Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Fecogame #1 üzenetére

    Az X-37B szürke program, a létezéséről tudunk, ahogy képeket is közölnek róla, de azt már nem kötik az orrunkra, hogy mit is csinál odafent. Egyébként feltehetően más országok kém- és kommunikációs műholdjait közelíti és vizsgálja meg, illetve kísérletezik olyan technológiákkal, amelyeket a jövőbeni amerikai katonai műholdakon felhasználhatnak.

    A katonai programoknál a fehér például a Navstar GPS, amelyről fotókat közöltek, tudtuk mit csinál és milyen frekvenciákon dolgoznak a jeladói.

    A fekete program a kémműholdak esete, az NRO (Nemzeti Felderítő Iroda, a kémműholdakat felügyelő amerikai szervezet) műholdjairól nincs hivatalos fotó, csak azt tudjuk, hogy mikor indították őket, és a lelkes amatőrök próbálják követni őket esténként.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Samott #9 üzenetére

    Eddig két X-37B-ről tudunk, de nem éri meg a vissza hozatal, ugyanis:

    -Az indítások árai csökkennek, tehát olcsóbban lehet indítani egy új műholdat, mint régen.
    -Az olcsóbb indítások miatt már a műholdgyártók is egy olcsóbb buszokat (műhold "alváz") gyártanak, mivel olcsóbb két műholdat 5-5 évre építeni, mint egyet 10 évre.
    -A visszatéréshez egy sor kompromisszum szükséges, például kell hővédő pajzs, futómű, vezérsíkok, szárnyak, stb., amik a világűrben pontosan nulla haszont jelentenek. Csak az indítási tömeget növelik, tehát adott indítási keretben ennyivel kevesebb hasznos terhet vihet fel.
    -A visszatérés után a régi rendszerek nagy részét dobhatod ki, ha valóban modernizálni akarod.

    Az X-37B inkább kísérleti eszköz, például új ion-hajtóművek tesztelésére, amit a következő katonai műholdaknál használhatnak. Illetve az említett kéműhold-kémkedés céljára használható fel.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Samott #12 üzenetére

    Csak találgatok én is. Az egyik lehetséges dolog a hajtómű-teszteknél, hogy megvizsgálhatják, hogy mondjuk egy évnyi használat után milyen állapotban van az adott ion-hajtómű. Ez hatalmas előny a "sima" tesztműholdakhoz képest, ahol csak azt tudják, hogy működik, van egy sor szenzor különféle adattal, de akár működött, akár nem, nem volt opció, hogy szétszedjék és alaposan átvizsgálják.

    A másik lehetőség a begyűjtés. Teszem azt van egy bedöglött kínai vagy orosz műhold, amely kvázi roncsként kering a világűrben, az X-37B vele azonos pályára áll, megközelíti, és robotkarral eltávolítja például az elektromos paneljét, hogy aztán a Földön megvizsgálva megtudják milyen módon tervezték és építették az adott műholdat. Adott esetben egy kisebb műholdat akár egészben is visszahozhat...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz strogov #15 üzenetére

    Űrszemét terén ipari szintű probléma lesz és nem a katonaságok miatt. Több ezer műholdat fognak pályára állítani a SpaceX Starlink, a OneWeb és az Amazon Project Kuiper műholdas internetszolgáltatók.

    Shotwel, a SpaceX CEO-ja nemrég jelentette be, hogy a Starship egyetlen indítással 600 műholdat állíthat majd pályára, és bejelentették, hogy a már meglévő 12 000 (!) műhold-indítási engedély mellé további 30 000 (!!!!) műholdra kérnek engedélyt. Ez a 42 000-es szám az összes jelenleg ismert Föld-körül keringő tárgy nagyságrendjén mozog, a Heavens-Above most per pillanat 44 656 tárgyat tartalmaz, ezekben pedig a különféle rakétafokozatokról levált panelektől kezdve minden benne van. Ebből nagyjából 1700 a működő műhold, űrhajó, űrállomás, stb. száma.

    Most törik a hatóságok és az űripar képviselői is a fejüket, hogy mi a fenét kezdjenek ezzel a problémával...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Silεncε #18 üzenetére

    Készül az Űrhajózás 2019 cikkem a logoutra, ott bővebben kifejtem, de tömören: a világűr gyakorlatilag olyan, mintha egyfajta vadnyugatról lenne szó (véneknek: hajdan az Új Vadnyugat előre látta :D) . Vannak nemzetközi egyezmények, de azok jobbára a szuperhatalmaknak szóltak és réges-régen elavultak.

    A világűrben nincs KRESZ, nincsenek szabályok, nincsenek felelősségek megállapítva.

    Az Egyesült Államok volt az első, aki szabályozni kezdte a fennhatósága alá tartozó cégeknél az engedélyek kiadását. Az első az volt, hogy a 10x10x10 cm-nél kisebb (1U) méretű műholdaknak nem adnak engedélyt (ebből ugye volt egy kisebb balhé, mert egy amerikai startup négy 5x10x10cm-es műholdat juttatott fel a világűrbe egy indiai rakétával). Két éve aztán jött az, hogy csak olyan műhold kap amerikai területre vonatkozó frekvenciaengedélyt az FCC-től (az USA-béli megfelelője az NMHH-nak), amelynél az irányított megsemmisítésre vonatkozó terveket mellékelik és a műhold meg is felel annak.

    A gond az, hogy ez csak náluk van még így, a világ többi országában konkrétan nincs semmi szabályozás, és az Egyesült Államokban is kapkodva próbálnak lépést tartani a helyzettel. A fenti megsemmisítésre vonatkozó szabályozás is a OneWeb kérelme után jött csak. Eredetileg cirka 120-127kg-os műholdakat képzeltek el, majd miután a szabályozásnak meg kellett felelni, csaknem kétszer nagyobb, 220kg-os műholdakat terveztek inkább. Ami miatt viszont csaknem megduplázódott az indítási költség...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #21 üzenetére

    Nincs nemzetközi szabályozás.

    Országos szintű szabályozás a terület felett használt rádiófrekvenciák terén lehet. Ha a műholdad "szabad" frekit használ (pélfául a rádióamatőrök számára fenntartott frekinek), akkor még ez sem kell. Az indítójárművet biztosító ország szabályozása vonatkozhat adott esetben a műholdra (például indítási engedély kiadáshoz köthetik, hogy nem lehet 1U alatti műholdat pályára állítani). Ebből volt botrány a fél U méretű műholdaknál, mert a startup amerikai volt, de az indító jármű indiai. A cég azzal védekezett, hogy ők betartották az indiai előírásokat, és nem is gondolták, hogy meg kellett volna amerikai szabályozásnak is felelni...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz jeni #24 üzenetére

    Lektorálta a Szovjet és Orosz Űrhajózás történelme című cikksorozatomat, illetve közösen írtunk az Aranysasnak is egy cikket. Igaz hónapok óta nem beszéltem vele, mert a házfelújításnál hirtelen semmire nem lett időm... :(

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Cathfaern #25 üzenetére

    Ez politika. A lokális politikai erőgócokat nem fogják azok képviselői feladni - lásd még a hazai és lengyel példákat...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Vesa #30 üzenetére

    Nemzetközi egyezmények nélkül nehéz lesz. Ha teszem azt az USA előírja az űrszemétmentes működést mondjuk 2025 után (ie.: még gyorsító fokozat sem lehet űrszemét, ahogy a Falcon 9 és Heavy második fokozata az ma is), akkor kényszerpályára állítja a saját űriparát, hogy SOS kezdjen vagy SSTO indító járművet fejleszteni, és/vagy pályaemelő és megsemmisítő manővereket végrehajtani képes műholdakat engedjenek csak gyártani. De már most folyik ilyen irányú fejlesztés (Starship).

    Csakhogy Oroszországban és az EU-ban nincs ilyen irányú fejlesztés, Kínában sem hallani nagyon róla, a közép és belépő szintű országok (Japán, Dél-Korea, Izrael, Irán, stb.) meg végképpen nem foglalkoznak ezzel, örülnek, ha műholdat tudnak saját maguk feljuttatni.

    Az USA egy ilyen szabályozással alávág a saját űriparának, miközben a konkurenseknek nincsenek ilyen korlátozásai.

    Vissza az egyes mezőre...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tüzi #34 üzenetére

    A gravitáció annyira nem. A légkör miatti légellenállás inkább. Úgy 1000 km alatt.

    500km-en pár év alatt a légellenállástól annyira lelassul, hogy eléri a légkör sűrűbb rétegeit, és elég. 800km-en ehhez már 100-200 év kell. 1000km-en már inkább évezredek.

    Pont ez volt a gond a OneWeb és a Starlink MEO (1 000 km - 36 000 km) pályán keringő műhold-elképzelésével. Ők 1000-1200km-es magasságba képzelték el, és pont azért, mert ott már nincs igazán érzékelhető légellenállás, így nem kell a pályaemeléssel foglalkozni.

    Csakhogy jött az FCC, és közölte, hogy csak az kap frekvencia-engedélyt, aki az engedélyhez mellékel egy kidolgozott élettartam vég utáni megsemmisítést (vagy "temető-pályára" állást), illetve részletes vizsgálatot arra, hogy mi történik, ha 1, 5 illetve 10 százaléka a műhold-rendszernek az élettartam vége előtt bedöglik.

    A SpaceX és a OneWeb is ezért az ion-hajtóművek felé fordult, ezek a legjobb hatásfokú meghajtások jelenleg, így viszonylag kevés tömeggel meg tudják oldani a műholdak pályaemelését. A SpaceX éppen ezért húzott egy meredeket most azzal, hogy a 360-520 km-es pályákra kért engedélyt. A kisebb magasság több pályaemelő manővert jelent. 300km magasságban cirka 25-35m/s delta-V kell a keringési magasság tartására, per év, 500km-es magasságban ez cirka 20m/s per év, egy átlagos műholdon 170-400 m/s delta-V büdzsét biztosítanak. Cserébe a SpaceX Starlinkje alacsonyabb késleltetést tud majd biztosítani (most azt mondják, hogy akár 15ms-t is, szemben az 520km-es magasságra számolt 25ms-el).

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tetsuo #39 üzenetére

    Hozzávetőleg 28.5 km/s szükséges egy erősen eliptikus Hohman-pályán, a Föld körüli pályáról (tehát további cirka 9,4km/s delta-V kell még, ha a Föld felszínéről számoljuk). Gyakorlatilag a Föld pályájának cirka 30km/s sebességét kell negálni a Naphoz viszonyítva.

    Kivitelezhető-e? Igen, a Vénusz körüli egyre szűkülő elliptikus pályákkal lehetséges lenne akár a mai technológiával. Hovatovább egy Napkutató műhold, a Parker Napszonda tavaly indult ilyen elven, csak ott ugye úgy szabták meg a pályát, hogy azért a szonda (remélhetőleg) ne olvadjon el...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz mumtaz #40 üzenetére

    Igen. Ezzel együtt ennek az indítása is olcsóbb lesz, tehát ez itt nem érv ellene.

    A későbbiekkel együtt értelmezve: olcsóbb egy egyszer használatos eszközt építeni, mint újrafelhasználhatót. Ez csak akkor nem igaz, ha valamit vissza akarsz hozni (kísérleti eredmény, ellenséges műhold, stb.). Önmagában a célzott feladatú (felderítés, kommunikáció, ellenség megsemmisítése, stb.) műholdaknál viszont aligha térül meg a visszahozatallal járó plusz költség.

    A hasznos terhet egyébként nem csak maga az űrjármű határozza meg, hanem sokkal inkább a hordozó, amivel fellövik.

    Nem, a hasznos teher egy űrszonda esetében az, amit felviszel. Ha ennek egy részét a vissza téréshez szükséges eszközök tömegére kell elhasználnod, akkor ennyivel kevesebb kihasználható tömeget vihetsz fel, amely az érzékelők, kommunikációs rendszeres, stb. terén kompromisszum.

    Hogy ha az X-37B-ből indulunk ki, akkor a nagyjából 5 tonnás induló tömegéből jó, ha egy tonna hasznos teher lehet. Egy hagyományos műholdbuszra építve ugyanez azt jelentené, hogy kb. 2-3-4 tonnányi felszerelést vihetnél fel, vagyis 2-3-4x annyit, mint az X-37B. Függően attól, a busz képességei mit takarnak.

    Vagy nézhetjük úgy, hogy két azonos képességű (1 tonnás felszerelést szállító) hagyományos műholdat. Az X-37B egy példányának az ára hozzávetőleg egy milliárd dollár (volt, úgy jó 10 éve). Nincs olyan hagyományos katonai cél, ahol ez megtérülne.

    Emiatt gondolom azt, hogy az X-37B inkább kísérleti platform...

    Azért az is tény, hogy bár az űrsikló program egyébként veszett drága volt, viszont 0 űrszemetet generált, mert minden visszajött a földre. Vagy újrafelhasználásra, vagy elégett a légkörbe érkezéskor.

    Yepp, amikor indult, ez is pozitív tényező volt vele kapcsolatban. Hovatovább az egész STS program újrafelhasználható elemekre épült, amelyeket újra tankolva folyamatosan lehetett volna használni. Valahol szomorú, hogy nem valósult meg végül is...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tetsuo #44 üzenetére

    Most csak becslést mondok, de szerintem nem. Ha úgy módosítod a Vénusz átrepülést, hogy ne a Nap mellett húzz el, hanem a Napba bele, akkor belehúzol. Hiába a hatalmas gravitáció, attól még a Newtoni törvények ott is érvényesülnek. Amit el tudok képzelni, hogy ciki, ha mondjuk épp egy komolyabb napkitörés rossz szögben kapja el...

    Anno ugye a nukleáris hulladékkezelés kapcsán merült ez fel, de rövid úton elfelejtette mindenki, amikor elkezdték kritikus azt feszegetni, hogy a Földről induló, pályára állás előtt meghibásodó rakéták miatt visszahulló radioaktív hulladék milyen károkat okozhat, és azért ki lesz felelőssé téve.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Depression #57 üzenetére

    Nehéz ezt 2D-s képre levetíteni.

    Tudni kell a keringési pályájának alsó és felső végét (általában nem tökéletes kör) illetve a keringési pálya irányát (pályaszöget). Szóval ez nem egyszerűen "sebesség".

    Mivel pedig különböző pályaszögekről beszélünk, elég nehézkes dolog, pláne, hogy a pálya folyamatosan változik. A légkör fékező hatása, a műhold pályaemelő manőverei, a napkitörések esetén megváltozó körülmények és a többi. Ezért nem igazán lehet 500-600 km magasság alatt hosszú idejű megbízható előrejelzést csinálni.

    Továbbá még egyszer: most összesen nagyjából 46000 objektumot követnek, ami az 1960-as évek óta gyűlik. Ehhez az elkövetkezendő 10 évben érkezik alsó hangon még 30-40 ezer. Szóval brutálisan fel fog gyorsulni a dolog.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák