Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Pano

    addikt

    válasz Busterftw #22 üzenetére

    Az emberes Mars missziónak a legnagyobb akadálya a hosszú űrutazás ismeretlen élettani hatása. Ebbe persze több minden beletartozik, nem csak az oda-vissza út.

    [ Szerkesztve ]

  • Pano

    addikt

    válasz Busterftw #25 üzenetére

    Úgy olvastam, hogy a Föld körüli pálya nem ugyan az, mint a "nyílt űr", a bolygók közti tér. Sokkal kisebb az űr általi sugárzás terhelése.

    [ Szerkesztve ]

  • #16820480

    törölt tag

    válasz Busterftw #45 üzenetére

    Konkrétan ember még nem nagyon hagyta el a Föld magnetoszféráját. Illetve akik a Holdra mentek, ők igen, 1-2 napra kb. Az ISS bőven olyan magasságban kering, hogy védve legyen azért a sugárzás egy jelentős részétől, mélyűrben ez nem lenne így, és elég nehéz lenne, ha olyan anyagból akarnák építeni a hajót, hogy kellően árnyékoljon. Illetve mivel a Marsnak nincs szignifikáns mágneses tere, így ott a felszínen sem sokkal jobb a helyzet.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Busterftw #59 üzenetére

    Amilyen bizonytalan es tavoli a datum, valoszinuleg eleg lenne csak 1-2 evvel start elott keresni embereket, de a letszamtol fuggoen talan talalnanak eleg alkalmas es vallalkozo utazot azok kozott is, akik mar eleve jartak fenn.

    En mondjuk tovabbra is azon a velemenyen vagyok, hogy az emberes Mars utazas elso fazisaban nem kellene leszallni meg oda. Ahogy a Hold eseten is, kellene egy-ket olyan misszio, ahol csak odamegyunk, magasabb palyan keringunk es visszajovunk. Ok vihetnenek is kirakhatnanak par olyan kommunikacios muholdat is, ami biztositani tudja majd kesobb, hogy folyamatos kommunikacio lehessen a leendo Mars bazis es a foldi kozpont kozott. Ebben a SpaceX-nek eleg nagy tapasztalata van a Starlink miatt.

    Persze, ahogy mar irtak is, ehhez idealis idopontot kell talalni, mind az odaut, mind a visszaut idotartama miatt. Eleve a misszioban nem csak a Mars a fontos, hanem maga az hogy evekig bezarva kell elniuk, kiteve esetleg olyan hatasoknak, amit meg nem tapasztaltak meg az urhajosaink. Szoval maga az ut oda-vissza legalabb akkora fontossagu mint az hogy elerik a Marsot es ott csinalnak valamit.

    Kb. ket ilyen misszio utan inditanek el egy embereknek tervezett, de ures automata urhajot, ami leszall a marson es ott is marad, mint egy elso eleme a bazisnak, vagy mint alternativ lakoter. Az vihetne mondjuk valamilyen "uveghazat" is, amiben ki lehetne probalni, hogy hogy reagalnak a foldi novenyek a marsi viszonyokra. Persze automata, felautomata uveghaz lenne.

    Ha ez sikeresen leszallt es van pozitiv informacionk a novenyekrol, el lehetne kuldeni az elso ottmarados emberi jaratot.

    Vajon az eddig Marsra leszallt szondak tudtak gyujteni olyan adatokat, ami alapjan az orvosok meg tudjak mondani, hogy pl. milyen hatasa lesz a felszini sugarzasnak az emberrekre?

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Busterftw #64 üzenetére

    Nem a leszallasban latom a problemat, hanem hogy fel kell keszulni arra, hogy ok, leszalltunk es tul kell elnunk minel tovabb, lehetoleg nem csak napokban hetekben, sot meg csak nem is honapokban merve. Ehhez kell pl. az hogy megvizsgaljuk milyen szellemi, fizikai allapotban ernek oda majd az emberek, vagy hogy a felszinen minek lesznek kiteve. Lehetseges-e helyben novenyeket termeszteni es kipotolni azzal a taplalkozast, esetleg gyogynovenyeket vinni, vagy olyat ami tobb oxigent termel, mint amennyit elfogyaszt. Vagy pl. hogy a novenyek megellnek-e elo okoszisztema, rovarok, bakteriumok nelkul es ha nem biztonsagos-e azokat is odavinni es azok megellnek-e majd ott.

    Kvazi ki kell probalni, hogy el tudunk-e vinni oda egy kis darab foldi okoszisztemat, ami segit majd a tulelesben.

    Minel tobb elozetes expedicio megy oda, annal nagyobb eselyt adunk nekik a tuleleshez es persze ahhoz hogy hasznos kutato munkat vegezhessenek.

    Az egyebkent erdekes lenne, hogy kozben elkuldenenk a szondak mellett leszallo modulokat, amiket mondjuk lehet mozgatni es automata vagy felautomata modon ossze is tudnak kapcsolodni. Szoval ameddig az emberi hatasokat kutatjak, mar osszeallithato lepesekben egy "nagyobb" lakoter, amit tavolrol nyomas ala is lehet helyezni es vizsgalni mondjuk hogy legtomor marad-e, meg kvazi kiprobalni rajta tavolrol minel tobb berendezest, leg es viztisztitot, szenzorokat, szamitogepeket.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • dokanin

    aktív tag

    válasz Busterftw #68 üzenetére

    Persze, de ez sem változtat azon, hogy megszámlálhatatlan rakéta kell ehhez.
    Aztán az is bejön a képbe, hogy csak 2 évente lehet indítani kb egy hónapig.
    Közben ahogy számolgatni kezdtem valószínűleg a 100 tonnát nagyon alábecsültem.
    Meg az előre felépíteni a Marson a dolgokat is nagyon érdekes elgondolás annak fényében, hogy az Insight-nak egy nyamvadt fúrást nem sikerült végül sikeresen véghezvinnie.
    Hááát, csodálkoznék ha ebből tényleg lenne valami.

Új hozzászólás Aktív témák