II.2. Az objektív
És mi az a már többször említett objektív? A kérdés jogos. Mindannyian ismerjük az "obikat", azokat a fekete, pezsgő, vagy szürkés-fehér színű izéket, amiket a (dSLR) fényképezőgép vázára csatlakoztathatunk. Saját szavakkal körbe írva: az objektív egy olyan optikai lencsetagokból (lencsékből - üveg, műanyag vagy akár kalcium-fluorit kristály) és fém és/vagy műanyag tubusból, bajonettel ellátott, összerakott eszköz, amely a beérkező fénysugarakat a fényt érzékelő eszközre (film, vagy szenzor) vetíti.
forrás: www.canon.com
Mielőtt tovább mennénk, tisztázzuk, mi is az a gyújtótávolság, röviden gyútáv. Az objektív különböző lencsetagokból épül fel. Ennek a tagolt összetételnek az a célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböljék a fénytörés okozta hibákat. Az objektív tehát összegyűjti a fénysugarakat, ezért most elméleti síkon felfoghatjuk, mint egy gyűjtőlencsét. A gyűjtőlencse a felületére érkező (párhuzamos) fénysugarakat megtöri, és azok az üveg másik oldalán egy pontban találkoznak. A lencse középpontja és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság a gyújtótávolság. Ezt általában miliméterben szokták megadni.
Az objektíveknek két alapváltozatuk létezik: fix gyújtótávú és zoom objektívek. A "fixek" rögzített gyújtótávval rendelkeznek, míg a zoomoké változtatható az objektív által megadott határok között. Előbbieknek három alfajuk van: 1) alap, 2) telefotó és 3) széles látószögű (wide , nagylátó).
Azt, hogy melyik objektív melyik alfajhoz tartozik, a gyújtótávjuk alapján dől el. "Alapobjektívnek" tekinthető kisfilmes rendszernél a kb. 50 mm gyújtótávval rendelkező objektív, mert ennek a látószöge esik legközelebb az emberi szeméhez (cca. 46°-50°). Ami ez alatt van (< 50 mm), az nagylátó, ami e fölött (50 mm <) az tele. Vannak ezeken belül is az ultrawide, azaz ultranagylátószögű (< 24 mm), és kistele (85 - 135 mm), majd tele (135 - 300 mm), és nagytele (400 mm <) objektívek.
Léteznek extra igényekre gyártott optikák, ezekre jelen cikkben nem térünk ki (teljesség igénye nélkül: PC/TS azaz perspektíva korrekciós objektívek, makró objektívek, stb.). Alábbi képen látható az adott gyújtótávokhoz tartozó átlós látószög:
forrás: www.canon.com
De ha már ennyit gyújtótávoztunk és látószögeztünk, akkor magyarázzuk is el, hogy mi is az! Előre bocsátjuk, hogy a kérdést nem fizikai, vagy optikai úton szeretnénk megközelíteni, hanem egyszerű köznyelven.
A két fogalom tartalma alapjában véve egymással fordítottan arányos, azaz egy nagy gyújtótávú objektív látószöge szűk, míg egy kis gyújtótávval rendelkező objektívé tág. Ezért van az, hogy a széles látószögű objektívekkel (< 50 mm) nagyobb, szélesebb szeletet be tudunk fogni az elénk tárulkozó térből, mint egy teleobjektívvel (50 mm <). Egy példa: egy 24 mm-es optikával be tudunk fogni egy elénk felállt focicsapatot pár méterről, míg egy 300 mm-es obival ugyan ezt a csoportot csak jóval messzebbről tudjuk lefotózni.
Röviden: minél nagyobb a gyújtótáv, annál távolabbi tárgyakat tudunk "közel" hozni, lefotózni, de annál kisebb lesz a látószög. Minél kisebb a gyújtótáv, annál közelebbi tárgyakat, témákat tudunk rögzíteni, s annál nagyobb lesz a látószög.
A nagyítás a gyújtótávval arányosan nő. Alábbi két kép nagyjából ugyan azt a látképet mutatja, pedig az egyik 24, a másik 300 mm-es optikával készült. Természetesen vannak különbségek, de azokról kicsit később:
Amit érdemes észre venni a két képen: a 24 mm-esen az első figura jóval nagyobbnak tűnik, mint a mögötte álló. A mögötte álló pedig alakilag valamivel jobban kivehető és távolabbinak tűnik, mint a 300 mm-s obival készült képen. A 24 mm-es képen a háttérből is több látszik, mint a 300 mm-esen.
A hasonló látkép ellenére tudni kell, hogy a 300 mm-es kép tízszer olyan messziről készült, mint a 24-es. Muszáj megjegyezni, hogy minél nagyobb egy objektív gyújtótávja, annál messzebbre is kerül (általában) az objektív minimális közelpontja. A közelponttal azt szokták jelölni, hogy mi az a legkisebb távolság a fényképezőgép érzékelőjének síkja (értsd felülete) és a fotózandó tárgy között, ahol az objektív még élesre tud állni. A 24 mm-es optikánál ez a távolság kb. 18 centi, míg a 300-as esetében 150. A közelpont függ az objektív felépítésétől is. Így egy "macro" jelölésű (jelen 300-as esetében) közelpontja jóval beljebb van, mint egy hagyományos felépítésűnél. Ha egy 50 centis közelponttal rendelkező obival megpróbálunk lefényképezni egy 40 centire eső tárgyat, akkor a kép életlen lesz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
