Képminőség

A Canon PowerShot S90 adatlapja szerint minden adott a jó képminőséghez: fényerős optika moderált gyújtótávolsági tartománnyal (3.8x zoom), kategórián belül nagyméretű érzékelő, amelynek tíz megapixeles felbontása nem feszegeti a józanész határait. Papíron minden jól mutat, de vajon a valóságban hogyan viselkedik majd az optika? Ki tudja-e szolgálni a CCD-t? A képalkotó algoritmus kellően felnőtt-e a feladathoz?

Kisfilmes értékkel élve 28 mm a legkisebb gyújtótávja az S90 optikájának. Ez már kellően "nagylátó" ahhoz, hogy érdekes beltéri-, vagy csoportképek készülhessenek a fényképezőgéppel, de mégsem olyan radikális érték, hogy extrém torzulásokkal kelljen számolni. Fenti képen látható, hogy a kép valamelyest korrigáltan kerül ki a masinából, de azért nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy javított, vagy eredeti képet látunk.

Az S90 lencserendszere nagyon érzékeny a fény beesési szögére, szélsőséges esetekben elég erős becsillanásokkal kell számolnunk, amint az a fenti fotón is látható.

Csupán 3.8-szoros az optikai átfogás, azaz ekvivalens 28 - 105 mm közti gyújtótávolsági tartománnyal dolgozhatunk. Ez pont azt a tartományt fedi le, amelyre a hétköznapi fotózásnál szükségünk lehet. Összehasonlítás képen a Panasonic LX3 optikája ugyan 24 mm-ről indul, de csak 60 mm-ig megy, cserébe induló fényereje nagylátón F2.0 és F2.8 a telecentrikus végén.
Nagylátón a kép sarkaiban sem vészes a torzítás, a részletvesztés is elfogadható mértékű. Meglepő módon nem 28 mm mellett, hanem az obi telecentrikus végén találkoztunk kromatikus színi hibákkal (lásd épület vaskorlátjai). A részletgazdagság az optika teljes gyútáv tartományán jó.

Kellemes meglepetés volt, hogy az S90 nem produkálta azt az általános jelenséget, amit szinte az összes kompaktnál megfigyeltünk: alap ISO értéken nem voltak zajosak a képek sötétebb, homogén felületei.

Alapesetben a fényképezőgép ISO tartománya 80 és 3200 között állítható, de a felbontás csökkentésével (2.5 megapixel) akár ISO 12800-ig is elmehetünk.

Zajszint téren nagyon jól teljesített a kis masina: ellenben más, kategórián belüli készülékkel, itt még ISO 800 mellett is nagyon jó képminőséget láthattunk. A vonalas képen még ISO 1600-on is különállóak a függőleges finom vonalak, s színzajnak se híre, se hamva.
A színes felületek ISO 3200 mellett is határozottan körvonalazottak voltak, a (monokromatikus) zaj jellege a hagyományos A4-es papír felületéhez hasonló struktúrát idézett.
Festményes képünk szerint is ISO 800 a vízválasztó érték, itt ugyanis még megmaradtak a finom részletek. ISO 1600-tól felfelé már egyre jobban látható a zajszűrés hatása.

Íme pár további kép, melyek az S90-nel készültek. Azt vettük észre, hogy a nagyon "szúrós", erős vörös színek néha kissé kiégnek. A sorozat első képén, a bogyókon láthatjuk ezt a hatást.

Borús, párás időjárásban ne várjunk csodákat és apró részleteket a távolban

ISO 320 hibátlan eredmény

"Az igazság falán" szinte az összes gép fénymérése elbukik, itt is teljesen ki van égve a bal felső sarok

Összegezve: Az optika érzékeny a becsillanásokra (flare), a zajszűrő algoritmus ISO 800-on is jó képminőséget enged, megfelelő a részletgazdagság az egész gyújtótávolsági tartományon.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!