A Valve szeptember végén állt elő három fontos bejelentéssel, ezen belül is a SteamOS, a Steam masinák és a Steam gamepad koncepciójával. A vállalat akkor megígérte, hogy később kiderül majd a 300 darab tesztelői gép specifikációja is. Igazából hardver-összeállítás elég vegyes, de a cégtől kapott információk szerint ezek csak prototípusok, tehát a működést ellenőrzik velük. A végleges konfigurációk külsőleg-belsőleg minden szempontból eltérhetnek, de minden erre vonatkozó részletet csak 2014-ben jelentenek be.
A 300 darab prototípusban Haswell lapkára épülő Intel Core i3, i5 és i7 dolgozik NVIDIA GeForce GTX Titan, 780, 760 és 660 jelzésű VGA-k mellett. Utóbbi trióból mindegyik 3 GB kapacitású GDDR5 szabványú VRAM-ot kap, míg a rendszermemória 16 GB-os. Az adatokat 1 TB-os hibrid merevlemez tárolja majd 8 GB-os flashmemóriával, ami a gyorsírótárazást látja el, míg az energiaellátásról 450 wattos tápegység gondoskodik. A Valve azért döntött eltérő hardverek mellett, mert nem csak egy rendszerről szeretnének visszajelzést kapni, tehát szándékos, hogy ennyire vegyes a prototípusok konfigurálása. Ezek mellé a cég biztatja majd a próbára kiválasztott felhasználókat, hogy nyugodtan cserélgessék a hardvert, mert azok normál PC-s megoldások. A Valve mindegyik konfigurációt 30,5 x 31,5 x 7,4 cm-es házba építi, és a vállalat legfeljebb ilyen méretű rendszerekben gondolkodik a végleges dizájnok kapcsán is.
Mára kiderült, hogy a Valve a SteamOS-t gyártóktól független megoldásként képzeli el, tehát minden érdeklődő céget támogatnak majd. Ennek az alapja, hogy a rendszer gyakorlatilag OpenGL és OpenCL API-kat használ, vagyis a gyártókhoz kötött platformok a jelenlegi tervek szerint nem kerülnek majd implementálásra. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy a Valve így szeretne versenyhelyzetet teremteni, mivel arra senki sem hajlandó, hogy a Steam masinákat veszteséggel árulják, ahogy azt teszi a Microsoft és a Sony az Xbox One és a PlayStation 4 kapcsán. A Valve sem akar ilyenben gondolkodni, így az árak féken tartására a legegyszerűbb opció a gyártók kényszerítése az árversenyre. Erre a legjobb alapot tényleg a nyílt platformok biztosítják. Ráadásul az OpenGL és az OpenCL használatával a platformon belüli szegmentáció is csökkenthető, hiszen az előbbi két API-t tulajdonképpen minden cég támogatja.
A gyártóktól megtudtuk, hogy a Valve már tárgyalásokat folytat a SteamOS előtelepítésről. Az üzleti modell egyszerűnek tűnik. Gyakorlatilag a gyártók kapnak egy rendkívül széles hardverlistát, hogy miket lehet építeni a Steam masinákba. Ezen belül három opció lesz a különböző piaci igények lefedésére. Az olcsó gépek leginkább az előre összeszerelt HTPC-kre hasonlítanak majd, így alig fogyasztó, rendkívül apró, egy tenyérben is elférő megoldások lesznek. Ezeknek az ára nagyjából az Xbox One és a PlayStation 4 szintjén fog mozogni. A komolyabb igények mellett lesznek amolyan középszintet képviselő Steam masinák, amelyek már nagyobbak, többet fogyasztanak, és jó eséllyel dedikált GPU-t is kapnak, aminek hála a teljesítményük is jobban megfelel a játékokhoz. A csúcsgépek lesznek a legcombosabb opciók, melyek amolyan mini erőgépnek tekinthetők, így méretre relatíve nagyok, és sokat is fogyasztanak, amellett, hogy nyilván a leggyorsabb opcióknak számítanak. Ezek ára 1500-2000 dollár körül lesz, ami a hagyományos PC-s megoldásokhoz képest nem számít rossznak. Úgy tudjuk, hogy lesznek bizonyos direktívák, amiket a gyártóknak be kell majd tartani, elsősorban a méretre, a fogyasztásra és a zajszintre vonatkozóan, de nem kér majd lehetetlent a Valve.
A SteamOS-hez egyébként nem kell majd feltétlen Steam masinát venni, bármelyik PC jó, ami nagyjából 3-4 évnél nem idősebb. Ezekre lesz egy ingyenesen letölthető csomag, ami gyakorlatilag pont ugyanazt az operációs rendszert tartalmazza, amit a Steam masinákra telepítenek majd a gyártók. Ez bármilyen másik operációs rendszer mellé felrakható, és a gépet lehet úgy konfigurálni, hogy a felhasználó esetleg egyszerre használ Windows, SteamOS és pár egyéb Linux disztribúciót. A Steam masinákra is telepíthető majd Windows vagy más operációs rendszer, ha erre lenne igénye. Elvi értelemben tehát egy hagyományos PC-ről van szó.
A Valve mögé egyébként egyre többen állnak be, így 2014-ben 200-nál több játék lesz majd natívan elérhető SteamOS-re, illetve Linuxra. A nagy kiadók azonban egyelőre megfigyelik a reakciókat. Információink szerint az Electronic Arts és az Ubisoft abszolút érdektelennek tekinti az egész kezdeményezést, de ez nem meglepő, hiszen mindkét cégnek van saját PC-s disztribúciós platformja, tehát hosszabb távon úgyis elszakadnak a Steamtől. Az sem érdekli túlzottan őket, hogy a potenciális vásárló PC-re vagy konzolokra veszi meg az adott játékot. A többi kiadó és fejlesztő elvben nem zárkózik el a támogatástól, de többségük előbb eredményeket szeretne látni. Jelenleg a Valve az egyetlen csapat, amely AAA kategóriás játékokkal látná el a SteamOS-t, míg a többi elérhető játék zömében indie fejlesztés. A támogatásban gondolkodó komolyabb fejlesztők közül az Egosoft, a Croteam, az Eugen Systems, az SCS Software és a Frictional Games nevét lehet kiemelni, mely csapatok már letettek pár dolgot az asztalra.
A Windowsra elérhető további 2000 játék, és ezen belül is a komolyabb alkotások belső hálózaton keresztül dolgozó streameléssel működik majd a Steam masinákon, tehát mindenképp szükséges hozzá egy második PC-re. Ez a Valve koncepciójának rákfenéje, mivel a Steam áruház teljes tartalmának eléréséhez kell egy Steam masina a nappaliba és egy Windowst futtató PC a másik szobába, de az összeköttetés természetesen Wi-Fi hálózaton is lehetséges, tehát kellően erős belső lefedettség mellett jó lehet az élmény. A koncepcióból eredően tervben van egy olyan Steam masina is, ami a hardver tekintetében nem valami erős, tehát alig 10-20 wattot fogyaszt, és így is ellátja a multimédiás feladatokat, viszont a játékok natív futtatására már nem igazán alkalmas. Viszont a Steamen elérhető játékok zöméhez úgyis szükség van egy másodlagos PC-re, tehát nem számít, hogy a SteamOS-t futtató gép mennyire van kigyúrva, mivel csupán egy megfelelő hálózati hozzáférésre van szükség. A gyártók állítólag ebben a modellben látnak igazán nagy jövőt, mivel egészen olcsó 200-300 dolláros Steam masináról lenne szó, ami az indie játékokat akár natívan is futtatná. Addig pedig úgy is szükség van egy másodlagos windowsos PC-re, amíg a nagy kiadók tömegesen nem térnek át a SteamOS támogatására, tehát a felhasználó számára a nagyon olcsó, nagyon keveset fogyasztó Steam masina és az erősebb Windowst használó PC párosítása adná a legjobb élményt.
A Valve koncepcióját egyébként sokan félreértik. A cég számára igazából a Windows is jó, hiszen erre a rendszerre is elérhető a Steam. Az egyetlen problémájuk, hogy a Microsoft nem törekszik arra, hogy a PC-t átvigye a nappaliba, ami természetesen logikus, mert oda a cég az Xbox One-t szánja. A Valve igazi problémája tehát a nappaliba vándorló tömegek elvesztése, és ennek a rétegnek az igényeit ma a konzol szolgálja ki. A SteamOS és az egész mögött álló koncepció csupán arról szól, hogy a Valve nem tudja megakadályozni a nappaliba való átvándorlást, így ezt jóváhagyják. Viszont kínálnak alternatívát, hogy ne konzolt vegyen a vásárló, hanem egyszerűen streamelje a tartalmat a Steam masinára a windowsos PC-ről. Erről már az év elején beszélt a cég, hiszen Gabe Newell szerint a jövőben általános lesz a PC-s tartalomtovábbítás a tévére. Ennek a megvalósulását láthatjuk majd a következő évben, arról viszont nehéz bármit is mondani, hogy ez mennyire lesz sikeres. Alapvető buktató lehet az, hogy ha bárki a nappaliba vágyik, akkor sokkal többet kínál az Xbox One és a PlayStation 4, és teszik ezt azonos áron jóval erősebb hardverrel, de a végső ítélettel várjuk meg, hogy van-e valami titkos fegyver, amiről még nem beszélt a Valve.
