Mele PMC-200 próba

[+]

Először kissé gyanakodva tologattuk a PMC-200-as joystickjét a video mappa irányába, de a lejátszó végül is nem kis meglepetésünkre valóban hozta, amit ígért: a tömörített filmek, vagy az akár AC3 hangsávval rendelkező DVD-k lejátszása meg sem kottyant neki. A kijelzőn mindazonáltal természetesen nem csak videókat lehet nézegetni: a lejátszó JPEG fotókat is megjelenít, szövegfájlokat is kilistáz (e-book funkció), és itt jelennek meg az éppen lejátszott zeneszámok adatai is. A TFT elegendő fényerővel rendelkezik ahhoz, hogy a tűző napon kívül bárhol láthassuk a képet, a színek ellenben kissé fakók, és ezen nem is enged változtatni a meglehetősen egyszerű paraméterezési menü.

A PMC-200-as zenelejátszó modulja is amennyire csak lehet, egyszerű felépítésű: látszik, hogy a készítők elsősorban a videólejátszásra koncentráltak a készülék tervezése során. Az MP3, WMA és WAV fájlokat lejátszó zenegép lényegében semmi extrát nem nyújt, és nem is szól igazán jól, a háttérben esetenként jól hallható a gyenge lábakon álló hangáramkör sistergése, zúgása, az előre definiált sémák szerint dolgozó hangszínszabályzó használata pedig legtöbbször inkább csak torz hangot eredményez. A készülékhez mellékelt fülhallgató használható, bár a cserével ezúttal is jobban járhat a vásárló – feltéve ha szívügye a zenehallgatás. A PMC-200-as tud hangot is rögzíteni, igaz, csak a beépített mikrofonról és csak WAV formátumba, így érzésünk szerint csak alibiből került bele ez a funkció a repertoárba – kimaradt viszont az FM-rádió.

Csak a legszükségesebb beállítások

Van ellenben játék, háromféle is, nagyjából olyan színvonalon, mint egy mobiltelefonban, csak éppen nagyobb kijelzőn. A gyereknek azért jó lehet unaloműzésre. A PMC-200 amúgy az erős hardver ellenére nem képes multitask üzemmódra, azaz arról például szó sem lehet, hogy játék közben zenét hallgasson a delikvens, de még az EQ beállítása alatt is elnémul a muzsikaszó.

A Mele PMC-200-as szerintünk összességében egy igen fejlett médialejátszó, tudásához képest szerintünk kissé méltatlan, lélektelen megvalósításokkal, prezentációval. Erre utal a funkcionalista dizájn, vagy a helyenként szembeötlő, többnyire apró, de olykor bosszantó hiányosságok. A készülék képességeit mindazonáltal elismeréssel kell illetnünk; aki a lehető legolcsóbban akar magának komoly tudású, elsősorban videólejátszásra fejlesztett PMP-t, az ne is nagyon keressen tovább. A Mele ugyanakkor azok számára is tartogat valamit, akik nem érik be ennyivel.

Ami tetszett:

• videólejátszásban erős,
• könnyen kezelhető,
• tudásához képest olcsó.

Ami nem tetszett:

• gyenge hangminőség,
• nem tölt USB portról,
• rövid akkumulátoros üzemidő.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!