Új hozzászólás Aktív témák

• #125254 liszi70 nagyúr

  Új Válasz 2024-02-28 11:58:11 #125254

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  liszi70

  nagyúr

  Engedjétek meg, hogy idemásoljak az avx-ről egy írást Fapaci tollából, aki valamikor fórumtársunk volt. Szerintem remek és találó:

  chord_ írta:
  Valahogy az jutott eszembe, hogy mi, hifisek olyanok vagyunk, mint az az olvasó, aki a tipográfiában, a használt betűkészlet esztétikájában legalább akkora gyönyörűséget talál, mint magában a regényben...Egykor a verandán olvasgatva azt gondoltuk, ha veszünk egy komoly olvasólámpát, attól majd jobban élvezzük az olvasást, közelebb kerülünk a könyvekhez.
  
  Fapaci válasza:
  Aztán az olvasóköri barátaink tanácsára szereztünk speciális olvasófotelt is, majd vettünk a lámpához lineáris tápegységet különleges kábelezéssel, High-End szemüveget és fűthető olvasó pulóvert, a fotel lábai alá pedig alaszkai feketemedve karmaiból készített alátéteket raktunk. Építettünk könyvolvasó szobát is dedikált tápellátással, fényszigeteléssel és extra világítással. A szoba falaira legendás nyomdászok és regényhősök képeit függesztettük, akiknek később már a nevét sem tudtuk.
  
  Olvasási körülményeink fejlesztése közben lassan leszoktunk a könyvolvasásról, időnk sem volt rá, inkább a szép betűket nézegettük, sőt össze is ollóztunk magunknak karaktérkészleteket, amiknek összeolvasva ugyan semmi értelme nem volt, de nagyon jól néztek ki. Aki lusta volt válogatni, az 990 €-ért megvehette a gyári válogatásokat, amikből ugyanúgy nem lehetett értelmes mondatokat összerakni, de legalább díszcsomagolásban küldték sorszámozva és a legnevesebb nyomdászok aláírásával.
  
  A híresebb nyomdák nevét felvéve rajongói klubok alakultak, akik lankadatlanul szapulták a többieket és esküdöztek, hogy valósághű könyvet csak az általuk favorizált intézmény képes készíteni, az ott használt különleges, pingvinkönnyből kinyert pigmentek képesek hozzáadni azt a kis extrát, amitől a High-End olvasási élmény kiteljesedhet. Természetesen minden könyv, ami máshol készül, vállalhatatlan gagyi és akik azokat olvassák, maguk is szélsőségesen igénytelenek, különös tekintettel a mai fiatalokra, akik még a villamoson is képesek olvasni (miként mi is tettük gyerekkorunkban). Miattuk tartunk kulturálisan ott, ahol!
  
  Majd megérkezett az eBook, ami újabb vásárlási hullámot és vitákat indított el. Akkora divat lett, hogy mindenki vett belőle, még az olvasni nem tudók is. Néhányan otthon, a garázsban és a munkahelyükön is tartottak egy-egy példányt, nehogy egy percre is olvasás nélkül maradjanak. Az egyszerűbb modellek mellett megjelentek a High-End típusok is, amik ingyenes könyvletöltést és 16K UHD Pro XXL minőségű képet ígértek, meg virtuális fénygenerátort is adtak melléjük extra alacsony fényzajjal, ami jót tesz a szemnek és a vastagbélnek. Bár utóbbi jelenséget soha senki nem tudta bizonyítani, kiközösítettük azokat, akik megkérdőjelezték a fénygenerátor jótékony hatását, hiszen az közismert tény volt, az internet is megírta.
  
  Reméltük, hogy attól leszünk valakik, ha megvesszük a legdrágább modelleket, meg így bekerülhettünk a VIP olvasóklubokba, ahonnan lesajnálva tekintettünk az ócska fotelekben papírkönyvet olvasgatókra. Ennek rendszeresen hangot is adtunk, hogy nekik fogalmuk sem lehet arról, milyen is az igényes könyvolvasás, ne is próbáljanak erről véleményt alkotni, csak mi tudhatjuk.
  
  Rendeztünk könyvolvasási kiállításokat, ahol eleinte könyvek voltak kiállítva, ezeket ékesszóló írók és hozzáértő kritikusok mutatták be. Majd leváltották őket a könyvolvasást segítő speciális eszközök, előkerültek a könyvnyomtatás őskorából származó kopott masinák, amik előtt remegő lábakkal és könnyes szemekkel hódoltunk, hiszen mégiscsak az analóg nyomda volt az igazi, a digitális technika ölte meg a könyvolvasást, ezt mindenki tudja.
  
  Szerveztünk nyomdalátogatásokat is, hogy megismerhessük a könyvkészítés rejtelmeit és leszólhassuk a nyomdászokat, akiknek fogalmuk sincs a saját szakmájukról. Hangosan hahotáztunk azon, hogy az ipari nyomdagépekből egyszerű kábelek és csövek lógtak ki, meg hogy olcsó ipari festéket használtak. Eleinte az író-olvasó találkozóknak is volt sikere, de egyre kevesebben jelentkeztek, idővel meg is szűntek az ilyen rendezvények, már senkit nem érdekeltek az írók gondolatai, pláne hogy legtöbbjük kézzel, vagy ócska írógéppel írt. Leszoktunk a könyvtárlátogatásról is az ottani áldatlan körülmények, az igénytelen közönség és a rettenetes minőségű olvasólámpák miatt.
  
  Aztán öreg korunkra rájöttünk, hogy ha kiülünk a verandára az ócska kertiszékre egy kopottas pokróccal, nagyszerű élmény tud lenni a könyvolvasás.

  

Új hozzászólás Aktív témák