Egy álom vált valóra
A HoloLens a Microsoft idei egyik nagy dobása. Keveseknek adatott meg, hogy kipróbálhassák. A gigavállalat dolgozóin túl sok okos ember segíti a munkát, például azok a független szakértők, akik a közösség építéséhez szakmai tudásuk megosztásával járulnak hozzá többek között. Őket Most Valuable Professionalsnek (MVP) hívják. Ilyen szakértő Velvárt András is, akinek angol nyelven jelent meg publikációja a novemberben tapasztalt élményekről a Microsoft kiterjesztett valóság (vagy mixed reality) szemüvegével kapcsolatban. Engedélyével lefordítottam a bejegyzést, azt hiszem számos érdekességet tartogat.
Egy rakás e-mail, egyeztetés a megfelelő emberekkel (köszönöm!), némi szerencse, az MVP vezetőnk, Andrew DeBerry és még mások ajánlása is kellett hozzá, de végül sikerült. A Kinect for Windows MVP csapatával (vagy ahogy jelenleg hívjuk magunkat, az Emerging Experiences MVP-k) lehetőséget kaptunk, hogy személyesen is kipróbáljuk a HoloLenst az MVP Summit keretein belül novemberben, Redmondban.
Ez nagyon nagy dolog számomra. Azért kerültem az Emerging Experiences csapatba, mert mindig is az ember-gép interakció érdekelt, szenvedélyesem keresem az új megoldásokat, korábban még nem látott vezérlési módokat. Nagy dolog, mert a HoloLens az első olyan kevert valóság (Mixed Reality) eszköz, aminek esélye van széles körben is elterjedni. Azóta nem tudtam kiverni a fejemből, mióta bemutatták. Minden egyes hírt, cikket, beszámolót elolvastam róla. Nagyjából tudtam, mire számíthatok, mégis magam akartam megtapasztalni.
A Holografikus Akadémia a Microsoft kijelölt helyszíne a HoloLens bemutatására az MS Campus 37-es épületében. Miután csomagjainkat és telefonjainkat szekrénybe zártuk, nagyjából húsz fővel végre beléphettünk a nagyobbik terembe. A szobában félhomály volt, de ahhoz bőven elég világos, hogy jól lássunk. Középen egy kerek színpad állt, azon pedig egy magas, izmos srác. Pont, mint a kiképzőtisztek az akciófilmekben. Körülötte 5 vagy 6 állomás, számítógépekkel és néhány HoloLens szemüveggel. A berendezés részét képezte még egy narancssárga asztal, a falra szerelt tv, illetve egy kanapé. A kiképzőn kívül még egy Microsoft alkalmazott várt bennünket.
Az utasítás szerint öt fős csoportokra osztottak bennünket, mindegyik más-más állomáshoz beosztva. Az én csapatom csak négy főből állt, az állomásunkon pedig 3 HoloLens pihent, szóval jók voltak az esélyeim. Ekkor az „őrmester” hangosan, tekintélyt parancsolóan (szerencsére baljós felhang nélkül) beszélni kezdett. Egész jó fejnek tűnt, üdvözölt bennünket a Holografikus Akadémián, majd átvette velünk az alapvető vezérlőmozdulatokat: a légfogást (air-click, kattintás), illetve a virágot (bloom), ami a startmenüt nyitja meg.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
