szokásos mérőfejek kábele, vagyis magának a kábelnek a belső ere nagy fajlagos ellenállású vezetékből van kiképezve).
    A transzformátoros megoldás elvileg jó lenne, hiszen azzal a földpotenciáltól is meg lehetne szabadulni, és a törpefeszültség miatt osztásra sem volna szükség. Az egyetlen baj az, hogy bármennyire is szép az az elméleti 0°-os (vagy bekötéstől, szekunder menetiránytól függően épp 180°-os) fázistolás, a gyakorlatban a vasmagos trafó nemlineáris átvitele, vesztesége, és a hálózati jel torzítása (meg a franc se tudja, még mi) miatt ez nem teljesül. Próbaképp végeztem egy ilyen szimpla mérést, és a szkóp CH1 és CH2 bemeneti csatornáinak csatolásától (AC vagy DC) függően 6..15° eltérést mértem a hálózati- és a trafó terheletlen szekunder feszültségének fázisa között..

  • atesss

    addikt

    válasz And #7656 üzenetére

    A listából pl. a Duncan szkóp tudná fogadni a hálózati feszültséget:
    - Maximum Input Voltage 400V (DC or AC peak)
    Csak utána meg ez van:
    - Sensitivity 5mV/Div to 5V/Div in 10 steps (1-2-5 seq) X5 Mag: 1mV/Div to 1V/Div
    Azaz 5V/DIV-el elég rendesen kifutna a képernyőről a 325V. :F
    Vagy valamit itt rosszul értek ?

    Ennél nagyobb osztásaránnyal már gondok lehetnek
    1:9-hez osztással ez akkor 36V lenne csúcsban.
    5V/Div-el még ez is sok szerintem. Asszem a középtől 4 "nagyosztás" van felfele, és lefele is, nem ? Azaz akkor ez max. 20V lehetne csak (vagyis peak to peak 40V - ?).

    mert nem nagyon kapni 22 MΩ-nál nagyobb ellenállást
    Veszek többet, aztán sorbakötöm őket, ezen nem múlik. :)
    Az átütés viszont már tényleg problémásabb lehet.
    De több ellenállást sorbakötve az egyre jutó fesz is kevesebb, úgyhogy akár ez is megoldás lenne rá.

    Ha jól értem a peak to peak-et, akkor sajnos az sem jó, amit írtam, hogy rémlik egy vaterás, ahol 600V-ot írtak: [link]
    Gyári új, oszcilloszkóp mérőkábel, 1:1 és 1:10 kapcsolható osztási arányokkal, max 100Mhz, 600V p-p.
    Working Voltage
    1X : 150V DC
    10X : 300 DC

    Tehát magyarul ez is 300V-ot tudna csúcsértékben is ?
    300 helyett 325V még elvileg nem sokkal több (és ráadásul az csak csúcsérték), de inkább jobb nem kisérletezni ezzel, nem ?
    Mondjuk az furcsa, hogy pont ilyenre csinálják a kábeleket, hogy a hálózati feszültséget már épp nem lehet mérni vele. :F
    Ha 300V helyett akár csak 350V-ig bírnák, akkor már simán lehetne mérni, 248V fölé meg nem kéne mennie (a 230 helyett) a hálózatnak.

    Két darab 1:100-as kábel (Profitech - T3100) meg már nagyon sok lenne árban.
    Ha a két csatorna alapkábele más, az meg gondolom nem jó (ha épp másra használom, az 50Hz-nél jóval magasabb frekvenciákon).
    Esetleg lehet 2db 1:10-es, meg hálózati mérésekhez meg külön egy 1:100-as.
    Ja és ezen az 1:100-as kábelen nincs is más osztás.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz atesss #7657 üzenetére

    Viszont az egyik vaterásnál ezt írják:[link]
    Oszcilloszkóp Mérőfej 60 MHz Peaktech TK 60
    -Maximális mérhető feszültség: 600 V DC
    Ez ugye nem peak to peak akar lenni ?

    Üzletünk megtalálható a 7. kerületben, az Almássy tér közelében.
    H-Cs: 9-17.00, P: 9-14.30
    Megpróbálom őket a vaterán kívül megtalálni. :P

    Meg is vannak, elkezdtem keresni erre a Peaktech-re, de nem is kellett volna, ugyanaz a nevük, mint a vaterán: Commed
    És erről a mérőfejről még itt van infó : [link]
    És itt: [link]

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz atesss #7657 üzenetére

    5V /div elég kevésnek tűnik, de ugye 1:10-es osztással az már 50V /div, 1:100-assal pedig már 500V /div. (9MΩ / 1MΩ ad 1:10 osztásarányt.)
    "Azaz akkor ez max. 20V lehetne csak (vagyis peak to peak 40V - ?)"
    Hát, ha 8 osztás magasságú a képernyő, akkor osztás nélkül tényleg annyi.
    300V-os mérőfejjel (DC + AC csúcs) nem kísérleteznék, ha egyszer az AC csúcs > 300V. Igaz, nem sokkal, de mégis nagyobb. Vagy kibírja a fej sokáig, vagy nem, de akkor párezer forintot kihajítottál az ablakon.
    Hogy a két csatorna kábele más, az nem sok vizet zavar, de neked kell követned az osztásarányokat. Az meg, hogy esetleg ugyanakkora az osztásviszonyuk, de különböző gyártmányúak (ellenben megfelelően kompenzáltak), nos az kit zavar? Írtam, hogy az általam használt is 1:10-es (fixen, nem lehet 1:1-be kapcsolni), és mégis 600V-os.
    Mod. #7658: A maximális peak-to-peak értéket értelmetlen lenne mérőfejnél megadni. Csak az számít, hogy a GND-hez képest mennyi az alkatrészek (kábel, kapacitás) biztos tűrőképessége, azt meg az abszolút csúcsérték (DC + AC peak) határozza meg.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz And #7659 üzenetére

    A maximális peak-to-peak értéket értelmetlen lenne mérőfejnél megadni.
    Hát ahogy az előbb írtam, a vaterán mégis van ahol megadták :W :
    Ha jól értem a peak to peak-et, akkor sajnos az sem jó, amit írtam, hogy rémlik egy vaterás, ahol 600V-ot írtak: [link]
    Gyári új, oszcilloszkóp mérőkábel, 1:1 és 1:10 kapcsolható osztási arányokkal, max 100Mhz, 600V p-p.
    Working Voltage
    1X : 150V DC
    10X : 300 DC

    Hát, ha 8 osztás magasságú a képernyő, akkor osztás nélkül tényleg annyi.
    Hát akkor ebből az a konklúzió, hogy 5V/div-es képernyővel (megnézem mindjárt a több szkópnak is, de egy másiknál is rémlik, hogy ugyanennyi) 1:10-es osztójú kábellel úgysem tudok mérni hálózati 230V-ot. :(
    Csak 4*50V=200V-os csúcsértéket (141V effektív) tudok így mérni max.
    Illetve mérni tudnám a 230V effektívet is, csak nem fér ki a képernyőre, úgyhogy ugyanaz a végeredmény.
    Úgyhogy akkor felesleges is nagyobb feszültséget elviselő kábelt nézni 1:10-esből...

    Szóval nagyobb osztás kell, amit akkor vagy lehet 1:100-as kábellel, vagy külső ellenállásokkal.
    De ugye az utóbbi sokkal olcsóbb.

    Vagy ugye nagyobb V/div-et tudó szkóppal, vagy nagyobb magasságú (több V/div-es) képernyőjűvel - de ez meg nekem úgyis fix.
    A te szkópod amúgy hány V/div-et tud max. ?

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz atesss #7660 üzenetére

    "Hát ahogy az előbb írtam, a vaterán mégis van ahol megadták"
    Lehet, hogy az eladó így adta meg, de az már korántsem biztos, hogy a gyártó is. Egy nulla középértékű jelnél még csak értelmezhető az AC Vpp-érték, de ha teszem azt az egész jelalak 400V-os DC-szinten ül, akkor ugye semmit sem jelent, hogy mondjuk 20Vpp a csúcstól-csúcsig értéke, a fej meg 300V tűrőképességű a GND-hez képest..
    "A te szkópod amúgy hány V/div-et tud max. ?"
    Az EMG-m 100MHz-es bemeneti modulja 20V /div legkisebb érzékenységű, de van egy kisfrekvenciás fiókom is hozzá, annak differenciális bemenetei vannak (két csatornával, csatornánként két BNC-vel), az 10V / osztás érzékenységű. A 150MHz-es céges Iwatsu szintén 10V / osztásig megy, az 1:10-es mérőfejjel pedig 100V / osztásig.

  • atesss

    addikt

    válasz And #7661 üzenetére

    Hát igen, a 10V / osztás már elég lenne, mert az 1:10-es fejjel már 400V.
    Lehethogy USA piacra vannak ezek inkább ? , oda elég az 5V/div-es is a 200V-os méréshatárral.
    De megnéztem a többit is a listából, az analógok mind 5V/div-esek :(
    És amúgy a digitális Tektronix-ok közül is csak az egyik 10V/div-es.

    Hitachi V-665 - [link]
    Google translate-ben: [link]

    A Hitachi V-1050-ről csak Service manualt találtam, ahol részletesebb infó van: [link]

    A képek alapján ez neked milyen réginek tűnik ?

    Egy hasonló Hitachi viszont ez alapján egész sokat tud (beépített frekvenciamérő, stb.):
    Hitachi V1065A - [link]

    Tektronix TDS320 - 2mV to 10 v/div sensitivity
    Tektronix 464-DM44 - Deflection factor from 5 mV /div to 5 V/div

  • moha21

    addikt

    Üdv mindenkinek!

    Apum egyik este hozott 8 db ( 4x2200mAh, 4x2500mAh) Ni-MH aksit, kérése felém merítsem le.:) na gyorsan 4 azonos típusút sorba is kötöttem és egy nyomtatómotorra rá. Igen ám, de 4 óra után is ment a motor( nem tudom a teljesítményét). Szóval ideális a rövidzár lenne akkor merülne a leggyorsabban, csak hát nem hinném az jót tesz az akunak. ;]
    Marad az ellenállás a kérdés, hogy mekkora legyen? Töltőáramhoz kell méretezni vagy mihez? 0.8 ohm-on majd 30w hőt termel.

    Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

  • And

    veterán

    válasz moha21 #7663 üzenetére

    A rövidzár ugyan vicc volt, de az ellenállás is rossz ötlet. (Ha nem tudtad a terhelésként használt motor teljesítményét, akkor miért nem mérted meg a felvett áramát?)
    Az ellenállás ugyanazért nem jó, amiért pl. az izzólámpás lemerítés sem: ha nem figyelsz oda, az addig szívja a töltést az akkucsomagból, amíg annak feszültsége teljesen ki nem nullázódik. Az pedig eleve káros: egy cella 0,9..1V-os kapocsfeszültség alatt mélykisütötté válik, ez a jelenség pedig elég gyorsan tönkreteheti az akkumulátorokat. Rosszabb, hogy (mivel a sorbakötött akkuk nem tökéletesen azonos indulótöltéssel rendelkeznek) a pakkon belül egyes cellák feszültségének iránya a kisütés végére megfordulhat, átpolarizálódhat.
    Az a 0,8Ω-os terhelés is elég meredek ötlet. Miért kellene szénné terhelni az akkucsomagot a kisütéshez? 6A-es kisütőáramot legfeljebb rövid időre engednék egy ceruzaméretű NiMH-akkura, mert az már a kapacitáshoz képest túlságosan nagy (2,4..2,7*C). Ekkora áramnál a kapacitás értéke is erősen csökken, vagyis a cellából a névleges (0,1*C terhelőáramra vonatkozó) kapacitásértéknél csak jóval kisebb töltésmennyiség süthető ki.
    Az izzós / ellenállásos módszer kizárólag akkor elfogadható, ha az akkucsomagról azonnal lekapcsolod a terhelést, amint a kapocsfeszültsége 3,5..4V alá csökken. Ezt pedig sokkal könnyebb leírni, mint a gyakorlatban betartani, mert 0,9V / cella alatt a kapocsfesz. már rohamosan csökken. Néhány ilyen mutatvány, és a komplett pakkot kivághatod a kukába.
    Ha normálisan szeretnél meríteni, akkor azt kétféleképp teheted meg. Az első korrekt megoldás az, hogy veszel egy olyan akkutöltőt, amely képes a töltés előtti kisütésre. A második pedig, hogy az akkukat széped lemeríted azzal a (lehetőleg intelligens, ne szimpla izzós lámpa) készülékkel, amellyel amúgy is használatosak, legyen az rádió, digitális fényképezőgép, műszer, vagy akármi más.

  • moha21

    addikt

    válasz And #7664 üzenetére

    Köszi a választ erre voltam kíváncsi. :R

    Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

  • ngabor2

    nagyúr

    fénytani kérdés: hogyan lehet átszámítani a fényerősséget fényáramra, ha a fényforrás fizikai paramétereit ismerjük?

    A lumen (jele: lm).

    A fényáram egysége, származtatott egység. A lumen az a fényáram, amelyet 1 kandela fényerősséggel minden irányban sugárzó pontszerű fényforrás 1 szteradián térgörbe kisugároz.

    egy (pontosabban 50) nagy fényerejű ledről van szó, aminek a fényerőssége 150cd (vagy katalógus szerint 150000mcd). Sugárzási félszöge 40°. ha nem additív ez a tulajdonsága, akkor az 50 led egy 25x50cm-es területen van elhelyezve, egyenletesen.

    A félszöget nem tudom áttenni térszögbe, az kimaradt az életemből.

  • And

    veterán

    válasz ngabor2 #7666 üzenetére

    Szerintem ezzel a számítással az a probléma, hogy irányhatásra jellemző adatként csak félszöget adtak meg. Ez ugye azt jelenti, hogy a főiránytól +/-40°-ra eltérve az eredeti fényerő (adott felületre eső megvilágítás) a felére csökken. Ezért hiába számolod át térszögbe, ez a térszög ugyanis nem a teljes sugárzást foglalja magában, és benne a fényintenzitás sem egyenletes eloszlású. Egyébként ha jól számolom, 40°-os félkúpszög kb. 5026 négyzetfokos térszöget foglal el, ez pedig nagyjából 1,53 szteradiánt jelent.
    Ha egy ilyen led a színházi szpotlámpához hasonló (vagyis az előbbi feltételeknek megfelelően egyenletes eloszlású és éles határral rendelkező) fényt sugározna 80°-os szögben, akkor mondhatnánk, hogy a fényárama 150cd * 1,53sr = ~230 lumen lenne. Feltételezve, hogy nem írtam túl nagy marhaságokat ;).

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz And #7667 üzenetére

    A led fénye (néhány ábra és szemléltetés alapján) elég jó közelítéssel benne van ebben a sugárzási kúpban. Persze küld egy kicsit másfele is, de a fő sugárhoz képest elhanyagoható mennyiséget. Az oké, hogy a 80°-ban nem egyenletes. pontosabb dolgot nem tudok én se mondani, itt tegyünk egy durva feltételezést/elhanyagolást. annyira úgyse életbe vágó a dolog.

    nekem más képlettel 1.46sr jött ki. cd-ból ln-be átszámító képletet pedig nem találtam, úgyhogy nem tudom, hogy szorozni, vagy osztani kell a szöggel, vagy mi a helyzet, úgyhogy feltételezem, hogy a te számításod a helyes :)

  • And

    veterán

    válasz ngabor2 #7668 üzenetére

    Mértékegységekkel: [lm] = [cd] * [sr]. Lásd: [link]. Térszög-kalkulátor: [link], bár ez sem összetett, a szteradián számításánál egyszerűen a radián (=~ 57,2958°) négyzetét veszi alapul, ami nem túl nagy szögekig elfogadható.

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz And #7669 üzenetére

    köszi, egy lépésre voltam ettől az oldaltól, a magyarig eljutottam :D

    a szöget az itt található 2*pi*(1-cos teta) alapján számoltam, ahol a teta a félszög. a térszög ez alapján 1.46. a korábbi számítás egész máshogy ment, ott egy kúp alapterületét számoltam ki, nem egy gömbhéjat.

    ez alapján jött ki 219lm/db. azaz 50 led összesen 10950lm (ha feltételezzük, hogy a sugárzási területen belül additív).

    és hogy kicsit ide kapcsolódó kérdés is legyen:
    adott 50 vörös (U=1.9V) és 50db kék (U=3.2V) led. ezeket kellene üzembiztosan, és minél jobb összhatásfokkal világításra bírni. a lényeg, hogy minél kevesebb legyen a veszteség és a hőtermelés az előtét-ellenállásokon. én mindössze józan paraszti logikával 230V-3.6V trafóval kezdeném, vagy ha ilyet nem lehet kapni, akkor minél kisebb szekunder feszültségűvel. aztán egyrészt stabilizált 3.2V-ot csinálnék, ami a kékeknek kell. igen ám, csak itt az áramerősség is beleszól, a tipikus áramfelvétele 1-1 ilyen lednek 100mA, tehát legalább 5A-es stabil 3.2V kellene, ha nem akarok minden egyes led elé 1-1 ellenállást kötni.

    a vörös esetén mindenképp vagy egy újabb fesz. stab kell, vagy egy megfelelő ellenállás, esetleg minden led elé 1-1 sorosan kötött ellenállás, ezeket meg szépen párhuzamosan kötni. ezzel számolgattam néhány ellenállást, elég sok fűtés lenne már 4,5V esetén is.

    hogy illik az ilyet megcsinálni azoknál, akik értenek is hozzá? amit mondtok, az elhiszem, és úgy fogom csinálni.

    [ Szerkesztve ]

  • PHM

    addikt

    válasz ngabor2 #7670 üzenetére

    "adott 50 vörös (U=1.9V) és 50db kék (U=3.2V) led. ezeket kellene üzembiztosan, és minél jobb összhatásfokkal világításra bírni. a lényeg, hogy minél kevesebb legyen a veszteség és a hőtermelés az előtét-ellenállásokon."
    Én a helyedben szereznék egy kiszuperált kapcsoló üzemű nyomtató tápot.
    Pl a HP tápokon 16 és 30 V van, 500-1000 mA terhelhetőséggel, típus szerint.
    A 30 Vos ágra 8-9 kék, vagy 13-14 piros mehet sorosan, 1-1 előtét ellenállással.
    Ugyanez a 16 V-os ágon 4-5 kék, vagy 7 piros leddel mehet.
    Ha jó hatásfokot akarsz, a hagyományos trafót inkább hanyagold.
    Ebben a méretben rossz a hatásfoka.

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz PHM #7671 üzenetére

    a sima pc-táp nem lenne jó? valami olyat hallottam, hogy a 12V és az 5V nem igazán szeret egymás nélkül menni. mert ha mégis menne, akkor ezek a teljesítmények nem jelentenének problémát, 10A-t simán le tud adni. Sőt, amit most néztem, 3,3V-on 19A-t is le tud adni. a kéket direktbe, a pirosat előtét-ellenálláson keresztül rá lehetne kötni. vagy nem?

    esetleg egy olyan elvetemült ötlet, hogy az 5V-os ágat megosztani megfelelő feszültségosztóval, és arról menne mind a piros, mind a kék?

  • mezis

    nagyúr

    válasz ngabor2 #7670 üzenetére

    Az áram korlátozását mindenképp meg kell oldani ! A megadott feszültségek a diódák nyitófeszültsége, ha azt megkapja, akkor annyi áramot fog átengedni magán, amennyit hagysz neki, illetve amíg tönkre nem megy.

    Elvileg a legjobb hatásfokot akkor kapnád, ha az egészet sorba kötnéd 50*(1.9+3.2) V-ra, megoldva a 100 mA-es áramkorlátozást. Elvileg. A gyakorlatban ilyenkor gondoskodni kell a diódák túlfeszültség elleni védelméről.

    (Régen történt, amikor már tömegesen megjelentek a kis, 10-20 mA-es világító diódák. Ilyet kezdett árulni egy olyan műszaki bolt, ahol addig csak zseblámpaégő volt az "elektrinikai" cikk. A fiatal eladó gyerek egy 4.5 V-os "laposelemmel" lelkiismeretesen kipróbált minden egyes diódát, mielőtt átadta volna a vásárlónak. Előtétellenállás nélkül.
    Egy felvillanás elég volt számára a "működőképesség" ellenőrzésére. Próbáltam lebeszélni erről, de azt mondta, hogy sok a rossz közöttük, van amelyik azonnal kiég. :C )

    [ Szerkesztve ]

    mezis

  • PHM

    addikt

    válasz ngabor2 #7674 üzenetére

    No, azért nem eszik olyan forrón a kását...
    A ledek nyitóirányú feszültség-áram karakterisztikája valóban egy dióda
    nyitóirányú karakterisztikájára hasonlít, csak nem olyan meredek.
    Elvileg lehet őket fix feszültségen is járatni, csak nem célszerű.
    A nyitófeszültség ugyanis a hőmérséklet emelkedésével csökken.
    Így, ha a led melegedni kezd, egyre több áramot fog a fix feszültségből felvenni.
    A nagyobb áram hatására még jobban melegszik, még több áramot vesz fel,
    majd szélsőséges esetben tönkremegy.
    (A kínai piaci lámpákban nincs előtét ellenállás, de ott az elemek
    belső ellenállása korlátozza a felvett áramot.)
    Ezért az áramot mindig korlátozni kell.
    A párhuzamos kapcsolás hátránya a rossz hatásfok, a sorosé a kisebb
    megbízhatóság. (Ha egy dióda tönkremegy, kialudhat az egész sor.)
    Járulékos hátrány lehet még a magas, nehezen kezelhető tápfeszültség.
    Ilyen mennyiségnél a legpraktikusabb a vegyes kapcsolás, 12 és 48 V
    közötti feszültséggel. 12 V alatt rossz a hatásfok, 48 V feletti feszültséget
    viszont életvédelmi szempontból nem ajánlok.
    A PC táp is jó e célra, de olyan, mint ágyúval verébre lőni.
    A kisméretű kapcsoló üzemű tápok legjobb vadászterülete a helyi bolhapiac.
    Megvan az a veszélye, hogy az ember rosszat vesz, de kis szerencsével
    fillérekért beszerezhető a kívánt alkatrész.

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz PHM #7675 üzenetére

    pc táp van, szóval lövöldözhetünk vele akár bolhára is. a legfontosabb dolog, a megbízhatóság.

  • PHM

    addikt

    válasz ngabor2 #7676 üzenetére

    Akkor a 12V-os ágat használd.
    3 kék ledhez 220 ohmos, 4 piroshoz 330 ohmos ellenállást javallok.
    A pirosból meg lehet próbálni 5 darabot is sorba kötni, ez esetben
    150 ohmos előtét ellenállást használj.
    Az ellenállások értéke természetesen módosítható az áram
    értékének pontosítása végett.
    Ha a hosszú élettartam a fontos, lehetőleg ne menj 10 mA fölé.

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz PHM #7677 üzenetére

    ezeknek az átlagos áramerőssége 100mA. Itt adnak le 150cd fényt, ami miatt használni akarom.hogyan lehet elérni, hogy áganként ekkora áramerősséget engedjen át? Így 3-4-essével összekötve jónak tűnik a dolog, legfeljebb néhány kimarad a végén :)

  • PHM

    addikt

    válasz ngabor2 #7678 üzenetére

    Hát így egy cseppet más a leányzó fekvése.
    Én 10 mA-es áramra számoltam ki az ellenállásokat.
    100 mA-nél 24 ohm/3Wos ellenállás kell a 3-as kék sorhoz.
    Személy szerint inkább a 27 ohmot javaslom.
    A pirosból így már inkább az 5-ös sorra voksolok, szintén 27 ohm/3W-os
    előtét ellenállással.
    A kérdés az, hogy mennyire igaz a gyakorlatban a ledek névleges feszültsége.
    Szerintem készíts el 1-1 sort és mérd meg a rajtuk átfolyó áramot.
    Az árammérést a műszer legnagyobb méréshatárában végezd, (10-20 A)
    különben a műszer belső ellenállása meghamisítja a mérést.
    Elképzelhető, hogy kicsit módosítani kell az ellenállásokon majd.

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • moha21

    addikt

    válasz ngabor2 #7676 üzenetére

    Ugyan tápfüggő, de sokt táp ha csak a 12V-os ágát terheled változik rajta a feszültség ami a led-eknek nem tesz jót, hiszen eléggé érzékenyek. Ezért szokták az 5V-ra terhelést rakni, mert sok táp ezt figyeli és ehhez "igazítja" a 12V-os ágat. Persze ez tápfüggő érdemes előtte kipróbálni a 12V-os ágat egy picit nagyobb ellenállással, mint amennyit kap a rendszer és figyelni a feszültséget rajta.

    [ Szerkesztve ]

    Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

  • mezis

    nagyúr

    válasz PHM #7679 üzenetére

    Fejszámolás: a vörösöknél kb 25 W, a kékeknél kb 40 W fog elcsorogni 0 Lux (Lumen) fénykibocsájtással. Biztos, hogy ez a leggazdaságosabb világítás ?

    mezis

  • mezis

    nagyúr

    válasz mezis #7682 üzenetére

    Bocs., elszámoltam, azt hittem, hogy 2.5 W fog diszcipálódni, de közben rjöttem, hogy csak 0.25 W (N=I*I*R), vagyis 2.5 W ill. 4 W körüli az ellenállásokon keletkező veszteség.

    mezis

  • PHM

    addikt

    válasz mezis #7683 üzenetére

    Basszus, most veszem észre, hogy én is elszámoltam magam.
    Nem kellenek 3W-os ellenállások, elég oda fél W-os is.
    Viszont a leggazdaságosabb és talán a legköltséghatékonyabb megoldás
    közvetlenül a hálózatból táplálni a ledeket, kapacitív előtéten keresztül.
    Mondjuk ez az a megoldás, amit kizárólag szakembereknek javaslok.
    (Most csináltam egy ilyet, 23 fehér ledet passzíroztam egy Somogyi féle
    glimmlámpa házába. Kicsit sikerült is vele túllőnöm a célon.
    Olyan éles fénye van, hogy egyelőre marad a hagyományos irányfény.)

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz PHM #7684 üzenetére

    ez a baj, hogy nincs a közelemben olyan szakember, aki meg tudná csinálni. esetleg lenne itt vállalkozó szellem, akinek ha elküldöm, megcsinálja? + anyagköltség + munkadíj + posta, természetesen.

    ha esetleg debreceni az illető, akkor a posta kiesik, mert elviszem személyesen.

  • moha21

    addikt

    válasz ngabor2 #7685 üzenetére

    A led-ek megvannak vagy vásárolni kell őket? milyen elrendezésben kellene rakni őket? valami skitz-et tudnál belinkelni esetleg?

    Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz moha21 #7686 üzenetére

    a ledek meg lettek véve, csak még nem értek ide.

    skiccet most hirtelen nem tudok rajzolni, de pü-ben elküldöm annak, aki vállalkozik rá (viszonylag egyszerű, felváltva kék és piros sorok).

  • PHM

    addikt

    válasz ngabor2 #7687 üzenetére

    A skicc engem is érdekelne, + az, hogy fizikailag hogyan képzeled el.
    Gondolok itt arra, hogy fényfüzér lesz-e, vagy nyákra szánod
    ültetni a ledeket.
    Amúgy hol sikerült 100 mA-es példányokat szerezni?
    Nekem is kéne pár darab, csak fehérben, ill. sárgában.

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz PHM #7688 üzenetére

    innen.

    skiccet megpróbálok összehozni, ha nem szúr ki velem a túl okos gimp. a leírása:

    10 sor, soronként 10 led, felváltva piros és kék. a sorok távolsága 2,5cm. a sorokon belül a ledek távolsága 5cm. minden második sor 2,5cm-rel bentebb kezdődik, tehát pl. minden kék led a mellette levő pirosak közé esik, és vice versa. kb. 53x25cm-es panel lenne.

    eredetileg nem nyákra gondoltam, hanem egy ekkora méretű lemezre (műanyag, pozdorja, rétegelt, nagyjából mindegy, esetleg fém, de ott könnyebben lehet probléma). de a hordozó anyaga majdnem mindegy.

  • PHM

    addikt

    válasz ngabor2 #7689 üzenetére

    Szerintem egy 2-3 mm-es műanyag lemez lenne a legalkalmasabb.
    Külön akarod a sorokat, esetleg a színeket kapcsolni, vagy
    egyetlen kapcsolón lesz az egész tábla?

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • mezis

    nagyúr

    válasz ngabor2 #7689 üzenetére

    Nem kellene hűtésről gondoskodni ? A LED-ek is termelnek hőt rendesen. Lehet, hogy mgérné inkább ALU lemezt használni ?

    mezis

  • Mr.John

    csendes tag

    Sziasztok, lehet hogy ez a kérdés nem ide való, de azért hátha tud segíteni valaki...

    Szóval: Nekem 12V DC / 12V AC 50Hz átalakító kellene. Telepről szeretnék működtetni egy wifi routert. Tudna valaki ilyen kapcsolást mutatni? Köszi.

  • PHM

    addikt

    válasz Mr.John #7692 üzenetére

    Ha jól értem, 12C AC bemenete van a routernek, ezt szeretnéd
    telepről (gondolom autó akkuról) üzemeltetni.
    Szerintem nem kell hozzá semmilyen átalakító.
    Kösd a szivargyújtóra, a polaritás mindegy, hiszen van benne egyenirányító.
    Kicsivel így kisebb lesz ugyan a nyers egyenfeszültség, de valószínűleg
    ez nem fog gondot okozni.
    A router elektronikája ugyanis nagy valószínűséggel 5V-ról üzemel,
    egy belső stabilizátor segítségével.

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • Mr.John

    csendes tag

    válasz PHM #7693 üzenetére

    Ha jól értem, 12C AC bemenete van a routernek, ezt szeretnéd
    telepről (gondolom autó akkuról) üzemeltetni.
    Szerintem nem kell hozzá semmilyen átalakító.
    Kösd a szivargyújtóra, a polaritás mindegy, hiszen van benne egyenirányító.
    Kicsivel így kisebb lesz ugyan a nyers egyenfeszültség, de valószínűleg
    ez nem fog gondot okozni.
    A router elektronikája ugyanis nagy valószínűséggel 5V-ról üzemel,
    egy belső stabilizátor segítségével.

    _________________________

    Rámértem a router tápjára és 11,5V ~ jön ki belőle. A routerre ez van írva: 9V~ 50-60Hz 0.8A

    Igen akkuról szeretném üzemeltetni, de nem autóban. Elképzelésem szerint valahogy az egyenáramból váltót kéne csinálni, hogy működjön. Ehhez lenne szükségem egy kapcsolási rajzra. Próbáltam már aksikról, de nem ment...

  • psyho777

    tag

    válasz Mr.John #7694 üzenetére

    mien fajta router.. új?? garanciás?? mert szerintem átszámolod gyorsan hogy mennyi áram kell neki egyenben és grace hid után mekötöd az oda megfelelő értékkel vagy többel és beraksz elé egy feszültségszabályzót.. mivel ugyebár minden elektronikai eszköz egyenárrammal megy... legalábbis mi úgy tanultuk..

    Nemtudok helyesen irni, kéretik mindenkitől ne szivasson ezzel!!! BRUTAL NUTRITION ...,,The easy day was yesterday˝... || pls válaszolni a pm-ekre ...||

  • PHM

    addikt

    válasz Mr.John #7694 üzenetére

    Pedig mennie kell egyenfeszültségről. Elméletileg legalábbis.
    Nem tudom, mennyivel próbáltad, olyan 12-13V kell neki, ha
    egyenfeszültséggel táplálod.
    Milyen feszültséggel próbáltad?

    Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

  • Mr.John

    csendes tag

    válasz PHM #7696 üzenetére

    A router új, még 4 év garanciás, ezért sem akarom szétszedni. Próbáltam 12V-os aksikkal, melyek 2000mA-esek voltak, és csak a helyzetjelző led világított a többi nem. Polaritást is cseréltem úgysem ment. Ez az: [link]

  • sonar

    addikt

    válasz Mr.John #7697 üzenetére

    12V kevés lesz oda, próbáld 14V-val. Bár ha az alap panelon van még egy AC/DC konverter kapcsolóüzemben akkor felejtős.
    Eccerübb venni egy 12V DC-> 230V AC -t :D

    [ Szerkesztve ]

    A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

  • psyho777

    tag

    válasz sonar #7698 üzenetére

    ac/dc átalakitó jah de amugy kétlem viszont ha tényleg átalakitós akk az a megoldás is jó amit én irtam!! am meg kétlem hogy egy ilyen TP link egy No1 China AC s tápokkal hajtaná meg az ezközeit.. amugy ha a tápegységet megforditod és kicsit is értessz hozá rá van irva minden.. jobbesetben.. bár a kinaiaknák ki tudja.. keress raja ilyet: ábra

    job alsó sarkában van hogy hova a plussz hova a minusz,
    bal alsó sarkában meg hogy mennyi powa kell neki.. Sok sikert!!!

    egyébként nem ártana az aksi és a router közé egy kondit kekötni párhuzamosan.. hogy egyenletesen kapjon tápellátást!

    Nemtudok helyesen irni, kéretik mindenkitől ne szivasson ezzel!!! BRUTAL NUTRITION ...,,The easy day was yesterday˝... || pls válaszolni a pm-ekre ...||

  • moha21

    addikt

    Valamilyen 555-es kapcsolással lehetne szinusz jelt közelítő áramot előállítani, de ha azt meg tudod építeni akkor nyilván ebbe is bele tudsz nézni és megnézni nem-e egyenirányítja a 9V-ot előbb és utána 9V DC-t használ csak, ha igen akkor nem nehéz a megfejtés.

    555:höz a kapcsolás nem bonyolult amit találtam, de a trafót neked kelk méretezni hozzá.

    És lehet a 12V tényleg "karcsú" 13V-14V ahogy már mondták.

    [ Szerkesztve ]

    Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Új hozzászólás Aktív témák