Hirdetés
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
it A mindezt lehetővé tévő Neucybert a Neuralink kínai riválisa, a Beijing Xinzhida Neurotechnology fejlesztette ki.
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pár megjegyzés:
-A SpaceBee műholdak pályája viszonylag alacsony, így élettartamuk elvben 2 év körüli. Ahogy a légkör fékezi őket, belépnek a sűrűbb légrétegekbe, és el fognak égni.
-A négy műhold az Amerikai Haditengerészet által kifejlesztett radarkeresztmetszet növelő felületekkel van ellátva, ezek célja pont az, hogy a radarral való észlelhetőségét növelje. A kritika ugyebár az, hogy a kis méretük miatt nehezen követhetőek.
-A "kockaműhold" szabvány méret (1U) az cirka 10x10x10 centi és 1kg. Létezik 3U, 6U, 12U és persze 0,5 és 0,25U méret is. A cikkben szereplő 0,25U méretű műholdból egyébként nem ez az első - még 2015-ben a Stanford Nano Picture Satellite (SNAPS) volt az. Amit amúgy az ISS Alfa űrállomásról bocsátottak ki.
-Ezek a műholdak követhetőek - Lásd például.
-Az FCC viszont azért sír, mert alapvetően mindig az adott ország felel a felbocsátott műholdért a nemzetközi egyezmények alapján. Márpedig a SpaceBee műholdakat egy amerikai cég bocsátotta fel (még ha Indiai rakétával is). Az adott startup márpedig folyamodott is engedélyért az FCC-hez, aki ezért felel. Csakhogy az FCC ezt a kérelmet elutasította januárban, mégpedig a cikkben említett okok miatt. Ez kb. olyan, mintha műszaki vizsga nélküli autóval közlekednél. Szabálytalan, tehát következményei lehetnek.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A peldabol kovetkezoen az auto amivel kozuton kozlekedunk az egy adott orszag tulajdona. Viszont a vilagur miota barki tulajodna?
Senki nem mondta, hogy a világűr bárki tulajdona. Viszont bizonyos kereteket kell szabni, hogy ki és mit vihet fel. A nemzetközi egyezmények alapján az műhold / űrállomás / űrhajó tulajdonosa ill. országa felel az eszközért, így adott esetben az általa okozott kárért is. Szélsőséges esetben a SpaceBee műholdakért is az Egyesült Államok felelős.
Azt meg megertenem, hogy nyomonkovethetoseg azert "KELL", hogy ne utkozzon mas muholdakkal. De ez sem allja meg a helyet teljesen. Nem az ilyen nano/pico muholdaktol kell felni.
Miért is nem? Ez a műhold pl. kb. poláris pályán kering (97,5°-os pályaszög). Ha keresztezi egy ilyen az ISS pályáját, akkor az kb. olyan lesz, mintha egy ágyúlövedék találná el. A viszonylagos sebességkülönbség ugyebár meglehetősen nagy lehet (több ezer km/h). Talán veszélytelennek tartod?
Ezenkivul ahogy mondtad, ezek alacsonyan koroznek majd, ahol nem tartozkodik olyan muhold amiben nagy kart lehetne tenni.
Hubble, a legtöbb optikai képalkotó műhold (nem csak a kémműholdak, de a civil műholdak is, lásd GeoEye, Spot, stb.), és hogy tovább ne menjünk az ISS...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Jon a kerdes, hogy amiert nem kaptak akkor engedelyt?
Az FCC nem szeretné, hogy elterjedjenek az ilyen 1U méret alatti nanoműholdak. Per pillanat az 1U alattiakra nem nagyon adnak engedélyt, és hosszú távon lehetséges, hogy a 3U lesz a minimum. Persze ezek még erősen változó dolgok, de a tendencia ez.
Illetve a nemzetkozi urszervezetek hogyan tajekozodnak egymas muholdjairol a radaron kivul? Gondolom nem jelentik be egymnasnak, hogy ha felkuldenek egy kem muholdat.
Az indításokat mindig bejelentik, ebből már lehet sejteni a pályát - vagyis legalábbis azt lehet tudni még kémműholdaknál is, hogy az induló pálya hol van. Hogy aztán később milyen pályára mozgatják, az már más kérdés. Kisebb műholdaknál ez csak radarral követhető. Nagyobb műholdaknál civil műholdvadászok is képesek a kémműholdakat követni, elég jól, ami azt illeti. Nézd meg Leiden blogját...
Amugy ilyen utkozeses karteritesre volt mar precedens? Peldaul orszag1 vs. orszag2? Erre mi es hogyan vonatkozik?
Eddig nem volt, a legkomolyabb "találkozás" a 2009-es Iridium-33 ütközése volt egy Sztrela-2M orosz kommunikációs műholddal (Kozmosz 2251). Itt nem történt kártérítési kérelem tudomásom szerint. Az eset mindkét félnek kínos volt, az orosz műholdon nem volt hajtómű, nem tudott volna pályát változtatni, de egyébként is le volt már kapcsolva. Az Iridium aktív műhold volt, képes lassan a pályáját változtatni, de nem rendelkeztek elég pontos adatokkal, hogy kellően előre jelezzék a találkozást.
Az eset azért is kínos volt, mert sem az orosz, sem az amerikai űrmegfigyelő rendszerek nem jelezték előre azt...
Tudom, hogy a legkisebb urszemet is nagy kar tehet, de ezeket a "mutyuroket" mar amugy sem lehet iranyitani odafent. Urszemet meg mar van fent boven.
Pont ezért kellene törekedni a csökkentésére.
Az FCC fájdalma pont az, hogy terjednek a nanoműholdak, mert olcsók, mert olcsón lehet feljuttatni, és emiatt az elmúlt években több százat juttattak fel, és a tendencia emelkedő. Szeretnék valahogy rábeszélni a műholdtulajokat, hogy inkább kevesebb, de többet tudó műholdakat építsenek....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Fordítva tedd fel a kérdést: hogy oldod meg a pályaemelő manővert egy 10x10x2,5cm-es, cirka 0,25kg-os műholdon. Leginkább sehogy... Szóval a légellenállástól szépen lassan egyre alacsonyabb pályára kerül, és végül a légkörben elég...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
nalaca000
#33
üzenetére
Nem csinált, de az űrjog egy ingoványos talaja pont ez, hogy ahogy az hajózásban van például, hogy szinte minden nagy cég valami apró szigetállamocskába regisztrálja magát, vagy ahogy az adóelkerülésnél működik, itt is jöhetnek majd a "panamázások". Per pillanat ezt úgy próbálják kivédeni, hogy a hordozójárműveket üzemeltető cégeket "kontrollálják", tehát egy SpaceX vagy ArianeSpace sem kaphat indítási engedélyt olyan rakétára, amely nem engedélyezett terhet visz fel.
Itt jött egy kiskapú, hogy India például nem foglalkozott ezzel - vagy az is lehet, hogy az ISRO (az indiai űrügynökség) át lett verve, és azt mondta neki a startup, hogy Superbee műholdak megkapták az FCC engedélyt. Erre nem térnek ki a hírek, de esélyesen ennek lesz folyománya, vagyis az ISRO is jobban odafigyel, mit fog felvinni a jövőben...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Na és a Nemzetközi Űrállomáson van hajtómű?
Van, a Zvezdán.
Amikor érkezik egy Szojuz, az szokta feljebb tolni.
A Szojuz csak ritkán, inkább a Progressz vagy régebben az ATV-k hajtottak végre pályaemelő manővert.
Most elnézést kérek a fanatikus rajongóktól, de kapja be a NASA!
Mert az ISS-ért csak a NASA felel? Azért hívják Nemzetközi Űrállomásnak, mert több állam üzemelteti - még ha a NASA is költi rá a legtöbbet...
BTW a NASA-nak nincs jogköre e téren, ő is az FCC felügyelete alatt működik ilyen szempontból.
Felteszem a kérdést: miért az én nanoműholdam térjen ki? Térjen ki az ISS!
Egy emberrel a fedélzetén mozgó űrállomás térjen ki a te szabálytalan műholdad elől? Nem fonákhelyzet ez véletlenül?
Egyébként az FCC pont azért kaszálta el a SuperBee engedélyeket, mert nem szeretne rendszert csinálni a 0,25U méretű műholdakból. Az 1U méretű műholdak is éppen elég problémát okoznak, elég azokat követni, nem akarják, hogy egy baleset esetleg azért következzen be, mert nem sikerült a műhold pályáját kellő pontossággal követni a kis radarkeresztmetszete miatt. Más szóval arról szól ez az egész, hogy azért 10x10x10cm alá ne menjenek már a műholdgyártók...
Amúgy megnéztem a pályaadatokat, keresztezni keresztezhetik egymás útját, de jó 100 km magasságkülönbség van az ISS meg a Spacebee közt, az utóbbi javára, ráadásul az ISS gyorsabban süllyed, így sokáig nem fognak ütközni.
A "sokáig" ezzel együtt kb. 1 évet jelent, és a SpaceBee valamint az ISS kb. azonos pályamagasságon lesznek. Persze a találkozás esélye nem sok, de megvan.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A világűrben KRESZ még nincs. Különféle szabályozások / kérések vannak, amit álltalában mindenki igyekszik betartani, a józanság és a saját érdekük miatt.
Például az ISS körül van egy 4x4x10km-es biztonsági zóna, aféle "no-go zone", bár ez a szóhasználat manapság hála a politikusoknak teljesen más színezettel bír, amit igyekszik mindenki elkerülni műholdpályák terén.
Ettől függetlenül mindenki jobban szereti, ha jól követhető műholdak keringenek fent. A 0,25U pedig ennek az alsó határán mozog...
Ja, és szabálytalan, mert a négy SuperBee műholdat FCC engedély nélkül nem lehetett volna felküldeni a világűrbe...
Már az első alkalommal, amikor szóba került a dolog, már akkor gyanús volt, hogy miért pont radarral akarják követni a kis zsebműhódakat?
Mert alapvetően mindent követni szeretnének, azt is, ami nem sugároz semmit, márpedig ezt legpontosabban jelenleg radarral lehet megoldani.
A hozzávetőleges pályaadatok meghatározhatóak indirekt módon (rádiójelkövetés, optikai megfigyelés), ám ezek pontossága önmagában nem megfelelő. Pl. a GNSS (műholdas navigáció) esetén is a helymeghatározáshoz pontos légköri torzítási adatok is szükségesek, amit először földi állomásokkal határoznak meg, majd építenek be a jelbe. Radarok esetén ezek hamar kiszűrhetőek.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#48
Cifu
nagyúr
bLaCkDoGoNe
#47
Új hozzászólás Aktív témák
it Az ügyben még rengeteg a kérdés, de az biztos, hogy fontos problémára hívták fel a figyelmet.
