A Valve az idei DICE rendezvényen egy nem túl rövid beszámolót tartott a PC jövőjével kapcsolatban, melyen egyértelműen a nappalikba való betörés volt jelent, mint kulcsfontosságú tényező. Ez az a terület, ami a PC-knek egyelőre nem megy, mert alapvetően túl bonyolult megoldások ide, így a legtöbb feladatot a nappalikban különböző célhardverek látják el, így videózásra manapság a Blu-ray lejátszókat veszi a piac, míg a játék szempontjából az asztali konzolokra van kereslet. A Valve azonban a Steam Big Picture módjának bemutatásával megtette az első lépést a nappalik meghódítása felé, de ez az ösvény még nagyon sok akadályt rejt, így közel sem biztos, hogy a koncepció sikeres lesz, de kétségtelen, hogy a nagy vásárlóbázishoz a nappalin keresztül vezet az út.
Gabe Newell úgy gondolja, hogy a felhős játék egyelőre ugyan nem járható út, de az ötlet alapvetően nem rossz, és akár otthoni szinten is lehet vele kezdeni valamit. A Valve szerint a következő évek során majdnem minden televízió támogatni fogja a Wi-Fi összeköttetést, így az otthoni erős PC-k felhasználhatók arra, hogy tartalmat streameljenek a televíziókra. Ez konkrétan a felhős játék koncepcióját másolja csak éppen kicsiben, helyi hálózat mellett. Újdonságról nem beszélhetünk, hiszen a Splashtop nevű alkalmazás már ma is felkínálja ezt a lehetőséget, ráadásul Windows mellett Linux és Mac operációs rendszerekre is elérhető, és gyakorlatilag bármilyen iOS-t, Anroidot vagy Windowst futtató mobil termékre streamelhető vele játék, ami funkcionálisan a nagyobb teljesítménnyel rendelkező asztali PC-ről fut. A Steam esetében még nincs tisztázva, hogy az adatok streameléséről külső program gondoskodik, vagy a Valve fejleszt egy sajátot, de utóbbi igen valószínűnek tűnik, hiszen így egy vállalat felelne az egész rendszer működéséért, ami egyszerűbbé teszi a fejlesztéseket. Akár a streamelés is kihagyható lehet, ha a tévéken elterjed a vezeték nélküli képtovábbítás, amit a modernebb hardverek már támogatnak is, ideértve a CES-en bemutatott Pistont.
Gabe Newell szerint ilyen kicsi helyi hálózatok mellett a Wi-Fi késleltetése elenyésző, így a felhős játék során előforduló lag otthoni szinten nem lesz jellemző. A Steambox is egyre jobban értelmezhető az előadáson elhangzottak alapján. Valójában nem hardverről van szó, hanem egy koncepcióról, ami röviden arról szól, hogy a PC-s játék törjön be a nappalikba, és a billentyűzet-egér párosát váltsa fel a kényelmes gamepad (bár ez szubjektív). Nincs tehát Valve konzol, nincs fix hardver, csupán koncepció, mely a Steamet és a Linuxot a nappali meghódítására használná fel.
A Valve azonban egy olyan útra lépett rá ezzel, amit egyedül képtelenek végigvinni. Elméletben az alapötlet nem rossz, hiszen a konzolok kényelmét szeretnék elérni egy PC-vel, és tulajdonképpen ez meg is valósítható. Ehhez azonban rengeteg erőforrást kell belerakni a fejlesztésbe, főleg úgy, hogy a Linuxra hatványozottan kevesebb játék érhető el a Steamről, mint Windowsra. Bár a portolás gyorsan megoldható, ám még maga John Carmack is azt mondta nemrég, hogy egyszerűen anyagilag nem kifizetődő a játékokból natív Linux portot készíteni, amit a saját példájuk is alátámaszt.
Valószínű, hogy továbbra is lesznek olyan cégek, amelyek pusztán a Linux iránti szeretetből elvégzik a portolást, ahogy például az ID Software tette pár játéka során, de ahol a nyereségtől függ a Linux port megléte ott nem kérdés, hogy a kiadó nem fogja értékelni az ötletet. Többek között a Rage natív Linux portja is ezért nem készült el. Mivel a legtöbb kiadó a program portolásánál anyagi szempontok szerint dönt, így a Linuxnak túl nagy jövőt nem jósolunk, hacsak az operációs rendszer elterjedtsége havi szinten nem nő majd a többszörösére.
A Valve számára a hardvergyártók is gondot okoznak. A PC-s piacon egyedül az AMD és az NVIDIA kínál zárt drivereket, amelyekre nagy szükség van a játékok futtathatósága érdekében. A legtöbb programot ugyanis bizonyos, hogy Windowsról portolják át. Ezzel lehetséges, hogy a textúrák olyan tömörítési eljárást használnak, ami licencköteles, és azt nyílt forráskódú driverekben lehetetlen támogatni. Példaként említve az Unigine tesztprogramok Linuxon is működnek, de csak zárt grafikus driverek mellett, mert S3TC textúratömörítést használnak. Ráadásul a nyílt forráskódú driverek sebessége messze elmarad a zárt driverekhez viszonyítva. A siker következő lépcsője tehát, hogy a Valve-nak rá kell vennie a GPU-piac közel 60%-át birtokló Intelt, hogy a Linuxhoz kínáljanak zárt terméktámogatást, amivel a fejlesztőknek minimális befektetéssel is kivitelezhető lehet egy esetleges Linux port az adott játékból, illetve az Intel az esetleges problémákat javítani fogja. Az AMD és az NVIDIA úgy néz ki, hogy partner lesz a koncepcióban, mivel mindkét cég többszörösére gyorsította a legutóbbi linuxos driverek sebességét a Steamen fellelhető játékokban.
A Valve-ra tehát komoly munka vár, ha az elgondolt koncepciót meg szeretnék valósítani. A vállalat valószínűleg erre fordítja majd a rendelkezésre álló erőforrásának zömét, ami a játékok fejlesztésére negatív hatással lehet, de nyilván a Steam terjesztése a legfontosabb.
