Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • arcos

    tag

    jelennel=jelennek a cikk végén.

    Én egy flat rate mobil internetet szeretnék, amit lehetne p2p kapcsolatra is használni - nem muszáj. Amúgy a készulékek fogyasztását nem fogja még jobban megdobni az új megoldás? A HSDPA de még a UMTS is épp elég áraméhes.

    Elég ha a világegyetem tágul, a pocaknak nem muszáj!

  • DarkByte

    addikt

    Hihetetlen. :Y Ehhez tényleg kelleni fog a korlátlanság, mert gyorsan le lehet majd vele fogyasztani az 5GB-os csomagot. :D Továbbra is el vagyok hülve, csak valósuljon meg a fele általánosságban, mint ahogyan az szokott lenni a tapasztalatban.. de az is elképesztő gyors egy rádiós hálózatnak. Vajon a "kábeles" szolgáltatók erre mit lépnek. Japánban úgy tudom elég sok végfelhasználói üvegszálas végpont van például, ilyen szempontból kicsit le vagyunk maradva. :D Egy jövőbeli találós kérdés: mennyire fog az egészséges lenni ha mindenki 100 Mbites mobilnettel UMPC-zik majd egy tömött buszon? :DDD

  • cherockee

    aktív tag

    válasz DarkByte #3 üzenetére

    Egy digiTV szerelőtől beszélgetésünk közben kaptam az infot, miszerint (a dunaújvárosi) infrastruktúrájában a digiTV erőteljesen a lépcsőházakig kivitt optika szintjén gondolkodik...és cselekszik.

  • shabbarulez

    őstag

    válasz DarkByte #3 üzenetére

    Azért ez nem teljesen úgy van ahogy elképzeled. Először is a LTE hálózatot leghamarabb japánban kezdenek kiépíteni, úgy 2010-től. Utána Európában és Amerikában jelenek majd meg 2011-től, szerintem nálunk Mo-on realítása van egy 2011/12-es indulásnak. Viszont a hálózatot ki is kell építeni, ugyanúgy mint pl. most HSPA-nál, ami évekbe telik mire jelentősebb lefedettséget ér el.

    Nehogy azt hidd hogy a 100 Mbps az egy dedikált sebesség és majd minden előfizető ennyivel tölthet. Fenéket, ez egy osztott hálózati kapacitás. Ugyanúgy mint most a HSPA-nál a 7.2 Mbps ez is csak egy elméleti technológiai maximum érték, amiből a valós maximum sebesség erősen annak függvénye adott cellában hol tartózkodsz, milyen messze a bázisállomástól, mekkora takarásban, hány felhasználó van egyidőben adott cellában, ezek közül hány forgalmaz épp veled egyidőben. És ahogy nő a mobil netes előfizetők tábora, úgy fog egyre több ember egy adott cellában netezni és ez a szám akár lehet száz vagy több is. Vagyis ez az osztott sebesség, szétoszlik az adott cellában egyidőben netezők között. Ha épp 20-an használják egyidőben akkor jó esetben 5 Mbps jut fejenként, ha egyenletesen oszlik szét a sávszél. Persze ha ezek között akad pár hardcore p2p user, aki mondjuk sokszálas torrent forgalommal terheli a rendszer, akkor máris igen erősen le fog romlani a hálózat minősége.

    Olyan hogy korlátlan hálózat nincs, ahogy korlátlan internet csomag sem, maximum a reklámokban. Minden alkalmazott technológiának korlátai vannak, ami véges adatáteresztő képességet is jelent. Ha ezt a korlátos sebességet osztja szét a szolgáltató az előfizetői között, akkor egyértelmű hogy ebből nem juthat mindenkinek korlátlan mennyiség, hanem nagyon is jól behatárolható az az adatmennyiség amit még átlagos terhelés esetén el tud majd viselni a rendszer, a nélkül hogy túlterhelődne.

    Csak látszakra tűnik soknak ez a 100 Mbps. Pl. egy vezetékes kábelnet hálózat közös osztott sávszélessége 50/10 vagy 50/30 Mbps-es. Ezen osztozott 7-8 éve még mondjuk 1000-2000 ezer netező, aztán ez a szám folyamatosan csökkent, pár éven mondjuk már 400-500 volt, ma meg már inkább 200-300 felé tart ez a szám. Egy adott közös osztott sávszélre eső userek számát idővel azért kell csökkenteni, mert az évek során az emberek egyre nagyobb hálózati forgalmat generálnak, ahogy új egyre sávszél igényesebb szolgáltatások jelennek meg. Még régen az egy főre vetített havi adatforgalom 1-2 GB volt, ma már ez 20-40GB körül van és 1-2 évente közel duplázódik. Mire elterjed az LTE, a 100 Mbps közös osztott sávszélre egy cellában szintén lesz akár 100-200 felhasználó akik osztozkodni fognak ezen a sávszélen.

    Mai fejjel soknak tűnek ez a 100 Mbps, hisz a mai 3.6/7.2 Mbps-nek 15-30x-osa. Viszont azt sem szabad elfelejteni hogy 5-7 év múlva a jelenlegi 200 ezer mobilos nethasználó helyett, lesz vagy 2 millió. Szóval a 15-30x nagyobb áteresztő képességű hálózatra, lesz 10x több "éhes száj", és akkor már csak 1.5-3x-os növekedésnek fog ez látszani a mostani helyzethez képest. Miközben ennyi eltelt év alatt a felhasználók egyre több adatforgalmat akarnak majd használni így még ezt a többletet is kevesebbnek fogják érezni mint most.

    Ezen egyedül csak úgy lehet javítani, ha a mobilszolgáltatók egyre sűrűbben, a felhasználók egyre közelebb alakítanak ki mobil bázisállomásokat, így a cellák mérete egyre kisebb, így az egy cellára eső userek száma is kisebb lesz, ergo kevesebb "éhes szájnak" kell osztozni a cella által biztosított közös osztott sávszélességen. Viszont ez igen drága fejlesztés és időigényes, új bázisállomásokat engedélyeztetni, telepíteni, azokhoz optikai gerinckapcsolódást biztosítani, hisz valamin az osztott sávszélt meg is kell táplálni. Ráadásul ezt úgy megoldani, hogy a lehető legkisebb költségbe kerüljön, hisz a mobil netes szolgáltatások ára idővel ugyanúgy csökkeni fog mint a vezetékeseké. Ez pedig egy előfizetőre vetítve egyre kevesebb bevételt jelent, ez csak úgy lehet elérni ha az egy főre vetített költségszintet is csökkenti a szolgáltató. Ez pedig elég ellentése helyzetet okoz, a nagymértékű, drága fejlesztések és bővítések ilyen környezetben igen nehezen kivitelezhetők. Ha pedig nincs elégséges bevétel, ami a bővítések költségeit fedezik akkor lassulnak a fejlesztések, ami egyre inkább beduguló hálózatot eredményez.

    Épp ezért a korlátlan csomagok bevezetése, erősen kétséges mobil területen. Vezetékes fronton is egyre inkább gondot okoz ez a konstrukció. Sokkal nagyobb az esélye hogy szimplán csak az adatforgalmi korlátok fognak növekedni, hasonlóra mint amiket manapság vezetékesen is használnak 10,20,50 esetleg 100GB-osra. P2P priorizálás a szinte biztos lesz, ahogy vezetékes hálózatokon is egyre inkább jellemző. Ma már egyébként is mobil adat hálózatot ritkán telepítenek sávszélesség menedzselő berendezések nélkül. A szűkös erőforrásokat okosan kell szétosztani, ezért ilyen eszközökre szükség van. Egy mobil szolgáltatónak, ugyanúgy mint a vezetékeseknek fontos hogy az előfizetők minél szélesebb tábora elégedett legyen a szolgáltatással, ezen fontos számára hogy a többlet bevételt jelentő adatforgalmat előnybe részesítse, hogy az azt használó előfizetők elégedettsége még magasabb legyen. Pl. ha valaki előfizet valami többlet tartalomra, vagy használ valami fizetős szolgáltatást, pl. videot vagy zenét tölt le, az a forgalom előnyt fog élvezni. A p2p meg a sor legvégére kerül, mert a nagyforgalmú felhasználó könnyen megfektethetnek bármilyen hálózatot, ezzen pedig minden előfizetőnél elégedetlenséget szülnek a gyatra hálózati minőség miatt. Ez a szolgáltatónak nem érdeke mert akkor nem lesz bevétele. Inkább száműzi a hálózatáról a kis számú hardcore p2p töltögetőket, mint hogy a nagy többség elégedetlen legyen a hálózat minőségével. De ez vezetékesen dettó ugyanígy van.

    Hogy a vezetékesek mit fognak lépni. Ugyanazt mint eddig, ők is folyamtosan fejlesztenek. A vezetékes technológia eddig is 1-2 nagyságrenddel nagyobb áteresztő képességet nyújtott, ez még jó ideig így is marad, maximum szép lassan csökkenek a különbségek. ADSL-ről áttérnek majd FTTN+VDSL2-re ami legalább egy nagyságrenddel növeli az áteresztő képességet a mai rendszerekhez képest. Kábelen ott lesz a DOCSIS 3.0 és a nodesűrűség növelése, amivel ugyanez elérhető. Egyes nagynépsűrűségű területeken lesznek FTTB beruházások, amik még nagyobb akár két nagyságrendnyi áteresztő képesség növekedést hoznak a jelenlegi ADSL vagy kábelnet rendszerekhez képest. Szóval a vezetékes is ugyanúgy fejlődni fog. Mire jön majd az LTE utódja, úgy további 5 évre rá és a mobil net egy újabb nagyságrendnyi kapacitással előbbre lép, addigra a vezetékes hálózatok is tovább lépnek. Addigra már erősen az FTTB vagy FTTH megoldások lesznek a megcélzott technológiák, amik újabb nagyságrednyi áteresztő képesség növekedést hoznak vezetékesen. A vezetékes technológiák mindig előrébb forgnak járni mint a drót nélküliek és megbízhatóbbak is lesznek.

    Japánhoz képest minden ország le van maradva FTTB v. FTTH beruházások terén. Ha a többi országhoz viszonyítasz akkor már messze nincs olyan nagy lemaradás, hisz itthon is ugyanazokat az ADSL vagy kábelnet rendszereket alkalmazzák, mint a világ bármely pontján. Ezeket a vezetékes infrastruktúrákat a szolgáltatók vagy csak 1-2 éve, esetleg épp idén vagy pár éven belül kezdik átépíteni, modernizálni. Ez a folyamat nálunk is ugyanúgy elkezdődött vagy jővőre el fog kezdődni. Mire az LTE megjelenik a magyar piacon, addigra a kábelnet hálózatok már döntően átlállnak DOCSIS 3.0-ra és a nodeokat is sűríteni fogják, így jóval nagyobb áteresztő képességgel fognak rendelkezni mint ma. Ugyanígy 3-4 év múlva már igen sok településen lesznek FTTN+VDSL2 hálózatok a jelenlegi ADSL hálózatok helyett, sokkal nagyobb áteresztő képességet biztosítva. És addigra igen sok nagyvárosban, főleg a sűrűn lakott tömbházas részeken lesznek majd FTTB hálózatok is.

    Az meg jó kérdés hogy milyen egészségügyi hatásai vannak annak hogy idővel egyre több és egyre szélesebb frekvencia sávokon, egyre több sugárzás éri majd az embereket.

    [ Szerkesztve ]

  • Ati_X_321

    aktív tag

    válasz shabbarulez #6 üzenetére

    nagyon korrekt látókép szélesítő hsz
    köszönjük :)

    [ Szerkesztve ]

  • DarkByte

    addikt

    válasz shabbarulez #6 üzenetére

    Wow, na ez aztán egy olyan hozzászólás amit én legalább 5 másiknak számolnék el :D Köszönöm a reakciót. Ilyen mélységes belelátásom nincs a dologba így tényleg sokat lehet a kommentedből okulni, a végén lévő kábeles technológiákról pedig lehet wikipedia-ban keresgélni. :R

Új hozzászólás Aktív témák