Lassan körvonalazódik az NVIDIA stratégiája is a 28 nm-es gyártástechnológiára épülő termékek esetében. A zöldek oldaláról egyelőre csak annyi volt biztos, hogy az új generációs Kepler architektúra termékei épülnek majd a TSMC új eljárására, de a friss információk birtokában a jelenlegi fermis GeForce-okra is számít még az NVIDIA, persze szigorúan a magméret csökkentése után. A vállalat termékstratégiája nagyon hasonló lesz az AMD-hez. A Radeonok esetében már tudjuk, hogy a Southern Islands termékcsalád az új GCN architektúrát csak az erősebb GPU-k esetében veti be, ahol pedig a költséghatékonyság jobban számít, ott a Cayman GPU-k úgynevezett VLIW4 architektúrája lesz továbbfejlesztve. Ez a döntés logikus is, hiszen egyrészt gondolni kell a Trinity APU esetében a Dual Graphics szolgáltatásra, illetve az új GCN néven ismert architektúra sokkal többet tud minden eddigi rendszernél, ami természetesen a tranzisztorigényen is meg fog látszani. Az NVIDIA a Kepler esetében is komolyan fejleszt a cGPU képességeinek kigyúrására, ami szintén nem kevés tranzisztorba kerül, így – az AMD stratégiájához hasonlóan – logikus lépés az olcsóbb termékek esetében megtartani a kevésbé okos, de úgymond tranzisztorkímélőbb Fermi architektúrát.
Talán érdemes egy rövid elemzést tartani arról, hogy az NVIDIA és az AMD miért gondolkodik így. Sokan biztos nem veszik jó néven, hogy az igazán új generációs rendszerek az alsóházba, illetve előfordulhat, hogy még a középkategóriába sem érnek el, de nem elhanyagolható tényező, hogy a Kepler és a GCN architektúra olyan újításokat vezet be, amelyek sok tranzisztort igényelnek, miközben az aktuálisan elérhető programok nem használják ki az új képességeket. Mindkét új generációs architektúra támogatja a dupla pontosságot legalább a teoretikus teljesítmény felével, továbbá kezelik a virtuális memóriát, és lehetőség van ECC memória alkalmazására is. Ezek közül talán a dupla pontosság támogatása kerül a legtöbb tranzisztorba. Persze ez a rész valamennyire skálázható, de az architektúra alapjait fel kell készíteni a legjobb teljesítményre, és ez a magméreten meg fog látszani. A virtuális memória támogatása is új dolog, és szintén eszi a tranzisztort az implementálása, bár nem olyan mértékben, hogy ezt egy nagyobb lapka komolyan megérezze, de a kisebb chipek esetében már látható eredménye lenne a fajlagos előállítási költség tekintetében. A virtuális memória egyébként merőben új dolog egy GPU esetében, és sajnos az operációs rendszerek erre nem igazán vannak felkészítve. Ezen a ponton az AMD rendszere CPU pointereken keresztül támogatja az x86 virtuális memóriát, ám az NVIDIA esetében az x86 licenc nélkül bonyolultabb a helyzet, de az AMD IOMMU és az Intel VT-d technológiákkal a probléma áthidalható.
Az előző bekezdésben felsorolt tulajdonságok olyan dolgok, amit egyetlen mai játék sem használ ki, márpedig a GeForce és Radeon termékek elsődlegesen játékra készül. A nagyobb GPU-k esetében az újdonságok bevállalhatók, hiszen először a hardveres támogatás szükséges valamire, hogy az szoftveres szinten is terjedjen, de a kisebb, és egyben olcsóbb termékek esetében, azonos tranzisztorszám mellett a korábbi architektúrák jobb teljesítményre képesek a jelenleg elérhető programok mellett. Az NVIDIA és az AMD döntése mögött tehát elsősorban a rendszerek tranzisztorigényhez mért hatékonysága játszik szerepet, illetve nem elhanyagolható az sem, hogy a drasztikusan gyorsuló IGP-k mellett egyre olcsóbban kell kínálni a belépőszintű dedikált VGA-kat, hogy azok megvásárlásának értelme legyen. Éppen ezért az alsóházban mindkét vállalat a chipméretek minimalizálására törekedhet, amivel az előállítási költség is csökkenthető.
A friss pletykák alapján az NVIDIA számos 28 nm-es, Fermi architektúrára épülő GPU-n dolgozik, melyek előreláthatólag a mobil piacon kerülnek bevetésre pár héttel karácsony előtt, és a Bright Side Of News információi szerint a GeForce 600 sorozatba tartoznak majd. Ez felfogható amolyan tesztnek is, hogy a Kepler esetében már legyen tapasztalatuk a mérnököknek a TSMC gyártástechnológiáiról. Arról nincs pontos információ, hogy a lapkák mely 28 nm-es node-on készülnek. A TSMC legutóbb kijelentette, hogy a 28 nm-es LP node az őszi hónapok vége felé biztosan elérhető lesz, de ez a gyártósor a SiON/poly-Si megvalósítást alkalmazza, vagyis elsősorban a fogyasztásra lett optimalizálva, így a készülő lapkák órajele – az alacsony beállítható feszültségből adódóan – 1-1,2 GHz fölé nem igazán emelhető. Az AMD architektúráinak ez megfelelő lehet, de az NVIDIA számára nem a legjobb alternatíva, mivel a fermis GeForce-ok magas shaderórajellel üzemelnek. A másik lehetőség a szintén 28 nm-es High-K dielektrikumú fém alapú kapuelektródákat alkalmazó HPL node, ami a valószínűleg elérhető lesz idén. Természetesen a TSMC a 28 nm-es gyártástechnológia esetében a negyedik negyedévben még nem számol komoly gyártókapacitással, így a 28 nm-es GPU-k elérhetősége nem lesz tökéletes.
